Négy év után újra vb-döntőben a Faragó-csapat

A ma hajnalban véget ért elődöntő úgy kezdődött, hogy az elején két emberelőnyt kaptak a kanadaiak, a magyarok hét perc alatt egyet sem, mégis a mieink szerezték az első gólt, mégpedig Valkay Ágnes révén. A kapusunk, Horváth Patrícia biztosan kapkodta le a juharlevelesek lövéseit, Drávucz Rita pedig növelhette volna az előnyt, de Riddel is jól összpontosított a másik kapuban.

Aztán váratlanul egyenlített a hazai együttes: Johanne Begin takarásból engedte el jó hét méterről a labdát, amely a bal alsó sarokba vágódott. Drávucz még kihagyott egy nagy helyzetet a másik oldalon a dudaszó előtt, így 1-1-gyel ért véget az első hét perc.

A folytatásban Pelle Anikó megnyerte a ráúszást, és ennek mindjárt az első támadás során hasznát is látta a csapat, hiszen Pelle passzát Valkay Ágnes balról a rövid alsó sarokba pattintotta, és máris 2-1-re vezetett Faragó Tamás szövetségi kapitány csapata. Kár, hogy az első emberelőnyünket nem sikerült gólra váltani (Kisteleki Dóra labdája a blokkban akadt el), szerencsére azonban a kanadaiak próbálkozásai sem jártak sikerrel. Ekkor gondolt egyet Tomaskovics Eszter, aki centerpozícióban remekül játszotta tisztára magát, majd kihasználva, hogy Riddell méterekre kiúszott labdát szerezni, az üres kapuba paskolta a labdát (3-1).

A kanadaiaknak nem ment a játék a kapunk előtt, meggondolatlanul lövöldözték el a labdákat, de elhúznia egyelőre a magyar csapatnak sem sikerült. Sajnos az utolsó fél percre fordulva emberelőnybe kerültek megint a házigazdák (Drávuczot állították ki visszaúszás közben), a mieinknek pedig nem volt szerencséje, mivel több blokkolt és kipattant lövés után a lefújás előtt egy másodperccel Cora Campbell elé került a labda, aki a dudaszó pillanatában szépített (3-2). Hiába reklamált a magyar kispad, mondván időn túli volt a gól, a játékvezetők már megadták, szóval punktum.

El tudtunk volna képzelni kétgólos vezetést is a szünetre, de ezen már nem lehetett változtatni. Azaz dehogynem, csak nem a félidő előtt. Drávucz próbálkozott bátran és sikerrel a meccs második felének második percében, majd Stieber Mercédesz következett, aki emberelőnyben elemi erővel bombázott a léc alá (2-5). A magyar női póló nagy alakjának nagy alakítására a kanadai vízilabda élő legendájának okos megoldása volt a válasz: Ann Dow lőtt a kezek erdején keresztül Horváth kapujának bal oldalába (3-5).

Ekkor azonban a bírók elkezdték megítélni az emberelőnyöket a magyaroknak is, és ezt megint Stieber használta ki, majd a következő létszámfölényt Pelle Anikó váltotta gólra. Ebben a játékrészben döntőnek bizonyult, hogy a Faragó-lányok a fórokkal sokkal jobban éltek, mint a fehérsapkás kanadaiak: ötből egy volt az arány hazai oldalon, ötből négy a mieinknél. És az eredmény? Az eredmény a harmadik negyed végén, azaz röpke hét perccel a vége előtt 8-4 a magyar válogatott javára. A döntő küszöbén voltak a hölgyek.

Kár, hogy a kanadaiak hozták el a labdát a záró játékrész elején, mert emberelőnyben kezdhettük volna a negyedet, öröm azonban az ürömben, hogy a kanadaiak sem tudtak gólt szerezni az első támadásukból.


A másodikból azonban, fájdalom, igen, Johanne Begin kapásból vágta a labdát Horváth kapujába (5-8). Jóllehet, még mindig három gól volt az előny, nem ígérkezett könnyűnek a végjáték. Zantleitnerben és Stieberben azonban bízhattunk, előbbi sorra harcolta ki centerposztról az emberelőnyöket, Stieber pedig megszerezte a harmadik találatát, így öt perccel a lefújás előtt 9-5-re vezetett a magyar válogatott. Patrick Oaten kanadai szövetségi kapitány elérkezettnek látta az időt a kapuscserére, ami jó jel volt.

Az már kevésbé, hogy Begin megint belőtte a labdát a kapunkba emberelőnyben, azonban még mindig három volt az előny (6-9), és az idő szerencsére fogyott.

Stieber három perccel a meccs vége előtt kipontozódott, de sebaj, hiszen az emberhátrányt, amely ezután következett, sikerült kibekkelni, és már csak két perc volt hátra. Ez gyakorlatilag már azt jelentette, hogy döntős a magyar válogatott, hiszen három gól előnyt két perc alatt vízilabdában ezen a szinten szinte lehetetlen behozni.

Valamivel több mint másfél perccel az elődöntő vége előtt Drávucz is kipontozódott, az emberhátrányból azonban nem kapott gólt a válogatott, így Faragó Tamás 1 perc két másodperc hátralévő játékidőnél annak tudatában kért időt, hogy tudatosítsa: nyugalom, megvan a meccs, döntősök vagyunk, és végig kell játszani a támadóidőt, hadd fusson az óra.

A lányok okosan megtartották a labdát, a kanadaiak 35 másodperccel a vége előtt még kaptak egy újabb emberelőnyt, amelyet Gardiner valahogyan betuszkolt a kapunkba (7-9), de kit érdekelt immár ez, hiszen az idő gyakorlatilag lejárt, és a magyar női vízilabda-válogatott a 2001-es fukuokai vb után ismét bejutott a világbajnoki döntőbe, ahol az amerikai együttessel találkozik. ---- C ---- A