NBA: szemkápráztató zsákolások a képernyőn

Emblematikus mérkőzések sora után ezúttal négy klasszikus zsákolóversenyt nézhetnek meg a Sport Televízióban először vasárnap 18.30-tól és ha lemaradtak róla, hétfő délután vagy késő este is. Az biztos, hogy egy pillanatra sem tudnak majd felállni a tévékészülékeik elől, a lebilincselő szórakozásért többek között Michael Jordan és Vince Carter felel majd.

1986: nem a méret a lényeg

Hogy miért volt nagy bravúr és elképesztő meglepetés az Atlanta Hawksban szereplő Spud Webb diadala? Elsősorban azért, mert az NBA történetének egyik legalacsonyabb játékosa volt a maga 170 centiméterével. Másodsorban meg azért, mert a címvédő csapattársat, az első,1984-es kiírást harmadikként záró Dominique Wilkinst is meglepte már egyáltalán azzal, hogy rajthoz állt, korábban ugyanis egyszer sem látta zsákolni Webbet. Másodiknak azért bejött Wilkins, harmadik az Indiana Pacerst erősítő Terence Stansbury lett, aki szintén nagyon kitett magáért. Webb húsz évvel később segített felkészülni a zsákolóversenyre a nála öt centiméterrel magasabb Nate Robinsonnak, aki akkor, 2006-ban és még kétszer győzött. Az 1986-os dallasi hős aztán 2010-ben visszatérhetett sikere színhelyére, hogy pontozóbíróként élvezhesse a versenyt, amelyet szintúgy Robinson nyert.

1988: Michael Jordan címvédése

Amit 32 évvel ezelőtt Michael Jordan és Dominique Wilkins véghezvitt, azt tényleg nem szabad kihagyni. Felejthetetlen párharcuk Jordan győzelmével ért véget, aki ezzel visszavágott az 1985-ös vereségért az Atlanta Hawks ikonjának, ráadásul megvédte 1987-ben megszerzett címét. Akkoriban még három kört rendeztek a zsákolóversenyen, amelytől Ron Harpernek sérülés miatt vissza kellett lépnie – Clyde Drexler az elődöntőben, a két évvel azelőtti győztes Spud Webb már az elején elvérzett.

Jordan (Chicago Bulls) hazai közönsége előtt tudta megnyerni a viadalt, ráadásul másnap ő lett az All Star-gála legértékesebb játékosa is. A „Levegő ura” és Wilkins a döntőben bemutatott összesen hat kísérletükből négyre kaptak maximális pontszámot, vagyis 50-et. Wilkins utolsó kísérletére, ami egy kétkezes szélmalom-mozdulat volt, csupán 45 pontot kapott az ítészektől. Egyébként a győztes is meglepődött riválisa alacsony pontszámán, ő maga 49-et vagy ötvenet adott volna érte… Jordannek 49 pontot kellett elérnie a végső próbálkozásával, hogy nyerjen, és ezt véghez is vitte, tökéletes zsákolást mutatott be, amelybe nem lehetett belekötni. Wilkins is elismerte, hogy bár valakinek a hazai pályáján diadalmaskodni nem könnyű feladat, de MJ kitett magáért és még mindig inkább ő múlja felül Wilkinst, mint bárki más.

Michael Jordan és Dominique Wilkins párharca elkápráztatta a chicagói arénába látogató nézőket

2000: Vince Carter új távlatokat nyitott

Szinte hihetetlen, de igaz: a húsz évvel ezelőtti zsákolóverseny győztese még a 2019–2020-as idényben is aktív volt, ám nagyon úgy fest, hogy a pályafutását nem úgy zárja, ahogy szerette volna, mert az alapszakasz utolsó másfél tucat mérkőzését nem játszották le, s feltehetően már nem is nagyon fogják… Vince Carter 43 évesen is aktív tagja volt az Atlanta Hawks rotációjának, 22 idényt húzott le az észak-amerikai profi ligában, s bár bajnok és MVP sosem lehetett, nyolcszor játszhatott az All Star-gálán és 2001-ben az NBA második legerősebb ötösébe is bekerült. Noha a kétméteres magasságot nem érte el, rendre bizonyította elképesztő ruganyosságát, még 40 felett is képes volt hatalmas zsákolásokra. 2000-ben, 23 évesen meg pláne: az akkor a Toronto Raptorst erősítő hátvéd 360 fokos fordulat után bemutatott zsákolása megőrjítette a közönséget és a hangulatot sikerült is fokoznia, amikor a lába között húzta át a csapattársa és unokatestvére, Tracy McGrady által passzolt labdát, majd elhelyezte azt a gyűrűben. A fináléban elég volt a biztosra mennie, hozta is a „kötelezőt”, így megnyerte a viadalt Steve Francis és McGrady előtt. Carter produkcióját azóta is a legemlékezetesebbek között jegyzik.

Vince Carter a zsákolás műfajának az egyik legnagyszerűbb képviselője volt karrierje során

2001: az első és az utolsó Sonicsos

Lehet, hogy Desmond Mason neve túl sokat nem mond az egyszeri kosárlabda-barátoknak, de a jelenleg 42 éves korábbi hátvéd 2001-es sikere után 2002-ben elődöntős, míg 2003-ban döntős volt a zsákolóversenyen. 2001-ben Carter nem indult, Mason gyengébb első kör után a döntőben magabiztosan utasította maga mögé a DeShawn Stevenson és Baron Davis fémjelezte mezőnyt, ő volt addig és azóta is az egyetlen Seattle SuperSonics-játékos (a franchise 2008-ban megszűnt), aki meg tudta nyerni a viadalt. Februári győzelme előtt két héttel nagyon súlyos veszteség érte, mert az Oklahoma State Cowboys kosárlabdacsapatának repülője lezuhant, a kétfős személyzet mellett mind a nyolc utas elhunyt. Mason 1996 és 2000 között az Oklahoma Egyetemen pattogtatott és több barátja is meghalt a tragikus balesetben, érthetően rendkívüli módon megrázta őt az eset.