A Denvert is legyőzte a Kings, óriási csatában nyert a Lakers

New York Knicks–Portland Trail Blazers 110–99

Payton és Randle vezérletével nyert a Knicks. A hazaiak továbbra is folytatják hullámvasutazásukat, bár a Chicago legyőzéséből erőt meríthettek, s mivel Julius Randle immáron többször is lenyilatkozta, hogy ez a csapat sokkal jobb annál, mint amit időnként látunk tőlük, így ezt alkalmanként meg is kell mutatniuk. A Portland kezdett jobban, az első negyedben még nagyon úgy festett, hogy a vendégek akarata érvényesül, ám a második tizenkét percben fordult a kocka, s végül könnyedén győzedelmeskedett a házigazda. A New York-iak hat játékosa is eljutott legalább tíz pontig, Randle egy 22 pontos és 11 lepattanós dupla duplával zárt, de Elfrid Payton (22 pont, 7 lepattanó, 4 gólpassz) jó teljesítményére is nagy szükség volt. A záró játékrészben RJ Barrett (18 pont, 7 lepattanó) fontos kosaraival biztosították be a sikert, és jelenleg 11–13-as mérleggel a Keleti konferencia hetedik helyéről várják a folytatást, bár Tom Thibodeau vezetőedző úgy nyilatkozott, hogy továbbra is a csapatépítés az elsődleges cél, az, hogy esetleg a rájátszásba jutnak, az csak a cseresznye lenne a tortára.

Ezúttal Lillard jó játéka is kevésnek bizonyult. A Portland legutóbb óriási bravúrt mutatott be azzal, hogy a Lillard, McCollum, Nurkic, Jones, Little ötös nélkül tudott nyerni Philadelphiában, az említett sérültek közül viszont most már Lillard és Jones is visszatérhetett, ennek megfelelően nagy elánnal kezdték a mérkőzést. Az összességében 29 pontig, 4 lepattanóig és 9 gólpasszig jutó Lillard szórta a „logótriplákat”, hozzá elsősorban Gary Trent Jr. (19 pont, 6 lepattanó) próbált felzárkózni, de Robert Covington (13 pont, 10 lepattanó) és Enes Kanter (13 pont, 11 lepattanó) is hozta az elvárhatót. Csapatként viszont jobban muzsikált a házigazda, ráadásul a lepattanózásban is ellenfele fölé keveredett. Vereségével három győzelem mellett három zakóval abszolválta hatmeccses idegenbeli túráját a Trail Blazers.

A Knicks legjobb dobói: Randle 22/6, Payton 22/3, Barrett 18/6
A Trail Blazers legjobb dobói: Lillard 29/18, Trent Jr. 19/9, Covington 13/9, Kanter 13

Sacramento Kings–Denver Nuggets 119–114

Továbbra is remek formában a Kings. Kifejezetten jó passzban várta a feldobást a Sacramento, amely legutóbbi hat mérkőzéséből ötöt is megnyert, ráadásul a két csapat az idei szezonban már harmadjára futott össze, a kaliforniaiak pedig mindkét korábbi összecsapásról győztesen távozhattak. Egészen a harmadik negyed végéig fej fej mellett haladt a parola, ám akkor előbb D'Aaron Fox (24 pont, 5 gólpassz), majd az újonc Tyrese Haliburton (23 pont, 4 lepattanó, 6 gólpassz) süllyesztett el egy-egy kulcsfontosságú triplát. A záró tizenkét percre fordulva pillanatok alatt felépítettek egy több mint tíz pontos előnyt, s bár az ihletett formában játszó Nikola Jokics vezérletével még próbált visszakapaszkodni a Nuggets, de az utolsó percen belül egy újabb Haliburton-trojka végérvényesen megpecsételte a vendégek sorsát. A hátvédpáros mellett Harrison Barnes (28 pont, 7 lepattanó, 4 gólpassz) és Richaun Holmes (21 pont, 10 lepattanó) is húsz pont fölé jutott, így magabiztos hazai siker született.

