Magas házak, nagy folyó

A szezon eddigi három budapesti mérkőzésén az egriek rendre katasztrofálisan kezdtek, a Vasasnak minimum három góllal kell elhúznia ahhoz, hogy a fekete sapkában játszók éledezni kezdjenek.

"De fejlődünk - tolmácsolta edzője álláspontját Szécsi Zoltán, az egriek olimpiai bajnok hálóőre, akit akkor értünk utol (telefonon), amikor épp az M3-ason haladt, Gerendás György társaságában. - Az első meccsen a huszadik, a másodikon a tizenhatodik, most a tizenkettedik percben lőttük az első gólt, azaz legközelebb talán már a nyolcadikban összejön. Persze, reméljük, játszunk még a Komjádiban."

Ehhez nyerniük kellene Egerben a szerdai negyedik partin, ami a trend szerint szinte tutira vehető. Az viszont nagy kérdés, mitől megy nekik ennyire roszszul a fővárosban. "Mi sem tudjuk, csak addig jutottunk el, hogy amint elhagyjuk az Eger táblát, elfelejtünk vízilabdázni. Mondanám, hogy zavarnak minket a magas házak meg a nagy folyó, elvégre itt csupán az Eger-patak van, de a csapat nagy része tavaly még Pesten játszott, azaz felesleges ilyen Budapest-fóbiát kreálni. Egyszerűen arról van szó, hogy négy háromig vasárnap sem volt gond, bár elöl nem ment, hátul azért csináltuk, amit kell - utána azonban hátul is szétestünk. Csak úgy lehet esélyünk, ha belőjük a helyzeteinket, igaz, ahhoz meg is kellene teremteni őket, mert az utolsó mérkőzésen ez is problémát okozott."

Arra a felvetésre, mennyire elégedett egykori "tanítványával", az előző években a Szőnyi úton mellette pallérozódó Nagy Viktorral, Szécsi nevetve azt feleli: "Jól védett eddig, szerintem az egri meccsen sem ment neki rosszul, azaz büszke vagyok rá. Csak a lelkiismeretével nem vagyok megelégedve. Ennyi együtt töltött év után ennél kevesebbet is mutathatna…"

Viktor is nevet az egykori mentor szövegén: az ifjú kapus azonban úgy véli, a második találkozón kifejezetten rosszul jött ki neki a lépés, "akkor abszolúte nem voltam megelégedve magammal." Ezután csupán az a kérdés, mikor tud majd úgy védeni idegenben, ahogy a Komjádiban vívott partikon, melyek során parádés produkciót nyújtott. "Tényleg nem tudom, miért megy sokkal jobban a hazai meccseken, hiszen ugyanúgy készülök minden mérkőzésre. Néha elgondolkodtam, hogy valami babona szerepet játszik-e, de aztán eldöntöttem, nem törődöm ilyesmikkel. Egerben talán elég lett volna egy jó átlag, belecsempészve néhány bravúrt - remélem, szerdán legalább ennyivel tudom segíteni a csapatot. Meg aztán ennél is fontosabb, hogy milyen lesz a védekezés: legutóbb nagyon jó volt, az idegenbeli összecsapáson már kevésbé."

Nagy amúgy amondó, akkor lesz esélyük Egerben, ha - akárcsak Pesten - sikerül megfogniuk a mérkőzés elejét. És ha így lesz, még inkább érvényes a kapus telefonján a csöngés közben hallható dal első sora: "I feel good" - azaz: jól érzem magam.