Sportlövészet: a világelitet veszik célba a korongosok

A magyar koronglövészet számára duplán jubileumi a 2024-es esztendő, ugyanis a szakág első olimpiai aranyérmét Halasy Gyula száz éve, 1924-ben szerezte trapban Párizsban, Igaly Diána pedig húsz évvel ezelőtt, 2004-ben nyert ötkarikás játékokat skeetben Sydney-ben.

A közelmúltban elmaradtak a kiemelkedő nemzetközi eredmények, korosztályos szinten a traplövő Döbörhegyi Bence 2022-ben kiérdemelt junior-vb-ötödik helye jelenti az üdítő kivételt. Az utánpótlás-nevelést szívügyének tekintő Igaly Diána 2021-es, majd Pongrátzné Vasvári Erzsébet egy évvel későbbi halála után „elanyátlanodott” a hazai koronglövészet, így mindenképpen szükség volt a változásra.

A szakágat dr. Visnyei Balázs fogja össze tavaly nyár óta. Az idén márciusban új szakági bizottság alakult, a fókuszba pedig az utánpótlásképzés került. A fiatalokat érintő egyik legfontosabb változás a korábbi évekhez képest, hogy szlovák mintára elindult az utánpótlás-gondozó program, amely jelentős támogatásokkal segíti az ígéreteket.

„A költséges sportágunkban az egyik legfontosabb dolog a tervezhetőség, ezért

– mondja a szakágvezető Visnyei. – A koronglövészetet tizennégy évesen lehet kezdeni. A gyerekeket húszéves korukig az aktuális szintjük alapján négy kategóriába soroljuk a támogatási táblázatunkban: C, B, A és A+ szinteket állapítottunk meg. Ha például egy tizennégy éves fiú a trapversenyen a 125 korongból eltalál 86-ot, akkor bekerül a C kategóriába, és a szülők már jelentős anyagi terhektől szabadulnak meg.”

Az előbbi példa kibontva úgy néz ki, hogy a 86 korongot lövő, C szintet elérő 14 éves fiatalnak a szövetség évente 2000 darab lőszert, 40 rottét (sorozatot) és belföldi edzőtáborokat biztosít, valamint 8 versenyen elengedi a nevezési díjat. Ehhez képest az A+ kategóriások már 8000 lőszert, 80 rottét, 8 ingyen ranglistaversenyt, külföldi edzőtáborokat, nemzetközi versenyeket, junior-világkupán való indulási lehetőséget kapnak. Mindez azért sem elhanyagolható, mert egy darab lőszer 150, egy rotte 4000, egy nevezési díj 22 ezer forintba kerül.

„Ha valaki elkezdi a sportágat, akkor a szülőnek nagyjából harminc-negyvenezer forintra jön ki egyetlen edzés, egy évben pedig egymillióba is belekerülhet a gyermek gyakorlásának finanszírozása – magyarázza Visnyei. – Úgy gondolom, aki komolyan veszi a koronglövészetet, az a kezdéstől számítva fél vagy egy év múlva eljuthat a C szintre, amikor már a szövetség biztosítja a feltételeket a továbbfejlődéséhez. Bár tudjuk, a koronglövészet sosem lesz tömegsportág, de abban bízunk, hogy egyre népszerűbbé válik, és ennek érdekében toborzásokat is szervezünk a lőtereinkhez közeli iskolákban. Nem is olyan régen még világszerte ismertek voltak a magyar trap- és skeetlövők.

Ami a juniorokat illeti, jelenleg trapban Döbörhegyi Bence és Gloch Nimród, skeetben Renner Bálint és Ternák Tamás üti meg az A+ szintet, továbbá a skeetes Nemes Áron, valamint a trapos Csaplár Dániel a B-t. Az A+-osok a 125 korongból már 118-at is lőnek, és ez a korosztályukban a világelitbe sorolja őket. A felnőtteknél a döntőhöz általában 122 korongot kell felmutatni. A szakágvezető szerint az említett magyar reménységek technikailag képzettek, későbbi eredményességük a mentális felkészültségükön múlik. A fiatalok május közepén az olaszországi Lonatóban esedékes junior Európa-bajnokságon kapnak visszajelzést a munkájukról.

(Kiemelt képünkön: A hazai koronglövő-utánpótlás legígéretesebbjei és a szakágvezető; balról: Döbörhegyi Bence, Gloch Nimród, dr. Visnyei Balázs, Renner Bálint, Nemes Áron Forrás: MSSZ/Koronglövőszakág)