Jokics 50 pontja sem ért győzelmet. Gary Harris, Jamal Murray és Facundo Campazzo sem volt bevethető a vendégeknél, így a hátvéd posztokon elég vékony maradt a Nuggets, ami a meccs összképét nézve meg is látszott. Nikola Jokics fantasztikus estét produkált, próbálta vezetni az övéit, ami végül odáig fajult, hogy 50 pontos karriercsúccsal zárt (20/33 mezőnyből) – a negyedik játékrészben 23 pontig jutott –, ami mellé még 8 lepattanót és 12 gólpasszt is odatett, ám ez a kiváló performansz sem ért végül győzelmet. Michael Malone vezetőedző lenyűgözőnek titulálta szerb játékosa teljesítményét, aki próbálta folyamatosan helyzetbe hozni csapattársait, majd az utolsó percekben felvállalva a falkavezér szerepkört, mindent megtett az esetleges siker érdekében. A vendégeknél Jokics mellett talán csak Paul Millsap (14 pont, 5 lepattanó) és Monte Morris (11 pont, 5 lepattanó, 9 gólpassz) produkcióját illeti dicséret.

A Kings legjobb dobói: Barnes 28/15, Fox 24/12, Haliburton 23/12
A Nuggets legjobb dobói: Jokics 50/9, Millsap 14/9, Morris 11/3, Barton 11/3

Orlando Magic–Chicago Bulls 92–118

Tizenkét percig bírta a Magic. Aaron Gordon, Markelle Fultz és Jonathan Isaac után nem sokkal a feldobást megelőzően Evan Fournier is kiesett a hazaiaknál, aki újfent a hátával bajlódik. Ez nem volt túl jó előjel a Chicago elleni back-to-back során, ráadásul várható volt, hogy Nikola Vucsevics sem lesz képes átmenteni az előző napi formáját, habár 17 ponttal és 8 lepattanóval még úgy is ő volt csapata legjobbja, hogy a negyedik negyedben már pihentették. Az első játékrészben még tartották magukat a hazaiak, Vucsevics mellett Dwayne Bacon (16 pont) és a padról érkező Mo Bamba (14 pont, 7 lepattanó) is próbálkozott, ám a Bulls agresszív támadásaira egy idő után már nem tudtak érdemben válaszolni, így végül egy nagyon sima vereséggel zárták az estét.

Az agresszivitás volt a Bulls fegyvere. Viszonylag érdekes képet fest az idei Chicago, amely bármikor képes meglepetést okozni, és idegenben is sima győzelmeket tud aratni, de nyilván az előző napi pocsék védekezésükön sokat kellett ahhoz javítaniuk, hogy ezt be is tudják bizonyítani. Sajnos Lauri Markkanent egy vállsérülés miatt elvesztették, mindezek ellenére nagyon agresszívan kezdték az összecsapást, mind támadásban, mind pedig a védőoldalon haraptak, az Orlando pedig a második játékrészben megroppant. Zach LaVine (39 pont, 7 lepattanó, 4 gólpassz) vezérletével 30–12-re nyerték ezt a periódust, onnantól pedig eldőlt a mérkőzés végkimenetele, még akkor is, ha egy ízben még húsz pontra visszakapaszkodtak a hazaiak. A Markkanen helyén kezdő Denzel Valentine (20 pont, 4 gólpassz) meghálálta a bizalmat, de az újonc Patrick Williams (16 pont, 10 lepattanó) is élni tudott az adódó lehetőséggel.

A Magic legjobb dobói: Vucsevics 17/3, Bacon 16/6, Bamba 14
A Bulls legjobb dobói: LaVine 39/15, Valentine 20/12, Williams 16/3

Philadelphia 76ers–Brooklyn Nets 124–108

Tartalékos volt a Nets. Kevin Durant mellett végül Kyrie Irving sem lépett pályára a back-to-backet játszó Brooklynnál, így pedig értelemszerűen elég nehéz helyzetbe került a gárda és bár James Harden (29 perc, 26 pont, 8 lepattanó, 10 gólpassz) sokoldalúan, illetve hatékonyan játszott, de sem elöl, sem hátul nem volt bennük annyi, hogy legyűrjék a keleti listavezetőt. Az első félidőben még tartották magukat, ott közel egál meccset játszottak, aztán a harmadik negyedben kaptak 43 pontot és onnantól nem volt miről beszélni, Steve Nash sem erőltette a dolgot, inkább pihentette, akit lehetett. A back-to-back vereségek nem jöttek jól, de a Durant-helyzet nem egyszerű és következőleg, Detroitban igazából nélküle is nyerniük kell.

Tette a dolgát a Philly. A legutóbb elrontott meccs után most felszívta magát és érvényesítette a papírformát a pihentebb, otthon játszó Sixers, amely tulajdonképpen a harmadik negyedben három perc alatt bemutatott 14–0-s futással döntötte el a találkozót, ott nyílt szét úgy az olló, hogy az már győzelmet ért. Joel Embiid most is parádézott (33 pont, 9 lepattanó, 12/14 büntető), de Ben Simmons is elöl-hátul agresszíven játszott (16 pont, 12 lepattanó, 8 gólpassz, 3 labdaszerzés) és akkor még nem is szóltunk Tobias Harris (21 pont, 12 lepattanó, 6 gólpassz) jó teljesítményéről – csapatszinten is működtek (51 százalékos mezőnymutató), egyénileg is rendben voltak, a győzelmet is magabiztosan hozták, úgyhogy másfél meccsel vezetik Keletet a Milwaukee előtt.

