A Rockets simán győzött a hetek óta parádézó Clippers otthonában

Detroit Pistons–Indiana Pacers 89–108

Griffin nélkül nem megy. Ezúttal sem tudta vállalni a játékot a Detroit húzóembere, Blake Griffin, nélküle pedig otthon sem volt átütőerő a társaság támadójátékában – hiába próbálkozott Andre Drummond (28 pont, 19 lepattanó, 3-3 labdaszerzés és blokk) vagy Wayne Ellington (24 pont, 5/12 tripla), nem volt meg a ritmus és végig erőlködött az együttes. Ezt jelzi a 40 százalék alatti mezőnymutató és a 30 százalék alatti triplázás is, gyakorlatilag végig gyengébbek voltak egy fokkal a Pacersnél és folyamatosan nőtt a hátrányuk, a 89 dobott pont pedig mindent elárul a teljesítményükről – Griffin sérülése nagyon rosszkor jött nekik, most élesedik igazán a playoffharc és jelenleg egyetlen meccsel előzik csak a kilencedik Miamit...

Nem adja fel az Indy. A Detroit oda-vissza legyőzésével továbbra is egálban van a negyedik Bostonnal a Pacers és következőleg éppen egymás ellen dönthetik el, hogy melyiküké is lesz majd a pályaelőny – a kemény sorsolás ellenére tartja magát Nate McMillan alakulata. Most pedig már csak azért is nagyon értékes a győzelmük, mert idegenben sorozatban tízszer kaptak ki, ezt tudták most megtörni, ráadásul úgy, hogy a kezdő hátvédpár, Darren Collison és Wesley Matthews nem is léphetett pályára – kintről nem is voltak jók, de a magasembereik hozták magukat, ez pedig ismét elégnek bizonyult. A festékben aratott 62–36-os győzelem nagyon hasonlít arra, amit a legutóbbi egymás elleni meccsükön produkáltak Sabonisék, a kissé helyretett önbizalmuk pedig sokat érhet holnap, a Celticsszel szemben – sorsdöntő összecsapásra készülnek.

A Pistons legjobb dobói: Drummond 28, Ellington 24/15, Jackson 16/9
A Pacers legjobb dobói: Young 21/6, Bogdanovic 17, Turner 17

Orlando Magic–New York Knicks 114–100

A Magic a nap nyertese. Országos egyes volt ez a találkozó a mérkőzés előtt és ha nem is a legsimábban, de végül hozta is a kötelezőt az Orlando, ráadásul mivel közben a Heat, a Pistons és a Nets is kikapott, a keleti playoffért küzdő négy csapat közül egyedül Gordonék tudtak nyerni, így még boldogabbak lehetnek. Pedig a vártnál tényleg jobban megszenvedtek ezért a sikerért, az első negyedben még nem is tudtak ellenfelük fölé nőni, a másodikban azonban a cserék megtolták a szekeret, a 23 pontos Terrence Ross támadásban, Carter-Williams és Birch pedig minden másban lendített nagyot a hazaiak játékán, úgyhogy itt tíz pont feletti előnybe kerültek. A harmadik játékrészben aztán megint jöttek a problémák, két pontra csökkent a különbség, de itt ismét Ross lett a megmentő, aki egy perc alatt három triplát bombázott be – ez döntőnek bizonyult, innentől már lemenedzselte az estét a Magic. Steve Clifford vezetőedző is a kispadot dicsérte, szerinte az ő energiájuk döntötte el a meccset, most pedig az Atlanta elleni hazain tennének egy újabb nagy lépést a rájátszás felé.

Nem játszott alárendelt szerepet a Knicks. Mario Hezonja (29 pont, 11/22 mezőnyből, 9 lepattanó, 5 gólpassz), Kevin Knox (21 pont, 3/5 tripla) és Emmanuel Mudiay (13 pont, 7 lepattanó, 10 gólpassz) jó játéka sokáig látótávolságon belül tartotta a vendégeket, akik megnehezítették a Magic dolgát, de a papírformát végül azért nem tudták borítani. Leginkább a komolyabb tűzerő hiányzott, a negyedik negyed elején túl sokat hibáztak, amikor volt még esélyük szorossá tenni a végjátékot, csapatszinten 22.2 százalékkal tripláztak, közben pedig Vucsevicsék agyonverték őket lepattanózásban is – 19–8 volt a támadók aránya, úgyhogy minden igyekezetük ellenére a igazi bravúr ezúttal elmaradt.

