Magyarország az elitben – így várjuk a vizes világbajnokságot

A vizes világbajnokság az alábbi sportágakat foglalja magába: úszás, műugrás, óriástorony-ugrás, nyílt vízi úszás, műúszás és vízilabda. Az összes úszószámot (kivéve természetesen a nyílt vízi versenyeket) 50 méteres medencében rendezik.

Az első vb-nek az akkor még jugoszláv (ma pedig szerb) főváros, Belgrád adott otthont 1973-ban. Az azt követő világeseményt 1975-ben Kolumbiában, Caliban rendezték, majd Nyugat-Berlin következett a sorban, 1978-ban. Ezután négyévente került rá sor 1998-ig (noha az ausztrál nyár miatt 1990-ről 1991 januárjára tolódott), végül egy hároméves átmenetet követően a jelenlegi szisztéma – mely szerint kétévente, páratlan esztendőkben láthatjuk a világbajnokságot – 2001 óta működik.

Magyarország a 17. világbajnokságot rendezi július 14. és 30. között. Ez a kilencedik vb, melynek kontinensünk a házigazdája.

EURÓPA EDDIG CSAK EGYSZER

Érdekesség, hogy európai ország csupán egyszer végzett az éremtáblázat élén. Az 1986-os madridi vb-n Kelet-Németország 14 arany-, 12 ezüst és 4 bronzéremnek örülhetett (nem kis részben persze az államilag szervezett doppingolásnak köszönhetően) Ez volt az ötödik vb, s az első, amelyen nem az Egyesült Államok szerezte a legtöbb aranyat. Azóta egyszer sem történt meg, hogy földrészünk egyik nemzete zárt volna az éremtáblázat élén.

MI ÉS MIÓTA?

Az első világbajnokságon 47 ország 686 sportolója összesen 18 férfi és 19 női számban mérette meg magát, és 1986-ig nem változott a repertoár, aztán jó néhány új szám is bekerült a programba.

1991 óta van nyílt vízi úszás (25 km), és ekkor már 1 méteres műugrásban is lehetett indulni. 1998 volt az első év, amikor a műugráson belül a szinkronugrást is műsorra tűzték.

2001-ben további úszószámok kerültek be, 2003-ban pedig már 62 versenyszám volt összesen. 2013-ban csatlakozott az óriás-toronyugrás is, itt a hölgyek 20, a férfiak 27 méterről ugranak a vízbe. A kazanyi világbajnokság óta 75 szám szerepel a programban.

A vízilabdatornát a férfiaknál már a kezdetek óta megrendezték, a nőknél viszont 1986-ig kellett várni az első tornára. A magyar férfiak háromszor, a hölgyek kétszer nyertek eddig világbajnokságot.

MENNYI AZ ANNYI, AVAGY HÁNY SPORTOLÓ VERSENYEZ?

Amint azt korábban említettük, az első világbajnokságon 686 sportoló vett részt. Az ezres határt 1986-ban, Madridban sikerült átlépni, 2003-ban pedig már több mint kétezer versenyző szállt vízbe Barcelonában. A 2015-ös kazanyi eseményen 2651 sportoló mérte össze a tudását, így eddig a legutóbbi vb-n szerepeltek a legtöbben.

MELYIK ORSZÁG VEZETI AZ ÉREMTÁBLÁZATOT?

Az Egyesült Államok toronymagasan áll az élen. Összesen 540 érmet gyűjtött eddig, ebből 232 arany, 181 ezüst és 127 bronz. A második helyen Kína 266 medáliával büszkélkedhet, a távol-keleti óriásnak a legfényesebből 118, az ezüstből 83, a bronzból 65 jutott eddig. A dobogó alsó fokán Oroszország található 98 elsőséggel, 84 ezüsttel és 75 bronzzal – ezekből Szovjetunióként 16 aranyat, 28 ezüstöt és 28 bronzot szerzett.

Kína legutóbb 12 éves egyeduralmat tört meg, ugyanis az Egyesült Államok sorozatban hat vb után maradt le az éremtáblázat éléről. Az eddigi 16 világbajnokságból az amerikaiak 12, Kína 2, Ausztrália és az NDK 1–1 alkalommal végzett az élen.

MELYIK VILÁGBAJNOKSÁG VOLT EDDIG A LEGSIKERESEBB MAGYAR SZEMPONTBÓL?

Magyarország eddig kétszer lett dobogós az éremtáblázaton. 1975-ben, a második kiírás alkalmával 3 aranyérem is elég volt ahhoz, hogy az Egyesült Államok és az NDK (Kelet-Németország) után a harmadikak legyünk. Hargitay András 200 és 400 méteres vegyes úszásban, Verrasztó Zoltán 200 háton nyert. Egy érem jutott még számunkra abban az évben, a férfi vízipóló-válogatott ezüstérmet szerzett.

1991-ben Perthben szintén a dobogó legalsó fokán zárt összesítésben Magyarország. Akkor a győztes Egyesült Államokat Kína követte a sorban. Egerszegi Krisztina 100 és 200 méteres hátúszásban, Darnyi Tamás 200 és 400 méter vegyesen, Rózsa Norbert 100 mellen győzött. Szabó Tünde 100 méteres hátúszásban, Rózsa Norbert 200 mellen volt ezüstérmes, míg a férfi vízilabda-válogatott bronzérmes lett, csakúgy mint Darnyi 200 pillangón. Az aranyérmek tekintetében a mai napig ez a vb számunkra a legsikeresebb.

Említésre méltó, hogy 2013-ban Barcelonában 4 aranyat szereztünk, viszont ez „csak” az 5. helyre volt elég az országok rangsorában. A legtöbb érmet – egyaránt tízet – az 1994-es római és a 2015-ös kazanyi világbajnokságon gyűjtöttük, mindkétszer 3 arany, 3 ezüst és 4 bronz jutott a magyar küldöttségnek. Előbbin ez a teljesítmény az 5., utóbbin a 8. helyre volt elég összesítésben.

KIK A LEGSIKERESEBB SPORTOLÓK?

A dobogós helyeket figyelembe véve a férfiaknál kiemelkedik Michael Phelps, aki 26 aranyérem mellett 6 ezüstöt és 1 bronzot nyert. A második Ryan Lochte 16 arannyal, 5 ezüsttel és 4 bronzzal, míg harmadik az ausztrál Grant Hackett 10 arannyal, 5 ezüsttel és 3 bronzzal.

A hölgyeknél Missy Franklin vezet, az amerikai 11 arannyal, 2 ezüsttel és 3 bronzzal büszkélkedhet. A második helyen az ausztrál Libby Trickettnek 7 arany mellett 3 ezüst és 5 bronz található a vitrinjében. A harmadik a Franklinhez hasonlóan amerikai Natalie Coughlin, ő 5 aranyat, 6 ezüstöt és 5 bronzot gyűjtött.

Érdekesség: Cseh László az első és eddig egyetlen olyan úszó, aki tíz év elteltével tudott újra aranyérmet szerezni egy vb-n. 2005, Montreal után 2015-ben Kazanyban állt fel a dobogó tetejére, Kanadában 400 vegyesen, Oroszországban 200 pillangón nyert a most 31 éves úszó.

HOGYAN TOVÁBB?

A tervek szerint két év múlva a dél-koreai Kvangdzsu, 2021-ben a japán Fukuoka, majd 2023-ban a katari Doha ad otthont a világ egyik legjelentősebb sportrendezvényének.