A 76ers legjobb dobói: Embiid 33/3, Harris 21, Simmons 16
A Nets legjobb dobói: Harden 26/9, Shamet 22/15, Harris 14/6

Atlanta Hawks–Toronto Raptors 132–121

A Hawks legjobb meccse. A hazaiak vezetőedzője, Lloyd Pierce szerint csapatának ez volt az eddigi legjobb mérkőzése ebben a szezonban, mert nagyon lelkesen és koncentráltan kosárlabdáztak, ami meg is hozta a jó játékot, egyúttal a sikert. Az Atlanta 57 százalékkal dobott mezőnyből és 53 százalékos hatékonysággal süllyesztett el 19 hármast, a kicsit gyengébb első negyed után remek teljesítményt nyújtva fordított és a két középső játékrészben 73 pontot tett fel a táblára – a nagyszünet után már végig vezetett és a végjátékban sem remegett meg. Egyénileg Trae Young (28 pont, 13 gólpassz) és Clint Capela (23 pont, 16 lepattanó, 4 blokk) villogott igazán, de Collins, Huerter és Gallinari is eljutott legalább 14 pontig, ők is hozzátették a magukét - remek estét produkáltak és megérdemelten nyertek, ezzel tartják a hatodik helyüket Keleten.

Nem védekezett jól a Raptors. Nick Nurse, a Toronto trénere úgy fogalmazott, hogy támadásban most is eleget tettek a győzelemért, de valami hiányzott belőlük védekezésben - azt már csak mi tesszük hozzá, hogy ebben erősen benne lehet a back-to-back is, hiszen előző este még Brooklynban arattak győzelmet. Chris Boucher-t érdemes kiemelni (29 pont, 10 lepattanó, 2 blokk), Fred VanVleet is dupla-duplázott (25 pont, 10 gólpassz), de egyrészt a Lowry, Siakam páros most nem játszott igazán jól, másrészt hátul nem volt energiájuk rohanni a nagy tempót diktáló Atlantával. A második félidőben már végig csak kapaszkodtak és bár nem dőlt el a mérkőzés az utolsó percekig, de igazából egyszer sem tudták átvenni az irányítást és mondjuk három perc jó védekezéssel előnybe kerülni – sorozatban három győzelem után kaptak ki ismét.

A Hawks legjobb dobói: Young 28/6, Capela 23, Collins 19/9, Huerter 19/15
A Raptors legjobb dobói: Boucher 29/6, VanVleet 25/9, Powell 20/3

Cleveland Cavaliers–Milwaukee Bucks 99–124

Ez most simábban ment. Előző este szorosabb mérkőzésen nyert ugyanitt a Bucks, mert akkor az utazási problémák miatt csak későn érkezett meg a helyszínre a csapat és a felborult ritmus az első negyedben, talán félidőben még érezhető volt. Ezúttal viszont már magabiztosabbnak tűnt Mike Budenholzer alakulata, bár az első félidőben most sem dominált, a nagyszünetben még csak öt ponttal vezetett – ezt követően hagyta állva ellenfelét és nyerte meg a második félidőt kereken húsz egységgel. A harmadik-negyedik játékrész során volt egy 42–18-as etapjuk a vendégeknek, ez döntötte el az estét, a Bucksnál pedig Jannisz Adetokunbo (24 pont, 11 lepattanó, 5 gólpassz), Khris Middleton (20 pont, 4/5 tripla), Jrue Holiday (20 pont, 8 gólpassz 25 perc alatt), valamint Bryn Forbes (18 perc, 6/6 tripla) is kiemelendő teljesítményt nyújtott – Budenholzer nagyon elégedett volt övéivel, akik zsinórban negyedik sikerükkel másodikak Keleten.