A Magic legjobb dobói: Vucsevics 29/3, Ross 23/15, Gordon 19/9, Fournier 19/3
A Knicks legjobb dobói: Hezonja 29/3, Knox 21/9, Mudiay 13/3

Washington Wizards–Chicago Bulls 114–115

Walter Lemon Jr. nyerőember lett. A korábban Körmenden is megforduló Lemon még csak harmadik meccsét játszotta a Chicago színeiben, de máris a botrányosan tartalékos vendégek legjobbjaként tündökölt ezen az estén. A hazánkban ismert játékos 24 pontos NBA-karriercsúcsot szórt 11/16 jó dobással, ráadásul nyolc gólpasszt is kiosztott, a végig kiegyenlített meccs hajrájában pedig ő döntött a Bulls javára: 30 másodperccel az órán az ő clutch kettesével kerültek előnybe a vendégek, majd a Wizards válasza után, 1.8 másodperccel a meccs vége előtt hidegvérrel elsüllyesztett két büntetőt, ezzel kialakította a végeredményt.

Nem erőltette a Wizards. Trevor Ariza és Jeff Green sem tért vissza a hazaiaknál, Scott Brooks a második negyedtől kiültette a kisebb sérülést beszedő Jabari Parkert, a hónapok óta óriási terhelés alatt álló Bradley Beal pedig ezúttal mindössze 22 percet töltött a parketten – ezekből is látszik, hogy nem akartak a fővárosiak mindenáron nyerni. Fel azért nem adták, de nem voltak olyan élesek, mint az életük nagy lehetőségét megkapó Bulls-játékosok, akik jobban akartak bizonyítani, a végén talán ez is döntött a vendégek javára – meg az, hogy Beal az egész negyedik negyedet a padon töltötte. Tét már nincs, Brooks pedig el is mondta, hogy nagyon sok perc van kulcsjátékosai lábában, ezt szem előtt tartja.

A Wizards legjobb dobói: Bryant 20, Portis 20/3, Beal 19/3
A Bulls legjobb dobói: Lemon Jr. 24, Sampson 18/6, Harrison 15/3

Atlanta Hawks–Philadelphia 76ers 130–122

Teljesen kiengedett a Sixers. Joel Embiid hiányával önmagában azért nem magyarázható az, hogy megint ennyire gyenge volt a Philly, a 130 kapott pont még a védekezés alapja nélkül is borzasztóan sok – az első negyedben kapott 42 egység már jelezte, hogy mi a helyzet, de később sem tudták ezt igazán összerakni. A túloldalon azért ők is hozták a kosarakat, JJ Redick (30 pont, 6/13 tripla), Tobias Harris (21 pont, 6/14 mezőnyből), vagy éppen Ben Simmons (15 pont, 15 lepattanó, 8 gólpassz, 4 labdaszerzés) is próbálkozott, de összességében nem dobtak igazán jól és főleg a 16 (!) elrontott büntető az, ami vállalhatatlan – gyakorlatilag ezen ment el a meccsük, pedig a 26 (!) megszerzett támadópattanó sok mindent ellensúlyozott. Nagyon leeresztettek az elmúlt időben, nem túl veretes ellenfelek ellen égnek meg idegenben és bár a tabellán ez még belefér, azért valakit még meg kell verni ahhoz, hogy meglegyen a keleti harmadik hely.

A Hawksnak fekszik ez a matchup. Idén harmadszor verte meg a Philadelphiát az Atlanta, szemlátomást jól működik a gárda támadójátéka Simmonsék ellen és JJ Redick is arról beszélt, hogy örül annak, hogy velük nem kell találkozni a playoffban – szerinte a rengeteg mozgás, John Collins és főleg a nagyon okosan játszó Trae Young borzasztóan sok problémát okoz nekik. Ez most is így történt, Young parádézott (33 pont, 12/18 mezőnyből, 7 lepattanó, 12 gólpassz), mellette Collins (25 pont, 8 lepattanó, 2 blokk, 10/18 mezőnyből) is hozta magát és rajtuk kívül még öten érték el náluk a tízpontos határt – az ő gyors játékuk érvényesült és bár szorosan alakult a meccs, a negyedik negyedben már végig ők vezettek, egyszer sem voltak hátrányban. Nyilván szerencséjük volt azzal, hogy a Sixers ilyen sok büntetőt mellé dobott, de nem érdemtelenül nyertek ismét, most pedig mennek Orlandóba, hogy a Magic levesébe is beleköpjenek.

