Álmodj, királylány!

Egy választás mindig nehéz, különösen, ha ennyi klasszist kell egy kalap alá vennünk. Ha csak a hölgyeket vesszük alapul, akkor sem egyértelmű a "Ki volt az esztendő legjobbja?” kérdésre megadni a választ, hiszen többesélyes a parti: a perthi Világkupán gólkirálynő lett Pelle Anikó és Primász Ágnes, Sós Ildikó ismét a legjobb kapusnak bizonyult, míg Zantleitner Krisztina káprázatos teljesítménnyel érdemelte ki Faragó Tamás szövetségi kapitánytól a torna felfedezettje különdíjat. Ám, ha mindehhez hozzávesszük, hogy a férfiak portáján is körül kell néznünk…
Szóval, nem könnyű egy ilyen döntést meghozni. Az uraknál is több remek teljesítményt találunk ugyanis. Kásás Tamás, a belgrádi Világkupán gólkirály lett, ráadásul őt választották a szakemberek a torna legjobb játékosának. Aztán itt van a balkezes fenomén, Benedek Tibor, aki olasz bajnok, és LEN-kupa-második lett a Preccóval, remekelt a válogatottban, nem véletlenül érdemelte ki idehaza a magyar szövetség kitüntetését, a 2002-es év legjobb férfi játékosának járó díjat.
Nyugodtan lehetett volna tehát ő is lapunk választottja, ám némi vajúdás után a hölgyek kiválóságára, Stieber Mercedesre voksoltunk.

– A meghosszabbított kezem a vízben –mondja róla a kapitány, Faragó Tamás. – A csapat esze, tudja mikor kell neki főszerepet vállalnia, de azt is, mikor kell alájátszania társainak. A női vízilabda nagy klasszisa.
Stieber Mercedes ahol csak elindult, győzelmet ünnepelhetett ebben az esztendőben. Csapatával, az olasz Orizzonte Cataniával bajnok lett, Dunaújvárosban a BEK-trófeát is megszerezte, aztán következett a válogatott. Tornagyőzelem az egyetlen felkészülési tornán, Iraklionban, majd sporttörténelmi siker, Világkupa-diadal Perthben.
Négyből négy. A szám amúgy is kíséri 2002-ben, lévén a szövetség legjobb női pólósának járó díjat szintén negyedik alkalommal vehette át, éppúgy mint Benedek Tibor.
– Soha rosszabb esztendőt – mondta nemes egyszerűséggel az immáron világ- és Európa-bajnok, magyar és olasz bajnok, Világkupa-győztes, BEK-győztes hölgy, válogatottunk csapatkapitánya, aki rendkívüli érzékkel fogja össze a nemzeti csapatot. Ha kell, hangos szavakkal irányít, ha kell, csak kacsint egyet, ha pedig a Mikulás szerepét kell eljátszania (Perthben december 6-án erre volt szükség), hát azt játsza el. Amúgy csupán egy cím hiányzik a gyűjteményéből, ezért küzd minden áldott nap, edz órákat, izzad a konditeremben. Nem nehéz kitalálni: az olimpiai aranyról volna szó.
– Remélem már csak két évig lesz így. Athénban az olimpiai elsőséget is begyűjtjük a lányokkal, s akkor talán a női vízilabdát is jobban elismerik majd idehaza – vélekedett a Világkupa-döntő előtt válogatottunk győzelmét megálmodó irányító. – Megálmodtam, de nem mondtam senkinek.
Az ötkarikás aranymedálját is igazán megálmodhatná…