Nowitzki volt beteg, a Miami és James esett ágynak

Dirk Nowitzkit támadta meg a betegség, mégis mintha LeBron James esett volna ágynak. A klasszikus tünetek (nátha, láz) az eddig „csak" ujjsérüléssel kínlódó németnél jelentkeztek, a sportszakmaiak már inkább Jamesnél: a Miami Heat vezére 3/11-es mezőnymutatóval mindössze nyolc pontig jutott, ami – különösen a vereség fényében – elhomályosítja a lepattanószedést (9), a gólpasszosztást (7).

James több mint négy éve nem ragadt tíz pont alatt – másképp érzékeltetve a most megtört sorozat hosszúságát: a legutóbbi 433 (alapszakaszbeli és rájátszásbeli) mérkőzésén mindig eljutott a kétjegyű (pont)számok birodalmába.

De nemcsak James hiányzó pontjai okozták a vendégek vesztét. Elmaradtak Mario Chalmers sokszor lélekerősítő találatai is, tragikusan mentek a triplák, és a mérkőzés döntő szakaszában teljes csődöt mondott az addig szinte kizárólag Dwyane Wade és Chris Bosh pontjaira épülő támadójáték.

Ahhoz persze, hogy a Dallasnak ezúttal ne vereséget, hanem diadalt hozzon a csekélyke 86 pont (ez volt az idei döntő pontokban eddigi legszegényebb mérkőzése), kellett a hazai csapat védekezésbeli fegyelmezettsége, az alkalmazott zóna jól felépítettsége is. Bizonyos értelemben idesorolandó Tyson Chandler kilenc (!) támadólepattanója is, amelyek révén éppen ennyi potenciális gyors indítást lehetett megfojtani.

Ha Jason Kidd ezúttal meglehetősen halovány is volt (3-3 lepattanó és assziszt, 4 labdaeladás), a legutóbb általa reklamált „Nowitzki melletti kiállás" hellyel-közzel megvalósult. Chandler, Shawn Marion és Jason Terry a legfontosabb pillanatokban ki tudta segíteni a németet, aki betegsége ellenére a végjátékban maga is kulcsszerepet játszott.

1. NEGYED – VILLÁMRAJT A DALLASTÓL, A MIAMI JÓL REAGÁL

A párharc folyamán először kezdődött dallasi kosárral a mérkőzés, sőt mindjárt hárommal is. A J. J. Bareával először kezdő Mavs rohamkosárlabdával indított, ebbe jól illeszkedtek Nowitzki villámdobásai: ahogy megkapta a labdát, már dobta is – rendre jó helyre (6–0).

A vendégek részéről az előző meccs utolsó kosarát jegyző Bosh törte meg a jeget, majd – kihasználva a hazaiak támadójátékának hirtelen elbizonytalanodását – gyorsan ki is egyenlítette a Nowitzkival vívott kis bevezető dobópárbajt (6–6).

Időkérésből újra lendületet vett a Dallas, Cbandler zsákolásával kicsit meg is lépett (13–8), de a Heat – ahogyan ebben a játékrészben mindvégig – kitartó üldözőnek bizonyult, sőt nemcsak a tekintélyes előny kiépítését akadályozta meg, hanem a negyed végi jó büntetőzéssel az est folyamán először át is vette a vezetést (19–21).

Barea két büntetője révén döntetlennel zárult az első negyed (21–21). Feltűnő volt, hogy a Mavs sokkal jobb dobószázaléka ellenére állt ikszre a meccs – a magyarázat a Heat támadópalánk alatti hatékony munkájában, a másodszándékú kosarakban keresendő.

2. NEGYED – A VÉGÉN EGY KIS PARÁDÉ WADE-TŐL

A hazai dobószázalék gyors romlásnak indult, két Bosh-kosár és az est első vendéghármasa (Mike Miller) után Rick Carlisle azonnal időt is kért (21–28). A dallasi mester meg is találta a csodafegyvert, a kezdő ötösből mára kiszoruló DeShawn Stevenson gyors egymásutánban három triplát is a helyére küldött, és máris újra teljesen nyílt volt a meccs (32–34).

Fontos szerepe volt az események alakulásában, hogy Udonis Haslem megkapta a harmadik személyi hibáját – az ő átmeneti kiválása érzékenyen érintette a floridaiak védekezését. S a Dallas nem is állt meg, Nowitzki passzlehetőséget kereső tekintettel álcázta hátralépős dobását, majd Terry és Marion is betalált (38–34).