A Hawks legjobb dobói: Young 33/6, Collins 25/3, Bembry 17/3
A 76ers legjobb dobói: Redick 30/18, Harris 21/6, Butler 16/3

Brooklyn Nets–Toronto Raptors 105–115

A small-ball sem jött be. Nagyon rosszul kezdte a meccset a Brooklyn, az első negyedben egyáltalán nem találták a ritmust a hazaiak védekezésben, így tíz pont feletti hátrányba kerültek, innentől pedig arról szólt számukra az este, hogy tudnak-e olyan rohamot produkálni, amellyel mindezt eltüntetik. Többször is közel jártak hozzá, vissza-visszajöttek öt pontra, de ezúttal ennyi volt tőlük a maximum, a Toronto mindig válaszolni tudott, úgyhogy Kenny Atkinson vezetőedző folyamatosan variálta a szerkezetet – egyre alacsonyabb ötösöket küldött fel, hogy gyorsabbá tegye csapatát. Ebből D'Angelo Russell profitált, aki az utolsó negyedben egymaga 18 pontot szerzett, amikor már teljesen széthúzták a pályát, de közben a túloldalon nem tudták megakadályozni azt, hogy a Raptors kihasználja magasságbeli fölényét – ők is kapták a kosarakat, így nem tudták megfordítani a derbit. Atkinson végül úgy fogalmazott, hogy próbálkoztak, de a Toronto az elejétől kezdve jobb volt náluk, kár szépíteni.

Összeáll a Raptors. A deadline óta megújult rotáció csak mostanában tudott teljessé válni a Torontónál és igyekeznek igazán egymásra találni a playoff előtt, ezt pedig meglehetősen jól csinálják, most már sorozatban ötödik győzelmüket aratták, ezzel egyelőre nem lett hivatalos, hogy a Bucks az alapszakasz győztese. Most ráadásul egy nagyot hajtó ellenfél ellen, idegenben kellett okosan, taktikusan kosárlabdázni, amit szintén nagyon jól megoldott a gárda, Kawhi Leonard (26 pont, 9 lepattanó, 3 gólpassz), Pascal Siakam (28 pont, 10 lepattanó, 5 gólpassz) és Serge Ibaka (23 pont, 12 lepattanó, 5/5 tripla 24 perc alatt) is remek számokat hozott, nagyszerűen megtalálták a mismatcheket és amikor kellett, kintről is könyörtelenül bedobták a helyzeteiket – nagyon jó formában vannak és ha mindhárom hátralévő meccsüket megnyerik, akkor idén is hozzák a tavalyi, franchise-rekordnak számító 59 győzelmet.

A Nets legjobb dobói: Russell 27/15, Dinwiddie 14, Carroll 12/3, Allen 12
A Raptors legjobb dobói: Siakam 28/9, Leonard 26, Ibaka 23/15

Miami Heat–Boston Celtics 102–112

Jól játszva nyert a Boston. Kellett ez a siker a Celtics számára, hiszen a Pacers sem hibázott, de úgy hozta a mérkőzést Brad Stevens csapata, ahogy azt kell, jól védekezve, fontos pillanatokban előlépő kulcsjátékosokkal, de nem megszakadva. Voltak azért kihagyásaik hátul, de akadtak olyan időszakaik is, amikor teljesen elszívták a levegőt a Miami-játékosok elől, összességében bő öt percet leszámítva ők vezettek az első három negyed során, majd a záró etapban jött egy háromperces rohamuk, amellyel eldöntötték a küzdelmet – a kétpontos különbségből itt csináltak tízet, erre pedig már nem tudott válaszolni a Heat. Egyénileg most nem feltétlenül Kyrie Irvinget kell kiemelni, bár ő sem játszott rosszul, de Al Horford (21 pont, 10/16 mezőnyből, 8 lepattanó, 4 gólpassz) ismét nagy tanár volt, a padról Gordon Hayward továbbra is remek formát mutatott (25 pont, 8 lepattanó, 5 gólpassz, 12/13 büntető), a palánk alatt nagyon masszív volt Aron Baynes (10 pont, 10 lepattanó, 2 blokk, 3/3 mezőnyből), a csendesebb Jayson Tatum pedig éppen a negyedik negyedben rázta meg magát – mindenki hozzátette, amit kellett. A fontos győzelem után készülhetnek az igazi sorsdöntő csatára, utaznak Indianába, hogy eldöntsék (?) az egymással szembeni pályaelőny sorsát – ha nyerni tud a Boston, akkor gyakorlatilag biztos, hogy a negyedik helyről kezdi a keleti rájátszást.

