Bemelegítés gyanánt világbajnokot vert Kemény Dénes együttese

Madaras Norbert az elején megpörgette. Három gólt szerezve az első két negyedben megadta az alaphangot a magyar csapat horvátok elleni sikeréhez. Szécsi Zoltán végül befejezte: a kapus hatalmas bravúrjai kelletek ahhoz hogy a magyar válogatott visszavágjon a 2007-es világbajnokság döntőjéért egy 10–9-es győzelemmel Horvátország ellen.

A találkozó első pár perce a védelmek – kis képzavarral élve – jutalomjátékát hozta. Mindkét oldalon rengeteg hiba csúszott a támadások befejezéseibe.

Szerencsére először mi – egészen pontosan Madaras Norbert – találta meg a kapuba vezető utat.

A felkészülési meccseken (bár olimpia szempontból az egész malagai torna is az) remek formában pólózó játékos a folytatásban is a hátán vitte a csapatot. Az első félidő öt magyar dugójából hármat vállalt.

Az első negyedben Zdeslav Vrdoljak ugyan egyenlített, de Madaras góljával mi vezettünk 2–1-re.

A második szakaszban aztán kiborult a gólzsák. Mindkét válogatott háromszor talált be, ami azonban jó hír volt: emberhátrányban remekül védekezett a magyar csapat.

Mert bizony a játékvezetők futószalagon szállították Rudic együttesének az emberfórokat. Ezt a „tiszteletet” persze kiérdemelte a 2007-es világbajnok csapat, de könyörgöm! Mi vagyunk azért regnáló olimpiai bajnokok!

Ezt a címet pedig nem véletlenül szereztük meg a legutóbbi két alkalommal, védekezésben ugyanis fantasztikus alakítást nyújtott ezen a mérkőzésen is Kemény Dénes együttes. Hol a passzsávba nyúltak bele Birosék, hol blokkolták a horvát löketeket, ha pedig már a mezőnyjátékosok is tehetetlenek voltak, Szécsi Zoltán állta a labda útját.

Az utolsó negyednek így kétgólos előnnyel vágtunk neki. Ekkor már szinte mindenki felvette az ilyenkor szokásos fordulatszámot a magyar csapatban. A megannyi nagy csatát megélt Benedek Tibor például ifjú titán módjára fickándozott a vízben, szinte mindenhol ott volt.

A reaktivált Varga Tamás alig két perccel a találkozó vége előtt gólt szerzett. Ekkor, 10–7-es állásnál úgy tűnt eldőlt a találkozó.

A horvátok azonban nem adták föl, és 25 másodperccel a vége előtt az egyenlítésért támadhattak. Szerencsére azonban a próbálkozást nem koronázta siker.

Némiképp visszavágtunk a Melbourne-i vereségért, a nagyja azonban még hátra van.