Rendkívül eredményes napokat tudhat maga mögött a Kopp Békécsabai AC sokra hivatott gyaloglója, Kovács Alexandra.
A 18 éves reménység május végén a szlovákiai Búrszentmiklóson 46:22 perces időeredménnyel döntötte meg a 10 km-es U20-as magyar csúcsot, melyet Tóth Barbara 1996 óta tartott 46:24-gyel. Majd június elején a Budapest Open Schulek Ágoston emlékversenyen 5000 méteren indult, és újabb nagyszerű versenyzéssel ezen a távon is itthoni rekorder lett, ráadásul mindjárt két korosztályban, az U20-asban és az U23-asban. Ezt a csúcsot Pesti Mónika őrizte majdhogynem 30 éve, 1994 óta 22:24.79-cel. Az atlétikai pályán csak Alinak becézett ígéret az Ikarus rekortánján 22:06.11-es idővel rukkolt ki, tehát több mint 18 másodperccel szárnyalta túl a hazai utánpótlás valaha volt legjobb eredményét a versenyszámban.
Ez jelenleg magasan a világranglista első helyét jelenti az U20-as mezőnyben.
A tavalyi maribori Európai Ifjúsági Olimpiai Fesztiválon (EYOF) is aranyérmes fiatalt a korábbi kiváló, háromszoros olimpikon, magyar csúcstartó gyalogló, Urbanikné Rosza Mária készíti fel a békéscsabai klubban.
„Ali rendkívül szorgalmas és céltudatos versenyző – mondja az edzőnő. – Emellett nagyon értelmes lány, kitűnő tanuló és mindent meg lehet vele beszélni. Miután bekerült a hazai szövetség Talent programjába, olyan lehetőségek nyíltak meg előtte, mint a gyógytorna, sportpszichológus, masszőr igénybevétele vagy éppen a táplálékkiegészítők megismerése. Kialakult egy rendszer nála, amelyben nagyon fegyelmezetten dolgozik.
Mindent, amit kap, azt alázattal fogadja és megbecsüli. Az én munkámat is, és ez nagyon jó érzéssel tölt el.
Alexandra számára az idei fő verseny a Peru fővárosában, Limában esedékes U20-as világbajnokság lesz augusztus második felében. A vb-n 10 km-es versenyt rendeznek.
„Fokozatosan haladunk a felkészülésben, szépen gyűjtjük a kilométereket. Elsőéves az U20-asok között és nem járt még világbajnokságon, de fontos, hogy minél több tapasztalatot szerezzen. Ebben a korosztályban a 2025-ös Európa-bajnokság lehet az ő versenye, de természetesen minden megméretésre elszántan készül. Ha jó napot fog ki a vébén, és akár csak egy másodperccel is megjavítja az egyéni csúcsát, már nem maradhat benne hiányérzet. Viszont
akkor sincs itt a világvége, ha egy verseny nem úgy sikerül, ahogyan szerette volna.
A fejlődés nem mindig folyamatos, és olykor annak ellenére is számolni kell stagnálással, hogy a versenyző mindent a legjobb tudása szerint csinál. De érdemes hinni az elvégzett munkában, és örülök, hogy én is végigjártam a ranglétrát sportolóként, mert így hiteles, amit mondok, hiszen átéltem ezeket a helyzeteket. És nem utolsósorban fontos megemlíteni, hogy Ali azért is szerencsés, mert a szüleitől, az egyesületünktől és a város vezetésétől is minden támogatást megkap ahhoz, hogy zökkenőmentesen haladjon a felnőttatlétává válás útján.”
(Kiemelt képünkön: Kovács Alexandra és Urbanikné Rosza Mária Fotó: Szalmás Péter/MOB-Média)