Nincs jó formában a Cavs. A hazaiak az utóbbi kilenc meccsükből hetedszer kaptak ki és az utóbbi hat összecsapásuk egyikén sem jutottak 105 dobott pont fölé, nagyon megálltak támadásban, ami ezen az estén is tetten érhető volt. Összesen hat triplát tudtak a gyűrűbe küldeni rossz hatékonysággal, mezőnyből is gyengén céloztak, Collin Sexton most nagyon nem érezte a ritmust és bár Andre Drummond (28 pont, 11 lepattanó), vagy Darius Garland (17 pont, 9 gólpassz) számaira most sem lehetett különösebb panasz, de az átütőerő már egy ideje abszolút hiányzik belőlük, így ezúttal sem lehetett esélyük. Most elmennek egy ötmeccses túrára, úgyhogy egy nehéz kirándulás során kellene megfejteniük a gondjaikat...

A Cavaliers legjobb dobói: Drummond 28, Sexton 17/6, Garland 17/3
A Bucks legjobb dobói: Adetokunbo 24/3, Middleton 20/12, Holiday 20/6

Houston Rockets–San Antonio Spurs 106–111

Megoldotta a Spurs. Gyakorlatilag végig vezetett a mérkőzés folyamán a vendégcsapat, DeMar DeRozan (30 pont, 8 lepattanó, 7 gólpassz) ismét szenzációsan játszott, az ő vezérletével pedig a hamar megszerzett párpontos előnyt menedzselni tudta a társaság. Ez így ment egészen a hajráig, ám három és fél perccel a vége előtt egy 10–0-s rohammal felzárkózott, sőt, a vezetést is át tudta venni a Houston, újítania kellett a San Antoniónak: ez azonban sikerült, DeRozan innentől egymaga hét pontot szerzett és hiába próbálkozott a Rockets, még egyszer nem hibáztak már a vendégek. Gregg Popovich csapata így Aldridge és Walker nélkül aratott értékes idegenbeli győzelmet egy közvetlen rivális ellen, most pedig hazatérhet, hogy kétszer is megmérkőzzön ott a Golden State-tel.

Nem volt elég erő a Houstonban. A hazaiaknál nagyon hiányzott Christian Wood játéka, a helyén kezdő DeMarcus Cousins nem volt rossz, de azt a pluszt nem tudta hozzátenni támadásban, amit a legutóbb súlyosan megsérülő Wood szokott, ráadásul most összességében az egész csapat kissé tompának tűnt. A Tucker, Tate páros 1/9-et dobott a kezdőben, Victor Oladipo is megállt kilenc pontnál, így bár John Wall (27 pont, 7 gólpassz), illetve Eric Gordon (26 pont, 4/7 tripla) igyekezett, de most az alap rendszerük nem igazán működött – emiatt végig hátrányban voltak és bár a hajrában volt esélyük nyerni, de védekezésben nem tudták megállítani DeRozant. Stephen Silas vezetőedző egyébként emiatt mérges volt, mert többször is felhívta játékosai figyelmét, hogy DeRozan a büntetőket keresi ilyen szituációban, ezt kell elkerülni, de Gordonék mégis folyamatosan odaállították a vonalra, amit szépen megköszönt a Spurs vezére. A vereség után a Rockets 50 százalékra áll, következőleg Charlotte-ban lép pályára.

A Rockets legjobb dobói: Wall 27/3, Gordon 26/12, Nwaba 14/6
A Spurs legjobb dobói: DeRozan 30/3, White 14/6, Gay 14/9

Oklahoma City Thunder–Minnesota Timberwolves 120–118

Válaszolt az OKC. Előző este D'Angelo Russell utolsó pillanatban bevert triplájával nyerni tudott ebben a csarnokban a Minnesota, így most a már kiegészülő (Gilgeous-Alexander, Dort és Maledon is visszatért) Thunderen volt a sor, hogy visszavágjon. Ezt hullámzó meccsen meg is tették a hazaiak, akik az első negyedben 43 pontot dobtak, a nagyszünetben 83-nál (szezoncsúcs) tartottak és vezettek már 23 egységgel is – azonban a harmadik játékrészben bent maradtak az öltözőben és a Wolves gyakorlatilag a teljes hátrányt eltüntette. A záró etap így szorosan alakult, sőt, a Minnesota többször is vezetni tudott akár hat ponttal, de a hazaiak válaszoltak és a csapat utolsó tizenegy pontjából kilencet Shai Gilgeous-Alexander szerzett, kettőt pedig ő készített elő – ez a győztesnek bizonyuló dobás Darius Bazley-től érkezett, bár ekkor még több mint egy perc volt az órán. Az utolsó támadásokat azonban mindkét fél elrontotta, összesen öt hiba következett a csapatoktól, senki nem tudott a gyűrűbe találni, így maradt a szűk OKC-siker – Gilgeous-Alexander volt a kulcs, a hajrában vezér volt, összességében pedig 31 ponttal, 9 lepattanóval és 7 gólpasszal zárta az összecsapást.