Bajban a Miami. Volt néhány nagyszerű hete a Heatnek, de a szezon első felének hibáit lehet, hogy ezzel nem sikerül kijavítani, a társaság ugyanis a Celtics elleni oda-vissza vereséggel kicsúszott a rájátszást jelentő helyekről és a hátralévő négy meccsen nagyot kellene futnia, hogy odaérjen – viszont a négyből hármat idegenben játszik és lesz benne két back-to-back is. Ezen az összecsapáson pedig nem tudta ráerőltetni akaratát a Bostonra Erik Spoelstra alakulata, védekezésben nem találtak igazi megoldást a vendégek játéka ellen, támadásban pedig ők nem olyanok, akik csak úgy túldobják ellenfelüket – ráadásul most Dion Waiters és Goran Dragic is kifejezetten gyengén célzott, így végképp nem lehetett sok esélyük. A hátralévő egy hazai meccsük a Sixers ellen lesz majd, de ott a playoffharc mellett biztos, hogy Dwyane Wade búcsúztatásáé lesz a főszerep.

A Heat legjobb dobói: Waiters 21/15, Whiteside 18, Wade 17/6
A Celtics legjobb dobói: Hayward 25/9, Irving 23/9, Horford 21/3

New Orleans Pelicans–Charlotte Hornets 109–115

Walker felpörgött a végére. Elég passzív volt az első három negyed során Kemba Walker, a Hornets vezére összesen 2/8 mezőnydobással a zsebében kezdte az utolsó játékrészt, itt azonban üzemmódot váltott és eldöntötte, hogy jó lenne megnyerni ezt a mérkőzést - ennek érdekében sokkal agresszívebbé vált és elkezdett tüzelni. Ennek az lett az eredménye, hogy az utolsó tíz percben egymaga 21 pontot rámolt be és végül 32-vel zárt, vezérletével (és nagy dobásával) futottak egy 14–6-ot, amellyel a maguk javára fordították a derbit és innentől már nem is adták ki a kezükből a vezetést. Walker extrája mellett ismét főleg a fiatalok tettek hozzá, a kezdőben rajta kívül senki sem érte el a tíz pontot, a padról viszont Kaminsky (21 pont, 6 lepattanó), Graham (13 pont, 5 gólpassz, 3/6 tripla), valamint Monk (9 pont, 6 lepattanó, 1 blokk 18 perc alatt) is nagyon hasznosan szállt be és a kezdőben is inkább Bridges, illetve Bacon volt az, akit dicsérni lehet. Papíron így még mindig van esélyük a playoffra, de továbbra is csoda lenne, ha sikerülne bejutniuk.

Megtörtént, haladjunk. Természetesen nem szakadt meg ezért a győzelemért a Pelicans, bár a végéig ott volt ellenfele nyakán, sőt, többször vezetett is az este folyamán. Julius Randle az, aki továbbra is bizonyít, ő most is beszórt 34 pontot 11 lepattanóval, 12/19 jó dobással, rajta kívül a padról beszálló Wood, valamint Johnson igyekezett még nagyon, de összességében nem állt érdekükben nyerni, a Charlotte pedig elég jó volt ahhoz a negyedik negyedben, hogy ezzel ne is legyen gondjuk. A vereség után fél meccsel előzik a Grizzlies, Mavericks párost, nagy kérdés, hogy az említettek nyernek-e még, vagy sikerül mögéjük vágni a tabellán a Pelsnek.

