Biztató teljesítménnyel jelentkezett visszatérő meccsén Toman Petra, aki még 2024 januárjában szenvedett térdszalagszakadást, és 382 nap után először játszott újra tétmérkőzésen a DVTK-Huntherm kosárlabdacsapatában. A Völgyi Péter vezette diósgyőiek az NB I/A-csoport legutóbbi játéknapján a Dávid Kornél Akadémiához látogattak, és listavezetőként nagyon simán, 101–56-ra nyertek Fehérváron. A 2005-ös születésű Toman a piros-fehéreknél 13 percet töltött a pályán, és ez idő alatt 9 pontot, 5 lepattanót, 2 szerzett labdát, 1 blokkot és 16-os VAL-mutatót jegyzett.
„Hihetetlen jó érzés volt, amikor a Dávid Kornél Akadémia ellen újra pályára léphettem – kezdte Petra az Utánpótlássportnak. –
Egyrészről persze már régóta vártam erre az alkalomra, viszont kicsit szürreálisnak is éltem meg az egészet, mivel én csak napról napra haladva tettem a dolgom, igazából fel sem fogtam, hogy valójában itt tart a felépülési folyamat, és élesben is visszatérhetek.
Megindító pillanat volt, mindig jó szívvel fogok visszagondolni erre a meccsre. Már egy ideje a csapattal edzettem, azonban a meccsel szerettük volna kivárni a megfelelő időpontot, amikor már tényleg százszázalékosnak érzem magam. Türelmesek voltunk, és nem akartuk elkapkodni a visszatérést. Nem voltak különösebb elvárásaim magam felé a meccs előtt, csak örültem, hogy újra pályán lehetek, játék közben pedig már minden jött magától ösztönösen.
Boldog vagyok, hogy így sikerült visszajönnöm, nagyon pozitív visszaigazolás volt számomra a fehérvári mérkőzés.
Elmondta, a rehabilitációs folyamatban – különösen úgy, hogy már a második alkalommal szenvedett ilyen súlyos térdsérülést, ezáltal pontosan tudta, mi vár rá – az első időszak nagyon nehéz volt számára, főleg mentális szempontból.
„Össze kellett szednem magam lelkileg, de hálás vagyok a körülöttem lévő embereknek, nem hagytak magamra, és így sikerült átvészelnem ezt a nehéz időszakot. A családomtól és a klubtól is megkaptam a szükséges támogatást, és mindenki igyekezett a pozitív felfogást belém táplálni.
Ennek is köszönhetően kis idő után valami átkattant a fejemben, megváltozott a hozzáállásom: egyszerűen próbáltam csak saját magamra koncentrálni, és minél hasznosabban tölteni ezeket a hónapokat.
Például a gyógytornák mellett sokat kondiztam, erősítettem, illetve az egyetemi tanulmányaimnak is nagyobb figyelmet tudtam szentelni, valamint a nyáron a családtagokkal és a barátokkal is volt időm kikapcsolódni, s így voltaképpen egészen gyorsan, tartalmasan eltelt ez az egy év. Összességében nem igazán unatkoztam.”
Hangsúlyozta, még az elején a jár visszatérési folyamatnak, kell még egy kis idő, hogy teljesen visszarázódjon, illetve formába lendüljön.
„Az erősítő edzések mellett igyekeztem technikailag is képezni magam, és az egyéni edzéseken számos dolgon tudtam csiszolni, fejleszteni a játékomban. Nyilván, ezeknek az új elemeknek, mozgásoknak még be kell épülni, hogy bármikor, szinte álmomból felkeltve is alkalmazni tudjam azokat, de bízom benne, hogy hamarosan visszajön az a fajta meccsrutin és magabiztosság, hogy ezeket az új dolgokat már a mérkőzéseken is elő tudjam venni a tarsolyomból.
Jelenleg csak az a célom, hogy egészséges maradjak, közben pedig napról napra jobb legyek, és hozzá tudjak tenni a csapat sikerességéhez.
Alig, hogy visszatért, és tétmeccsen is pályára lépett, jött az újabb az örömteli fejlemény: meghívták a felnőttválogatott bő keretébe, és a héten már a „nagyok" nemzeti együttesében szerepelhetett összetartáson.
„Nagyon jólesett, hogy a sérülésből visszatérve rögtön meghívtak, és néhány napon át együtt készülhettem a csapattal. Ezt egyszerre hatalmas megtiszteltetésként és lehetőségként fogtam fel.
Kiskori álmom volt, hogy egy nap majd a nagyválogatottban szerepeljek, most pedig ez megvalósult. Próbáltam élvezni minden pillanatát, amit ott tölthettem.
Egy évvel ezelőtt ilyenkor egyáltalán nem hittem volna, hogy tizenkét hónap múlva én most majd a felnőttválogatott összetartásán fogok részt venni. Úgy látszik, tényleg megérte, hogy nem adtam fel és mentem tovább. Ennél nagyobb megerősítésre, motivációra most nincs is szükségem.”
Szombaton máris következik az újabb megméretés Petrának, ugyanis a DVTK U23-as csapatával a Hepp-kupa Miskolcon rendezendő négyes döntőjében lesz jelenése. A diósgyőriek címvédőként vágnak neki a legjobb amatőr csapatokat tömörítő kupasorozat végjátékának.
Bennem mindig is hatalmas volt a versenyszellem, illetve a győzni akarás, így legyen szó bármilyen kupasorozatról vagy bajnokságról, úgy megyek föl a pályára, hogy nyerni szeretnék.
Ez most is így lesz a Hepp-kupa négyes döntőjében. Örülök, hogy a visszatérés után szinte azonnal egy trófeáért van esélyem küzdeni, ráadásul hazai pályán, Miskolcon. Izgatottan várom a hét végét, gőzerővel készülünk a csapattal, hogy a legjobb formánkat tudjunk mutatni a négyes döntőben.”
(Kiemelt kép forrása: FIBA.Basketball)