Ha ő egyszer lóbálni kezd&"Van aki így, van aki úgy lő, mindenkinek megvan a maga stílusa, nem nagyon cserélődnek ezek fel. Igen, van egy bizonyos technikám, nagyképűség lenne azt mondani, hogy kifejlesztettem, hiszen ez bennem volt és van. Igaz, minden áldott nap gyakorolom.
Csak a csuklóját nézzék! Nem, nem ámítás, a fantasztikusan kiemelkedô Vindisch Ferenc hihetetlen varázslatokra képes
Csak a csuklóját nézzék! Nem, nem ámítás, a fantasztikusan kiemelkedô Vindisch Ferenc hihetetlen varázslatokra képes
Látszik, meccsről meccsre látszik. A decemberi csúcsrangadón, a Dominónak éppúgy négyet vágott, mint pénteken a BVSC-nek. Mert ha egyszer Vindisch Ferenc lóbálni kezd… "Az előző alkalommal is meg kellett volna említenem: ez a csapat érdeme. A csapat alakítja ki a helyzeteket, játssza meg a fórokat, ha nincs meg az összhang, mindegy, ki a befejező. Jó, elvileg be is kell tudni lőni, hála az égnek, nekem a Szőnyi úton sikerült. Szerencse is kell hozzá, és olyan társak, akik a Vasasban körülvesznek”–magyarázta a Vasas-Plaket-Euroleasing huszonnégy esztendős, kilencszeres válogatott kiválósága, aki méltán érdemelte ki lapunktól a hét legjobb játékosa címet. Remekül pólózott a Szőnyi úton, az előtte tornyosuló falat hihetetlen magabiztossággal süllyesztette el góljai alkalmával, nemcsak a kapuban tempózó Szécsi Zoltán, hanem a kívülálló sem számíthatta ki, éppen melyik sarkot pécézte ki magának. Csuklója zseniális, lövéseire felkészülni szinte képtelenség ("Nem tudom, örülök, ha egyesek így látják”), a vele szemben állók inkább érzéseikre hagyatkozva stoppolhatják le bombáit. Tegyük hozzá: igen ritkán fordul ez elő. A gyorsúszóból lett vízilabdás fiatalember nem lehet maradéktalanul elégedett: ugyanis hiába a négy gól, ha nem nyer a csapat. "Nem azért maradt el a győzelem, mert négyszer voltam eredményes… Egyértelmű, ugyanúgy, mint a Honvéd ellen, elcserélném a góljaimat a két pontra. Kezünkben volt a meccs, ám az apró hibák miatt meg kellett elégednünk a döntetlennel. Ha a végén higgadtabbak vagyunk, és előre eltervezhető módon engedjük támadni a BVSC-t, nem úgy adjuk el a labdát, ahogy eladtuk, minden bizonnyal nyerünk. Ám összességében –és ugyanezt mondta az edzőnk is – elégedettek lehetünk. Ez volt az első komoly meccse a komplett csapatnak, kell még öt-hat találkozó, hogy rendesen öszszeálljon, kiaknázza a stratégiájában rejlő erőt. A sok jó játékosnak köszönhetően nagy a variációs lehetőség, bizonyította ezt például kapusunk, Németh «Kata» is, aki beállt, és szenzációsan őrizte a kapunkat a Szőnyi úton.” Társaival egyetemben gőzerővel készül a további csatákra, így a ma esti, OSC elleni mérkőzésre ("Muszáj minden meccset komolyan vennünk, és úgy játszani, mintha a világválogatott lenne az ellenfél), ám titkon már a hét végi, idegenbeli KEK-negyeddöntő jár a fejében. Az angyalföldiek a Jadran Herceg Novi otthonában lépnek fel, és remélhetőleg a szerbek egyese, Sefik is megtapasztalja, milyen az, mikor Vindisch Ferenc néhány lóba után útnak indítja a labdát…