Orlando Magic–Utah Jazz 96–89
A Magicnek bejött Mexikó. 2–0-val zárta mexikói, papíron „hazai” túráját az Orlando, bár a Bulls elleni meccs után sokáig most sem találta igazán a ritmust – az első félidőben 15 labdát adott el a gárda és csupán 33 pontot szerzett, de mivel közben a Utah sem villogott, így látótávolságon belül tudott maradni. A fordulás után elkezdtek javulni Gordonék, majd a záró etapra elkapták a fonalat, ott már 41 pontot termeltek és ez elég volt a sikerükhöz: Terrence Ross (3/3 tripla) egymaga 10 pontot szórt ekkor, Evan Fournier 24-ig jutott, Nik Vucsevics 19 lepattanót tépett le, itt már figyeltek az eladott labdákra és az utolsó percekben már kézben tartották a dolgokat – nem játszottak igazán jól, de a végére azért megjött a dobásuk, a Jazz viszont nem tudott kitörni a korábbi letargiából, úgyhogy újabb sikert könyvelhetett el a Magic.
Értékelhetetlen dobóteljesítmény. Hogy ezt a mai Orlandót nem sikerült megvernie, az komoly negatív kritika a Jazzre nézve, de a mexikói levegő bizonyára megzavarta Quin Snyder csapatát, mert elképesztően pocsékul dobott – az első félidei 29 százalékos mezőnymutatót végül 31 százalékra sikerült feltornázni a meccs végére, és bár ők is javultak a hajrára, összességében ezen ment el számukra a győzelem. A támadásban alig-alig hozzátevő kispad mellett Rubio 3/14 és Ingles 2/11 jó dobása is szörnyű, de Mitchell sem volt pontos, Gobert veszélytelennek bizonyult a gyűrűre, senki sem tudta igazán megtolni a szekeret – az utóbbi négy meccsükből ez volt a harmadik vereségük, ismét erősen lefelé haladnak.
A Magic legjobb dobói: Fournier 24/6, Ross 19/9, Vucsevics 15/3
A Jazz legjobb dobói: Mitchell 24/6, Favors 21, Rubio 15
Charlotte Hornets–Los Angeles Lakers 100–128
Tripla dupla tesók. Maga a mérkőzés nagyon simán alakult, a frissebb, energikusabb Lakers átrohant ellenfelén, folyamatosan támadta a gyűrűt és próbált nagyon agresszív lenni, miközben hátul sem pihent, úgyhogy különösebb gond nélkül hozta a győzelmet – a harmadik negyedben roppant meg a Hornets, azt 40–17-re húzta be a vendégcsapat. A záró etapban LeBron Jamesnek már nem is kellett pályán lennie, de így is összehozott egy tripla duplát (24 pont, 12 lepattanó, 11 gólpassz), amivel érdekes módon nem volt egyedül a csapatában: Lonzo Ball 16 ponttal, 10 lepattanóval és 10 gólpasszal szintén összehozta ezt a statisztikai bravúrt, így Magic Johnson és Kareem Abdul-Jabbar óta ők az első Lakers-páros, akik ugyanazon a meccsen tripla dupláznak. Más látnivaló nem akadt, JaVale McGee repkedett, Kyle Kuzmához ezúttal kevésbé jutott el a labda, 50 százalék felett dobtak mezőnyből, 41 százalékkal tripláztak, szétosztottak 34 gólpasszt, és már a nyugati negyedik helyen járnak, másfél meccsre az éllovas Nuggets, Warriors párostól.
Esélytelen Hornets. Egy hosszabbításos vereség másnapján valóban „másnaposnak” tűnt a Charlotte, ez a legjobban talán Kemba Walkeren látszott, aki 2/13-at dobott mezőnyből és negatív szezoncsúcsot jelentő négy pontot hozott össze – ez tökéletesen jellemzi a társaság teljesítményét, bár az 52–38-ra elvesztett lepattanózás is elég beszédes. Az első félidőben még volt valamennyi keresnivalójuk, a tíz ponttal elvesztett első negyed után még csökkenteni tudták a hátrányukat, de a szünet nem jött jól nekik, a Lakers feljebb kapcsolt és ott véget is ért a derbi a hazaiak számára – a back-to-back vereség ellenére egyébként őrzik keleti hetedik helyüket, a Cavs ellen következőleg viszont már muszáj lesz nyerniük.
