A Chicago nyert, de veszített is: vége Derrick Rose idényének

Chicago Bulls (1.)–Philadelphia 76ers (8.) 103–91
A négy győzelemig tartó párharc állása: 1–0 a Bulls javára

Az alapszakasz győztese teljes kerettel vehette fel a harcot az igencsak változatos időszakon keresztül menő Philadelphia ellen, s a 23 pontos, 9 lepattanós, 9 gólpasszos Derrick Rose szokatlan eladott labdái ellenére abban a formában pattogtatott, mint egy évvel ezelőtt ilyenkor, egy sérülésekkel tarkított szezont megelőzően. A rájátszásra hiába drótozták össze a regnáló MVP-t, egy perccel a derbi vége előtt, amikor korábban már 20-szal is ment a Bulls, fent volt még a parketten, ez pedig a hazaiak veszte lett, ugyanis egy betörésnél annyira szerencsétlenül mozdult, hogy nem is tudta folytatni a játékot, s mint később kiderült, elszakadt a keresztszalagja, innentől kezdve nem számíthat rá a Chicago, illetve az olimpiát is ki kell majd hagynia.

A Thibodeau-legényég nagyon sajnálhatja ezt az esetet amiatt is, hogy a vezérrel a fedélzeten láthatóan más szintet képviselt ezen az estén, mint korábban az alapszakaszban Rose nélkül, ám ezennel vissza kell térniük a sztárjukat nélkülöző felálláshoz, amiben azért nem lesz könnyű a várhatóan vérszemet kapó Sixerst sem legyőzni. A 19 pontos Brand vezette vendégek elsőre nem sokat mutattak, de a második, szintén Chicagóban rendezendő meccstől kezdve egészen biztosan egy másik párharc kezdődik az MVP kiválásával.

A Bulls legjobb dobói: Rose 23, Hamilton 19, Deng 17
A 76ers legjobb dobói: Brand 19, Holiday 16, T. Young 13

Miami Heat (2.)–New York Knicks (7.) 100–67
A négy győzelemig tartó párharc állása: 1–0 a Heat javára

A fásultan, ötlettelenül kosárlabdázó Knicks a feldobástól kezdve esélytelennek mutatkozott Miamiban, ráadásul elvesztette azt a védőjét, aki elvben a legtöbb gondot okozhatná a Wade, James párosnak, Iman Shumpert ugyanis komoly térdsérülés miatt dőlt ki. LeBron James már a nagyszünet előtt 23 egységnél tartott, a floridai sztáralakulat pedig már ekkor nyeregben érezhette magát bő 20 pontos fórjával. A fordulás után nem változott semmi, lassan már a 40-hez közeledett a különbség – senki sem várta, hogy majd ilyen mértékben nyílik az olló, de a New York legjobbja, a 17-ig jutó JR Smith volt, a Stoudemire, Anthony duó pedig összesen 20 pontra volt képes, így nem lehetett esélye még csak egy szoros meccsre sem a vendégeknek.

Lélektanilag talán túlzóan nagy is lehet az a pofon, amit most kiosztott a Miami a New Yorknak, de ennél nagyobb gond a Knicks szemszögéből, hogy Mike Woodson ésszerű változtatása, mely szerint Shumpert kezdett Fields helyett, immáron nem érhet semmit, hiszen az újonc védőfenomént valószínűleg nem látjuk többet az idei playoffban.

A Heat legjobb dobói: L. James 32, Wade 19, Chalmers 11
A Knicks legjobb dobói: JR Smith 17, Anthony 11, B. Davis 10

Indiana Pacers (3.)–Orlando Magic (6.) 77–81
A négy győzelemig tartó párharc állása: 1–0 a Magic javára

A Dwight Howard hiányzása miatt erős magassági fölényben lévő, egyébként is lényegesen előrébb rangsorolt Pacers bekezdett, és gyorsan két számjegyű előnybe került, ám mentálisan nem bírta el a harmadik kiemelt, hogy a Magic nem feltartott kézzel jött Indianába. Már a második negyedben is a floridaiak irányították az események alakulását, de ha nehezen is, még egyszer tudott újítani a 8 pontja és 12 lepattanója mellett 9(!) blokkot kiosztó Hibbert fémjelezte vendéglátó.

A negyedik negyedben, amikor már újra öttel ment a Pacers, nem megkönnyebbült a Vogel-legénység, hanem összeomlott és az utolsó három percben pontot sem szerzett! Közben a negyedik és ötödik tripláját is értékesítő Jason Richardson visszahozta az Orlandót, az Indiana pedig elképesztő hibákat elkövetve ragadt be és vesztette el azonnal pályaelőnyét ebben a párharcban. Danny Granger lépéshibája, vagy Collison érthetetlen vállalása azt mutatta, hogy fejben ezen az estén nem érett meg a Pacers a győzelemre.

A Pacers legjobb dobói: Da. West 19, Granger 17, Ge. Hill 11
A Magic legjobb dobói: Nelson 17, J. Richardson 17, G. Davis 16

Oklahoma City Thunder (2.)–Dallas Mavericks (7.) 99–98
A négy győzelemig tartó párharc állása: 1–0 a Thundernek

Tavaly ez a két gárda játszotta a Konferencia-döntőt Nyugaton, most viszont már az első körben találkozott a címvédő és az egyik fő trónkövetelő. Azzal együtt, hogy a Mavericks csak 7. kiemeltként vágott neki ennek a csatának, egyáltalán nem számított esélytelennek, hiszen a playoff-tapasztalat és a játékintelligenciabeli jelentős különbség is a texasiak javára szólt, bár a Thunder jóval fiatalabb és lendületes csapata mindenre képes, amit kosárlabdával művelni lehet.

A 25-öt szóró Nowitzki és társai jól kezdtek, hiszen az első félidőben jobbára ők vezettek, a fordulás után pedig nem jött továbbra sem a dominancia hazai részről, ellenben nagyon magas színvonalúvá vált az ütközet, ahol gyakorlatilag mindkét fél a legjobbja közelében produkált. A végjátéknak két egységnyi fórral vághatott neki a Dallas, de Ibaka 2+1-es akciója után már a Thundernél volt az előny 54 másodperccel a végső dudaszó előtt. A következő két támadást a két legnagyobb ász, azaz Nowitzki és Durant hibázta el, majd a német 9 szekundummal a lefújást megelőzően faultot harcolt ki, büntetőivel pedig fordított.

A döntés az OKC kezébe került, Durant pedig bedobta a nagyon nehéz tempót, amit Marion szorításában vállalt el, így nyert a Thunder, mivel a maradék másfél másodpercben már nem maradt esélye érdemleges válaszra az időkéréseiből kifogyó texasiaknak. Fantasztikus párharc vár még ránk ezzel a két csapattal, erről most (is) megbizonyosodhattunk!

A Thunder legjobb dobói: Westbrook 28, Durant 25, Ibaka 22
A Mavericks legjobb dobói: Nowitzki 25, Terry 20, Marion 17