Elhúznia azonban megint csak nem sikerült a Dallasnak, ami elsősorban a negyed hajrájára igen hatékonnyá váló Wade bűne/érdeme volt. Bár a Mavs a gyors indításoknak sikeresen elejét vette, Wade gyakorta lopakodhatott be oldalról a gyűrű alá, és ha már ott volt... (45–47).

Ezzel együtt a nagyszünetben nem ő (13), hanem Bosh (16) rendelkezett a legtöbb ponttal, a dallasiaknál egyedül Stevenson (11) jutott tíz fölé. A mezőnymutató tekintetében kicsivel jobban állt a Miami (45.2, ill. 43.2 százalék), a lepattanók gyűjtésében is nála volt az előny (24–18). Triplával feltűnően kevés alkalommal (együttvéve tízszer) kísérleteztek a csapatok, 4–1-re a Dallas vezetett a találati versenyben.

3. NEGYED – ILYEN IS VAN: NOWITZKI BÜNTETŐDOBÁST RONT!

A párharc legkiegyenlítettebb játékrészét vívta a két csapat, mégsem volt sok híja, hogy eldőljön akár az egész nagydöntő sorsa. Eleinte felváltva estek a kosarak: a hazaiaknál Marion megrázta magát, rendre eredményesen pörgött-forgott a támadópalánk alatt, míg a floridai támadások során Wade egyre több terhet vett le a fáradó Bosh válláról.

Így érkezett el a 9. perc, amikor a z eddig könyörtelen ítéletvégrehajtónak bizonyuló Nowitzki a bajnoki döntő során először büntetőt rontott. Bár a másodikat bedobta (64–61), a pillanat különlegességét mintha mindkét csapat átérezte volna.

Miközben a hazaiak erejéből csupán egy árva Chandler-pontra futotta a negyedből hátralévő időben, odaát Wade megint áthatolt a védelmen, a támadásban amúgy visszafogott James is betalált, majd a két miami akcióhős kölcsönösen zsákoltatott egyet egymással – a második alley-oop volt... Tud-e építeni a pontokban is megnyilvánuló lélektani előnyre a Heat? (64–69).

4. NEGYED – EGY ÚJABB NAGYSZERŰ DALLASI FELTÁMADÁS

Dallasi hibákkal, illetve Miller (3) és Haslem (2) révén miami kosarakkal kezdődött a befejező tizenkét perc, és mivel tényleg elúszni látszott a meccs (65–74), Carlisle, a hazai hadvezér az ilyenkor szokásos egyetlen fegyveréhez, az időkéréshez nyúlt. Tíz perce maradt a Dallasnak, hogy megmentse a meccset, és vele együtt az idei nagydöntőt.

Terry két gyors kosara nyomatékosította a hazaiak töretlen harci kedvét, majd a betegség béklyóját néhány percre lerázó Nowitzki hat pontja (négy büntetőből) következett. Wade egyszer-egyszer közbeszólt ugyan, ám a Mavs hengerét már nem lehetett feltartóztatni. Chandler támadólepattanóból minimálisra faragta a hátrányt, és egy újabb ötlettelen miami támadást megkontrázó akcióból Terry ziccert dobott – immár a Dallas vezetett (79–78)!

A Heat legendásnak tartott „hajrátudományából" ezúttal csak annyira futotta, hogy büntetőkkel az utolsó pillanatig kiélezetté tegye a csatát. Mindhiába, hiszen Nowitzki a vonalról nem hibázott többet, a rajta csimpaszkodó Haslemmel mezőnykosarat dobott 14.4 másodperccel a végső dudaszó előtt, hogy aztán a negyedik negyedben kulcsembernek bizonyuló Terry két büntetővel véget vessen az izgalmaknak (86–83).

Pontosabban a Miaminak maradt még 6.7 másodperce, ám oldalbedobást követően a labda Wade lábára pattant, ezt követően Miller kétségbeesett triplája nem érhetett célba – nyert a nagy hajrát kivágó Mavericks.

Folytatás magyar idő szerint péntekre virradóra Dallasban. Az a meccs bizonyosan nem vet véget a párbajnak, a csapatok a hétvégén visszaköltöznek Miamiba – a bajnoki aranygyűrűk sorsa Floridában dől el.