A Hornets legjobb dobói: Monk 19/6, Bridges 17/6, Lamb 12/3
A Lakers legjobb dobói: James 24/6, McGee 19, Ball 16/6
Detroit Pistons–Boston Celtics 113–104
Megtört a jég. Zsinórban hat vereség után tudott újra mérkőzést nyerni a Detroit, méghozzá a bombaformában érkező Boston ellen úgy, hogy végig nagyszerűen játszott – az első félidőben csak egálban voltak a felek, a harmadik negyedben azonban futott egy 13–0-t a hazai csapat és onnantól remek védekezéssel kontrollálta az eseményeket. Az egyetlen negatívum, amely miatt nem nyert simábban a társaság, az a 20 eladott labda, amelyből 8 az utolsó negyedben érkezett, de Blake Griffin (27 pont, 8 lepattanó, 6 gólpassz) és Andre Drummond (19 pont, 20 lepattanó, 3 labdaszerzés, 5 blokk) is dominált, utóbbi szenzációsan összefogta a védekezést és tömködte a lyukakat, ráadásul rajtuk kívül még négy periméter-játékos elérte a tízpontos határt, volt segítségük is – még Brad Stevens, a Celtics vezetőedzője is kalapot emelt a Detroit játéka előtt, ennél nagyobb dicséret talán nem is kell.
A nagy sorozat vége. Sorozatban nyolc győzelem után kapott ki a Boston, amely Al Horford nélkül védekezésben nem tudott mit kezdeni a Pistons magasembereivel, támadásban pedig nem talált ellenszert arra, ahogy a Detroit védekezett – a kispad Haywarddal és Brownnal együtt alig tudott hozzátenni, Kyrie Irving sem dobott jól, a Morris-Tatum páros 0/9 triplával zárt, egyedül Marcus Smart (21 pont, 5/7 tripla) volt igazán meggyőző elöl. Ezzel sem voltak vészesen messze a sikertől, de a Pistons most jobb volt náluk, a hajrában pedig nem tudtak fokozatot váltani, mindenre válaszoltak a hazaiak – érdekesség, hogy a Boston nyolcas sikerszériája alatt megvert csapatok közül most senki nincs 50 százalék felett, a Detroit viszont ezzel a sikerrel visszatért a pozitív tartományba.
A Pistons legjobb dobói: Griffin 27/3, Drummond 19, Bullock 15/12
A Celtics legjobb dobói: Irving 26/6, Smart 21/15, Tatum 17
Memphis Grizzlies–Houston Rockets 97–105
Értékes Rockets-győzelem. Memphisben és úgy egyáltalán a Grizzlies stílusa ellen nem könnyű nyerni, de a Houston felkészülten érkezett erre a találkozóra, tudták a vendégek, hogy hol és hogyan kell támadniuk a hazaiakat, s ezt a nagyon szűk rotáció ellenére meg is tették. Eric Gordon félig sérülten vállalta a játékot (4 pont, 0/8 tripla), a többi kezdő 35-41 percet játszott, de bírták a terhelést és fontos győzelmet arattak. Ismét James Harden volt a vezér, aki hozzátette az extrát egy újabb tripla duplával (32 pont, 9/14 mezőnyből, 12 lepattanó, 10 gólpassz), de Clint Capela is remekelt (26 pont, 10 lepattanó, 2 blokk), Chris Paul dupla duplázott, PJ Tucker négy hármast bombázott be, a padról pedig Gerald Green hozott pluszt – a harmadik negyedben 3/3 triplával jelentkezett, amikor igazán kellett, összességében 4/4 jó kinti dobásig és 17 pontig jutott. Az első félidőben egyébként felmosta a padlót a Memphisszel a Rockets és 21 ponttal vezettek a nagyszünetben, de onnantól fordult a kocka és nagy szükségük volt Greenre, a végén pedig Harden és Capela clutch játékaira, hogy megőrizzék a vezetést – zsinórban harmadik győzelmükkel újra 50 százalékon vannak, és talán megint látszik valami fény az alagút végén.