A Pelicans legjobb dobói: Randle 34/9, Clark 17/9, Johnson 17/6
A Hornets legjobb dobói: Walker 32/6, Kaminsky 21/9, Graham 13/9

Dallas Mavericks–Minnesota Timberwolves 108–110

A végét elrontotta a Dallas. A visszatérő Luka Doncic (27 pont, 11/21 mezőnyből, 12 lepattanó, 6 gólpassz), valamint Dwight Powell (25 pont, 8 lepattanó, 8/9 mezőnyből) vezetésével felállt tízpontos hátrányából a negyedik negyedben a Mavericks, kiegyenlített, ám a végén két játékkal semmissé is tette mindezt – előbb egy bántóan könnyű kettest engedélyezett Andrew Wigginsnek, majd az utolsó játéknál Doncic hozott egy elég vitatott döntést. Egy másodperccel az órán a szlovén újonc megcsinálta a maga stepbackjét és elvállalhatta volna a dobást a győzelemért, a szeme sarkából azonban észlelte, hogy Jalen Brunson védője is felé indult, úgyhogy odatolta a labdát társának, aki elrontotta a hármast – igaz, ha be is esik, akkor sem biztos, hogy még időn belül lett volna. Doncic szerint számára nem volt kérdés, ez volt a jó döntés, de a rosszmájúak a tankolást vélik felfedezni a helyzet mögött...

A Minnynek mindegy? Jelentősen hátrébb amúgy sem tudja már tankolni magát a Wolves, ez a győzelem annyit ért, hogy a Lakerst is megelőzték, de a többiek vereség esetén is elérhetetlen messzeségben lettek volna Nyugaton és Keleten is, úgyhogy nekik olyan sokat nem számít ez a siker a tankolás szempontjából. Akkor pedig már miért ne nyerjenek, Karl-Anthony Towns (28 pont, 12/15 mezőnyből, 13 lepattanó, 3 gólpassz, 3 blokk), Andrew Wiggins (19 pont, 7 gólpassz) és Tyus Jones (13 pont, 3/3 tripla, 6 gólpassz) vezetésével a harmadik negyedben megléptek ellenfelük elől, majd bár a végén kissé összeestek, de Towns és Wiggins játékai mégis meghozták számukra a sikert. Ezzel az utóbbi 11 meccsükből harmadszor nyertek, most a Heat elleni hazain kérdés, hogy mi lesz a céljuk – ha elkezdenek győzni így a végére, akkor feljebb még léphetnek a tabellán.

A Mavericks legjobb dobói: Doncic 27/6, Powell 25, Burke 12/6
A Timberwolves legjobb dobói: Towns 28, Wiggins 19/3, Jones 15/9

Denver Nuggets–San Antonio Spurs 113–85

Popovich 63 másodpercig volt jelen. A Spurs legendás vezetőedzője nemrég szintén heves vitába keveredett a játékvezetőkkel és ezúttal is nagyon hamar elszakadt nála a cérna, hiszen alig 63 másodperc telt el, amikor egy elmaradt fújás után időt kért, hogy pörölhessen a sporikkal – ők azonban ezt nem tolerálták, két technikaival hamar kizavarták a trénert. Ilyen gyors edzői kiállításra hét éve nem volt példa az NBA-ben, a vendégeknél pedig kis túlzással a játékosok is hasonlóan gyorsan kiszálltak, mert minimális esélyük sem volt a sikerre – fáradtnak, motiválatlannak tűntek és a Popovich helyett meccselő Ettore Messina inkább pihentette is őket, 17-24 percet játszottak a kezdők. A nagyszünetben meglévő 18 pontos hátrányuk csak tovább nőtt a folytatásban és egy másodpercig sem jelentettek veszélyt a Denverre, úgyhogy most már fél meccs a hátrányuk az OKC-hez képest a nyugati hetedik-nyolcadik helyen, következőleg Washingtonban szedhetik össze magukat.

