Labdarúgás: kevesebb lehetőséget kapott az utánpótlás az NB I-ben

A labdarúgó NB I 2023–2024-es évadában a korábbiaknál is több szó esett a fiatalszabályról, és zömében azt kritizáló véleményeket hallhattunk. Az MLSZ által évekkel ezelőtt bevezetett ösztönző igazságtalanságáról például a Paksot ezüstéremig vezető Bognár György nyilatkozott az őszi szezon végén:

A szabály lényege, hogy a 33 mérkőzésen legalább 1485 percet játszania kell – a vasárnap véget ért kiírásban a 2003-ban vagy annál később született – fiatalnak, ahhoz, hogy egy-egy klub megkapja az MLSZ-től a 325 millió forintot.

Az Újpest korábbi vezetőedzője, Nebojsa Vignjevics is a kamerák előtt jegyezte meg, hogy a fiatalszabály „nem teremt igazi versenyhelyzetet a csapatba kerülésért, az edzéseken megfelelően dolgoznak a játékosok, de annak, aki a kora vagy nemzetisége miatt kimarad, nehéz elmagyarázni, hogy hiába jobb a másiknál, mégis a kispadon kell üldögélnie”.

A talán leghangosabb bíráló, a Kisvárda sportigazgatója, Révész Attila pedig az Utánpótlássportnak adott interjújában mondta:

Mellé még a csapat többi tagja zúgolódik, hogy miért nem a legjobb összeállításban állunk ki, mivel sorra veszítjük el a meccseket. El kell ismerni, hogy sok esetben próbálják az edzők eldugni a pályán ezeket a fiatalokat, úgy átalakítani a játékrendszert, hogy ne okozzon nagy gondot a gyengébb teljesítmény.”

A fiatalok számára ezek a vélemények valószínűleg nem hatnak építőleg – erről már Szántai Levente sportszakpszichológus beszélt az Utánpótlássportnak:

„Sportpszichológiai szempontból nem oké, hogy az edzők ilyen nyilatkozatokat tesznek, kitárva a nyilvánosság elé a csapatra tartozó belső konfliktusokat. Ebben az esetben a játékos sérül leginkább. Általánosságban természetesen nem lehet kijelenteni, de ezek a nyilatkozatok gyakran negatívan hathatnak egy fiatal játékos önbizalmára és önértékelésére”

A fiatalszabály előnyei és hátrányai ismertek, ezekről hosszú vitákat lehet folytatni, viszont, ha a tényeknél maradunk,

A legtöbb lehetőséget Debrecenben kapták az utánpótláskorú játékosok (összesen 3232 percet), míg a rangsort egészen az utolsó fordulóig vezető MTK Budapestben 3145 percet játszottak a korosztályos labdarúgók. A Kisvárda szintén kiemelkedő mennyiségű játékidőt (2880 perc) biztosított fiataljainak.

őt követi a Debrecen 20 éves védője, Baranyai Nimród (1588 perc), a képzeletbeli dobogó harmadik fokára pedig a 19 éves Pécsi Ármin (1440 perc) állhatna fel, aki remekül védte a bronzérmes Puskás Akadémia kapuját a tavaszi szezonban.

A 2023/24-es évadban összesen 25 049 percet szerepeltek a 2003-ban vagy annál később született futballisták, ami jócskán elmarad az előző kiírás 34 083 percétől. Az is feltűnő, hogy míg a 17 őszi fordulóban 9752 fiatalpercet számlálhattunk, addig a 16 tavaszi játékhéten már 15 317-et, azaz a bajnokság második felében jóval több lehetőséget kaptak az ifjú futballisták.

Érdekesség, hogy az utolsó három fordulóban – amikor a legfontosabb kérdések már eldőltek – összesen 4369 percet játszottak az utánpótláskorúak (vagyis átlagban 1456-ot), míg az első 20 fordulóban az is ritkaságszámba ment, hogy 700 perc fölé menjenek a fiatalpercek. Ezt több dolog is magyarázhatja. Egyrészt, elképzelhető, hogy az évad végére jutottak el arra a szinte az érintett labdarúgók, hogy az edzők bátrabban vetették be kezdőként, és akár végig a pályán tartották őket.

Másrészt, több csapat is lemaradásban volt az éves fiatalperc-kontingenshez képest, ezért lehetséges, hogy a vezetőség nyomást gyakorolt az edzőkre, hiszen egyes klubok számára létszükséglet az MLSZ-től érkező támogatás megszerzése. És persze az is logikus magyarázat lehet, hogy mivel a bajnoki cím és a kiesés már eldőlt, a trénerek bátrabban próbáltak ki olyanokat, akik korábban nem mutatkozhattak be az élvonalban.

(Kiemelt képünkön: A kisvárdai kapus, Kovács Marcell játszotta a legtöbbet a fiatalok közül Fotó: Kovács Péter/Nemzeti Sport)