„Miután ezt mondta, igazat kell adjak Pelének és Platininek: Maradona sokkal inkább pojáca, mint szövetségi kapitány – nyilatkozta Gentile a La Gazzetta dello Sportnak. – Pályafutásom során sohasem állítottak ki durvaságért. Nemzetközi kupameccsen is csak egyszer, kezezésért. Ez az ember egy pojáca!”
A líbiai születésű, keménységéről ismert védő a Juventus emblematikus játékosa volt, 1975 és 1984 között 71 alkalommal szerepelt az olasz válogatottban, tagja volt az 1982-ben világbajnoki aranyérmes együttesnek, amelyben stabil kezdőnek számított.
Az olasz válogatottban ő volt legendás szövetségi kapitány, Enzo Bearzot csodafegyvere, aki rendre az ellenfél legveszélyesebb támadóját hatástalanította, igencsak véleményes eszközökkel. Így tett a két argentin gólvágóval, 1978-ban Mario Kempesszel (Olaszország–Argentína, a csoportkörben 1–0), és 1982-ben Diego Maradonával (Olaszország–Argentína, a középdöntőben 2–1). Utóbbi mérkőzés és az isteni Diego semlegesítése a mai napig emlegetett téma, amit a szenvedő alany és a vele szimpatizálók már akkor rossznéven vettek. Gentile, ahogy most, úgy akkor sem maradt adós a válasszal: „A futball nem a balerináknak való!”
Nehéz lenne vitába szállni vele, az alábbi videoösszeállítást megnézve bizony fájdalmas is…