Férfi ifjúsági vízilabda Eb: hatodik lett a magyar válogatott

Mindkét gárda nagyobb reményekkel érkezett a kontinensbajnokságra, meglehetősen ritka, hogy az 5. helyért rendezzék meg egy Eb zárónapján a magyar–szerb párharcot. A csalódottság látszott is a két csapaton, egyik sem nyújtotta azt a színvonalat, amelyet a torna korábbi fázisában.

Többször is akadozott a támadás-befejezés mindkét oldalon, aztán a második negyed második felében a szerbek kapták el jobban a fonalat, és 4-3-as magyar vezetés után háromszor is betaláltak – két óriási átlövés a játékrész utolsó 75 másodpercében akadt be.

A harmadik részben még rosszabbra fordult a helyzet, semmi sem jött be a magyar csapatnak, míg az egykori remek játékos, Dejan Szavics által irányított vetélytárs újabb két góllal már 8-4-re vezetett.

Ám ekkor, a reménytelennek tetsző helyzetben kezdtek magukra találni a mieink, Lőrinc Bálint nagyszerű és Sánta János kissé szerencsés góljával 8-6-ról indult az utolsó rész. Ezt Berta József révén rögtön góllal kezdték a magyarok, s bár egy szerb ötméteresből 9-7-re módosult az állás, innen is volt visszaút, a balkezes Urbán Márk szenzációs lövésével megint csak egy gól volt a hátrány, majd egy meglehetősen érdekes szituációt követően egyenlítettünk (gyors labdaszerzést követően egyedül maradt a játékosunk a szerb kapu előtt, a kapus szándékosan az arcába fröcskölte a vizet, így bár Jansik Szilárd épp lóbált, a játékvezető ötméterest ítélt – de ezt Lőrinc higgadtan bevágta).

Sikerült kivédekezni egy emberhátrányt, támadásban azonban nem tudtunk jól kombinálni, hátul pedig 1:37-tel a vége előtt egy védelmi hibából Gogov belőtte a mindent eldöntő gólt.

„Sajnálom, hogy az igazán komoly mérkőzéseinket rendre egyetlen góllal veszítettük el úgy, hogy bármelyik a mi javunkra is eldőlhetett volna – értékelt Petlyánszky Péter szövetségi kapitány. – A horvátok elleni csoportmérkőzés volt az első kulcs, ott nem kizárólag rajtunk múlt a vereség, pedig ha ott nyerünk, simán elődöntőig sétálunk. Az olaszoktól kikaptunk, erről csakis mi tehetünk, ma pedig ilyen-olyan okokból már nem tudtunk úgy játszani, ahogy tudunk, ennek lelki és fizikális okai egyaránt vannak. Tragédia persze nem történt, tizenhét éves srácokról van szó, akik életük első világversenyén szerepeltek, sokat tanultak belőle, mi is levontuk a konzekvenciákat, látjuk a csapat erős és gyenge pontjait, jövőre, az U18-as világbajnokságon bizonyosan jobban sikerül a helytállás."