A Denver akarta. A hazaiak érezhetően javítani akartak a GSW elleni pofon másnapján és semmit sem bíztak a véletlenre, elöl-hátul úgy játszottak, ahogy kell – Jamal Murray szerint pontosan úgy kosárlabdáztak, ahogy akartak, ennek pedig meg is lett az eredménye. Végül nekik sem kellett erőlködni, 30 percnél senki sem játszott többet, egyénileg pedig Nikola Jokics (20 pont, 9/10 mezőnyből, 11 lepattanó, 9 gólpassz, 29 perc) parádéját kell ismét kiemelnünk, ő azt csinált, amit csak gondolt – csapatszinten szezoncsúcsot jelentő 41 gólpasszt osztottak szét, a kiütéses sikerükkel pedig őrzik a nyugati második kiemelésüket, másfél meccs az előnyük a Houstonnal szemben.

A Nuggets legjobb dobói: Jokics 20, Morris 19/9, Beasley 19/9
A Spurs legjobb dobói: Walker 16/9, Aldridge 16, DeRozan 11, Bertans 11

Phoenix Suns–Utah Jazz 97–118

Nem sokáig volt esélye a Phoenixnek. Kifejezetten jól kezdte hazai meccsét a Suns, az első negyedben 13 pontos előnyben voltak, azonban ekkor Devin Booker kiszállt: a gárda vezére ugyanis a nyolcadik percben kificamította a bokáját, és nem tért vissza – az lenne a csoda, ha a következő pár napban még láthatnánk. Az alapból hiányzó Ayton, Tyler Johnson, Warren és Oubre, illetve a kiültetett Jamal Crawford nélkül aztán mindent megtett a foghíjas Phoenix, de a Jazz van annyira rutinos csapat, hogy ezt innen kényelmesen megoldja. Dicséret illeti a nemrég szintén sérülésből visszatérő Holmest, az újonc Okobót, a kispad viszont hiába dobott 42-t, védekezésben nulla energiát fektettek be – összességében azért nem biztos, hogy nagyon bánkódnak az arizonai gárda menedzsmentjében Booker kisebb sérülése miatt.

Csak a szokásos. A Jazz folytatta a kötelező győzelmek gyűjtögetését, utóbbi 12 meccséből a 11. sikerét aratta, és bár Booker sérülése előtt igencsak hiányzott a szokás szerint combhajlítóval küszködő Ricky Rubio (no meg a Crowder, Korver, Favors trió), utána gond nélkül megoldották. Donovan Mitchell és Joe Ingles intézte a periméterjátékot (10/15 tripla, 14 gólpassz), Gobert pusztított a palánkok alatt (17 pont, 13 pattanó, 5 blokk). Mellettük parádésan szállt be a Niang, Udoh, Neto és Allen alkotta második sor, a játék minden elemében hozzá tudtak tenni (hat tripla, 14 pattanó, 9 gólpassz, 4 blokk). Az újabb győzelem azt jelenti, hogy két meccses előnyt szereztek a nyugati ötödik helyen, és már szinte biztos, hogy ennél hátrébb nem csúsznak – pozíciójukat szombaton hajnalban a Kings ellen otthon erősíthetik tovább.

A Suns legjobb dobói: Holmes 16, Okobo 15/6, Jackson 12
A Jazz legjobb dobói: Mitchell 29/12, Ingles 27/18, Gobert 17

Portland Trail Blazers–Memphis Grizzlies 116–89

Feldobás előtt eldőlt. Jonas Valanciunas sérülése miatt nem léphetett pályára, Mike Conley bokájával sem kockáztattak, és Joakim Noah-t sem erőltették, így a Wright, Dorsey, Rabb, Holiday, Washburn kezdőötöstől túl sokat nem lehetett várni. A végül sima vereség sem vette azonban el a gárda tartását, az első negyedben meglepték ellenfelüket, és félidőben is csak három pont volt közte – a kifejezetten jól mozgó kezdőcsapat mellé Chandler Parsons és az ezúttal padról jövő Bruno Caboclo is felnőtt. Fordulás után aztán nem tudtak mit kezdeni a Portland jóval keményebb védekezésével, itt már hiányoztak a vezérek, de ez azon ritka meccsek egyike volt, ahol a közel 30 pontos verés ellenére emelt fővel távozhatott a vesztes.