Majdnem megcsinálta a Memphis. Az első félidőben még érződött a back-to-back miatti tompaság a hazaiakon, védekezésben lassúak voltak, nem értek oda a váltások után a dobókra és emiatt óriási hátrányba kerültek, de a szünetben rendezték a sorokat és utána már a helyén volt náluk minden. A harmadik negyedben csak Green tripláinak köszönhette a Houston, hogy nem került komolyabb bajba, majd a záró etapban is a Grizzlies akarata érvényesült, de végül nem volt bennük elég tűzerő (5/23 tripla csapatszinten) ahhoz, hogy fordítani tudjanak. A back-to-back vereség után jön egy nehezebb időszakuk, mert négymeccses idegenbeli túrára indulnak, ahol nagyon kapaszkodniuk kell, ha ott akarnak maradni a playoff-helyek egyikén.
A Grizzlies legjobb dobói: Conley 22/3, Gasol 17/3, J. Green 13
A Rockets legjobb dobói: Harden 32/9, Capela 26, G. Green 17/12
San Antonio Spurs–Chicago Bulls 93–98
Ez hatalmas égés. Szezonbeli legjobb formájában, győzelmi sorozattal a háta mögött, otthon léphetett pályára a Spurs a liga egyik leggyengébb csapata ellen, és az első félidő még ennek megfelelően is zajlott – a nyitó tizenkét perc után hét, a szünetben 19 ponttal vezetett a társaság, úgy tűnt, hogy pontosan érvényesül a papírforma. A második félidőben azonban történt valami megmagyarázhatatlan dolog, és Gregg Popovich csapata összesen 31 pontot tudott kiszenvedni magából, a tréner hiába kérte ki az időit, hiába próbálta felrázni játékosait, mintha egy másik csapatot láttunk volna – az előny az utolsó két percbe lépve elfogyott, majd a clutch játékok is a Chicago javára döntöttek, úgyhogy bármekkora blama is, vereséget szenvedett a San Antonio. A hajrában a kihagyott büntetők és a kapott blokkok mellett a szörnyű védekezés is előtérbe került már a hazaiaknál, akik teljes letargiába süllyedve rontották el ezt a kötelezőnek számító és egyébként is félig már megnyert mérkőzést – kicsit kijózanító pofonként hathat ez rájuk, következőleg a Sixers ellen viszont biztos, hogy több kell tőlük.
A játéknap bravúrja. Nem vitás, hogy a játéknap legnagyobb meglepetését okozta ezzel a sikerrel a Bulls, főleg úgy, hogy már 21 pontos hátrányban is volt és onnan tudott felállni, fordítani, majd nyerni. Zach LaVine nélkül Kris Dunn (24 pont, 11/19 mezőnyből) és Lauri Markkanen (23 pont, 9/18 mezőnyből) próbálta a kezébe venni az irányítást, de a periméter-védekezés is kiválóan zárt a második félidőben és a végjátékban már elvitte őket ez a lendület: Markkanen két perccel a vége előtt egyenlített, majd betakarta DeRozant, Aldridge kihagyott büntetője után Portis kosarával már fordított a Bulls, majd a magasember blokkolta Gay kísérletét, újabb csapást mérve a Spursre. Itt jöttek Dunn pillanatai, a Portisnak adott gólpassza után dobott egy clutch duplát fél perccel az órán, majd DeRozan válasza után, 94–93-nál, nyolc másodpercnél bedobta az igazi meccsnyerő kosarat is, hogy aztán Forbes elrontott triplája után két büntetővel beállítsa a végeredményt – idei hetedik győzelmét aratta a társaság és ezzel elmozdult a keleti utolsó helyről.
A Spurs legjobb dobói: Aldridge 29, DeRozan 21, Belinelli 17/15
A Bulls legjobb dobói: Dunn 24, Markkanen 23/9, Arcidiacono 12/6
Oklahoma City Thunder–Los Angeles Clippers 110–104
Csak a vége lett szoros. Összességében uralta ezt a mérkőzést a Thunder annak ellenére, hogy Russell Westbrooknak megint nem ültek a dobásai (13 pont, 4/17 mezőnyből) és hogy szűk 22 percig nem dobott pontot, mert egyrészt a korábbi MVP a mezőnymunkában jeleskedett (9 lepattanó, 12 gólpassz, 6 labdaszerzés), másrészt a pontokat hozta Paul George (33 pont, 7 lepattanó, 6 gólpassz) és Jerami Grant (18 pont, 8/11 mezőnyből, 2 labdaszerzés, 3 blokk), a csapatvédekezés pedig három negyeden keresztül újra kellően feszes volt, így a záró etapot már 17 pontos fórból kezdhették és végig kézben tartották az eseményeket. A végén kicsit leeresztettek és vészesen közelített a Clippers, de amit nagyon kellett, azt megcsinálták a hajrában is, úgyhogy két vereség után nagyon fontos hazai győzelmet arattak, méghozzá egy back-to-back második felén – következőleg visszavághatnak a Chicagónak a nemrég kapott váratlan pofonért.
