Póló: a magyar vízilabda nélkül is Oscar-díjat nyert volna a Saul fia?

„Mindenekelőtt, köszönöm a sok gratulációt és azt, hogy úgy drukkoltatok, mint én szoktam a magyar vízilabdameccseken. A filmes sikert tényleg a vízilabdának is köszönhetem: harminchét éve járok nap mint nap az uszodába, rengeteg barátot szereztem, megtanultam a csapatmunkát, suli után nem szipózni jártam az aluljáróba, hanem szaladtam a Sporiba” – írta Rajna gyakorlatilag nyílt levelében, amit a waterpolo.hu-n, a Magyar Vízilabda-szövetség hivatalos honlapján olvashatunk.

„Viszont! Sosem tartoztam a kimagaslóan tehetséges pólósok közé. Ezért is tudtam 22 éves koromtól teljes erőbedobással filmeket készíteni.

A hatvanhét százalékos lövésteljesítményem, az öregfiúk Budapest-bajnokság négy meccse alatt született... Viszont büszke vagyok arra, hogy a HETE csapatában a mai napig játéklehetőséget kapok és élvezhetem ezt a csodálatos sportot.

Szóval minden PÓLÓSNAK gratulálok, akik most és korábban eredményeikkel hírünket vitték a világban, remélem, kiemelkedő vízilabdásaink sikerei a miénkkel közösen mutatnak példát és szereznek örömet mindenkinek!"

Az előbbi sorokból kiderül, a filmproducernek kiváló önkritikája is van, már, ami a vízilabda-tudását illeti. Még egy képet is küldött magáról, amelyen saját bevallása szerint is vannak vízilabda-elméleti hibák.

Horváth János, a KSI edzője az alábbi kommentet írta a képhez, és Rajna szerint igaza is volt.:

„Sem nem szoros, sem nem zóna, rossz kézzel blokkol, nem használja a támaszkodó kezet..., lábtempó nulla.... Más nem jut eszembe!”

A film viszont nagyon jó lett.