Egy erősebb második félidő elég volt. Az első 24 percben nem nagyon törte össze magát a Portland védekezésben, a nagyszünetben viszont valószínűleg szó eshetett erről az öltözőben, mert a harmadik negyedben szinte teljesen elvették ellenfelük játékait, összesen 10 pontot engedélyeztek, itt megtörték a Grizzliest és tükörsima győzelemmel tartják magukat a nyugati 3-4. helyen. Lillard három pattanó híján tripla duplázott, Kanter 21 pontja mellé 15 pattanót kapott le, Zach Collins 70 százalékkal célzott, de a meccs hőse mégsem közülük került ki: Evan Turner ugyanis 13 ponttal, 12 lepattanóval és 11 gólpasszal tripla duplát ért el – zsinórban második meccsén. Ez önmagában nem lenne szenzáció (bár Portland-mezben utoljára ilyet Clyde Drexler csinált 28 éve), azonban mindkétszer a cseresorból beszállva szállította a statisztikai bravúrt, erre pedig a kategória hivatalos bevezetése óta (1970–1971) még senki nem volt képes.

A Trail Blazers legjobb dobói: Kanter 21, Lillard 20/6, Collins 18/6
A Grizzlies legjobb dobói: Parsons 16/9, Rabb 13/3, Holiday 11/6, Caboclo, Wright 11/3-11/3

Los Angeles Clippers–Houston Rockets 103–135

Nem izzadt meg a Houston. A vendégek hamar magukhoz ragadták a kezdeményezést, már az első negyed után tíz pont feletti előnyt szereztek, a kiegyenlített második játékrész után pedig a harmadikban rátettek még egy lapáttal, onnantól kezdve pedig jutott idő pihentetésre is. A Rockets kezdőötöse brutálisat játszott, úgy dobtak 99 pontot, hogy PJ Tucker képtelen volt a gyűrűbe találni – a Paul, Harden duó 27-30 perc alatt is eljutott 60 pontig és 14 gólpasszig, Clint Capela 27 perc alatt 24 pontig és 15 pattanóig, Eric Gordon pedig ötször csengetett kintről. A padról House és Rivers is hozta, amit kellett, összességében a vártnál jóval simábban győzött a Rockets és tartja félmeccses előnyét a Portlanddel szemben – a Knicks ellen otthon folytathatják a menetelést.

Taktikázik kicsit a Clippers? Patrick Beverley hivatalosan csípősérülés miatt hiányzott, nélküle nem is nagyon működött a gárda kezdőötöse, a védőfenomén azonban kiválóan ismeri Harden és Paul játékát, és mivel jelen állás szerint a két gárda a playoff első körében találkozna, könnyen lehet, hogy Doc Rivers nem akarta, hogy csapatát teljes fegyverzetben lássa a Houston. Ez annál is inkább valószínű, mert utoljára októberben (!) találkozott a két gárda, ahhoz képest pedig rengeteg változás történt a LAC-nál (és a Houstonnál is). A Clippers természetesen hajtott, a második negyedben a Williams és Harrell vezette második vonal valamelyest stabilizálta a játékukat, de a kezdőötösök közötti különbség miatt ma szó sem lehetett győzelemről, Gallinari és Zubac a második félidőben már alig látott parkettet. A Clippers így kicsit rápihent a Lakers elleni meccsre, ha azt hozzák, akkor jó eséllyel a hatodik vagy a hetedik helyen végeznek és elkerülik a Warriorst az első körben.

A Clippers legjobb dobói: Gilgeous-Alexander 20/3, Gallinari 16/3, Williams 14/3
A Rockets legjobb dobói: Harden 31/9, Paul 29/15, Capela 24

NBA, ALAPSZAKASZ
Phoenix Suns–Utah Jazz 97–118
Portland Trail Blazers–Memphis Grizzlies 116–89
Los Angeles Clippers–Houston Rockets 103–135
Detroit Pistons–Indiana Pacers 89–108
Orlando Magic–New York Knicks 114–100
Washington Wizards–Chicago Bulls 114–115
Atlanta Hawks–Philadelphia 76ers 130–122
Brooklyn Nets–Toronto Raptors 105–115
Miami Heat–Boston Celtics 102–112
New Orleans Pelicans–Charlotte Hornets 109–115
Dallas Mavericks–Minnesota Timberwolves 108–110
Denver Nuggets–San Antonio Spurs 113–85