Ehhez most kevés volt a Clippers. Nem tudtak mit kezdeni a vendégek a papíron fáradtabb, de a valóságban nagyon energikus és aktív hazaiak védekezésével, sorra adták el a labdákat, végül összesen 26 alkalommal veszítették el a játékszert, ezzel pedig gyakorlatilag oda is ajándékozták ellenfelüknek a győzelmet – a festékben is kikaptak 54–30-ra, dupla annyi pontot engedtek leindításból, fontos szegmensekben maradtak alul. Hiába dobott 28 ponttal szezoncsúcsot Danilo Gallinari, hiába jutott még húsz fölé Harris és Harrell is, hiába az 50 százalék feletti mezőny- és triplamutató, ez csak arra volt elég, hogy a végeredményt szorossá tegyék – sorozatban harmadszor, összességében hatból ötödször kaptak ki, a Portland elleni hazai meccsen most már muszáj lesz majd javítaniuk.
A Thunder legjobb dobói: George 33/15, Grant 18/3, Adams 16
A Clippers legjobb dobói: Gallinari 28/12, Harris 22/9, Harrell 21/3
Phoenix Suns–Minnesota Timberwolves 107–99
Booker visszatért, győzelmi sorozatban a Suns! Hat kihagyott mérkőzés után tudott ismét pályára lépni a Phoenix hátvédje és nem is húzta az időt, rögtön egy 28 pontos, 7 lepattanós, 7 gólpasszos teljesítménnyel állt csapata élére, azonnal a hazaiak legjobbjaként tündökölt – mellette TJ Warren (21 pont, 3/6 tripla) és Deandre Ayton (18 pont, 12 lepattanó, 7/11 mezőnyből, 26 perc) is megtette a magáét, ez pedig most győzelmet ért. Ugyan végig szorosan alakult a találkozó és maximum hat pont volt a távolság bármelyik irányba, a záró etapban jött egy 11–0-s phoenixi futás, amikor a Wolves közel négy percig nem dobott pontot és ez döntőnek bizonyult – innentől már csak futottak az eredmény után a vendégek, míg a Suns higgadtan elment a gyűrűig és befejezte a támadásait, ezzel lehozta a végjátékot. Ez pedig már-már történelmi eseményt idézett elő, ugyanis a szezon során először fordult elő, hogy egymás után két mérkőzést is megnyerjen a gárda, sőt, ami még félelmetesebb, hogy közel két éve, 2017. január 3-5-én fordult elő legutóbb, hogy a társaság egymás után két ellenfelét is 100 dobott pont alatt tartsa.
Kár, hogy nem csak otthon kell játszani. 0–4-gyel hozta le idegenbeli túráját a Minnesota és összességében 2–12-re áll vendégként (a nyugati csapatok ellen 0–11 a mutató…), ennél ligaszinten csak a Suns (1–13) és a keleti utolsó Hawks (2–13) produkált rosszabb idegenbeli mérleget eddig – Tom Thibodeau csapatának ugyan volt egy jó időszaka otthon, de ez a túra rávilágított arra, hogy valós megoldás igazából nem született a problémáikra. Ezen a találkozón fontos pillanatokban megint nem tudták megállítani ellenfelüket, támadásban pedig alig 40 százalékkal dobtak mezőnyből és 20 százalékkal tripláztak, miközben a lepattanózást is elvesztették – nagyon nagy gondjaik vannak és már az utolsó előtti helyig csúsztak vissza a nyugati tabellán. Következőleg a Sacramentót fogadják otthon, méghozzá az elmondottak miatt komoly győzelmi kényszerben.
A Suns legjobb dobói: Booker 28/9, Warren 21/9, Ayton 18
A Timberwolves legjobb dobói: Towns 28/3, Rose 25/6, Saric 15/6