Hiába Reid remeklése. 29 ponttal karriercsúcsot szórt a Karl-Anthony Townst helyettesítő Naz Reid, ráadásul a Wolves centerének ehhez alig 27 játékpercre volt szüksége – hatékonyan dobott, leszedett négy támadópattanót és volt két labdaszerzése is, ő abszolút igyekezett. Az előző esti hős, D'Angelo Russell viszont most nem volt ott a parketten, kihagyta a back-to-back második felét és a hajrában talán hiányzott valaki, aki megoldja a clutch játékokat – a borzalmas első félidő után egyetlen negyed alatt minden korábbi hibájukat ellensúlyozták, de aztán a szoros végjátékban egyszerűen nem volt olyan fegyverük, amely elég élesnek bizonyult volna. Érdekesség, hogy az utolsó játéknál éppen Reid került ziccerbe, de ő is hibázott jó helyzetben, így maradt a vereség és az ilyen b2b-ek esetében megszokott 1-1-es mérleg.

A Thunder legjobb dobói: Gilgeous-Alexander 31/6, Muscala 22/6, Diallo 15/3
A Timberwolves legjobb dobói: Reid 29/3, Edwards 20/6, Beasley 17/9

Dallas Mavericks–Golden State Warriors 134–132

Félelmetes Doncic–Curry csata. Szenzációs különmeccset vívott a két csapat vezére, Luka Doncic és Steph Curry, akik mindketten extraklasszis teljesítménnyel próbálták győzelemre vezetni „seregüket”. Doncic végül 42 pontig jutott, leszedett 7 lepattanót, kiosztott 11 gólpasszt (7 eladott labdával), kiharcolt 14 büntetőt és 7/12 triplát küldött a gyűrűbe, pedig ez idén azért nem az erőssége – közben a túloldalon Curry őt is túlszárnyalva 57 pontot termelt, 11/19 hármasa vágódott a gyűrűbe, 8/8 büntetőt értékesített és öt gólpasszt osztott szét. Hozzátartozik a képhez, hogy a két ponttal elvesztett meccsen Curryvel +7-ben volt a Warriors, ahogy az is, hogy a kétpontos győzelem során Donciccsal +18-at (!) tudott a Mavs, ezekből is jól látni, hogy milyen produkcióval rukkoltak elő ők ketten. A 42 pont egyébként Doncicnál karriercsúcs-beállítás, az 57 egység pedig Curry pályafutásának második legponterősebb teljesítménye – végül azonban a szlovén örülhetett, mert összességében több volt most a Mavsben és a végjátékban is ők bizonyultak pontosabbnak azok után, hogy a korábbi 16 pontos előnyüket a harmadik negyedre már leadták.

Csak a szokásos 1–1. Előző este még jól működött a Warriors kényszerből előhúzott alacsony szerkezete, most viszont már talált erre megoldást a Dallas, Doncic parádéja mellett még öten jutottak tíz pont fölé a hazaiaknál, míg a GSW oldalán Draymond Green ismét 15 gólpasszt osztott szét, de a pontszerzést tekintve Curry mellett igazából csak Wiggins és Bazemore bizonyult megbízhatónak. A Mavs a korai 18–2-es előnyét menedzselgette jó ideig, de a harmadik negyedre ez eltűnt, Curryn pedig nagyon látszott, hogy élvezi a játékot, ami általában nem sok jót jelent az ellenfeleknek – azonban amikor a záró etap elején leült, akkor megint meg tudtak lépni a hazaiak. A hajrába így ők mehettek bele előnnyel és ezt meg is tudták őrizni: Curry dobásaival ugyan 131–100-ig zárkózott a Warriors, de hat másodperccel az órán Maxi Kleber beverte a meccset eldöntő triplát Doncic passzából, innentől pedig nem volt már esélyük a vendégeknek. Ezzel így a megszokott 1-1-re végződött az ilyen jellegű back-to-back, a Mavs 10–14-ről, a GSW pedig 12–11-ről folytathatja.

A Mavericks legjobb dobói: Doncic 42/21, Porzingis 18, Richardson 17/12
A Warriors legjobb dobói: Curry 57/33, Wiggins 22/9, Bazemore 20/6

New Orleans Pelicans–Memphis Grizzlies 118–109

Elkapta a fonalat a Pelicans. Sorozatban harmadszor, összességében hétből ötödször tudott nyerni a New Orleans, amely úgy fest, hogy rátalált valamire, hiszen elindult felfelé a tabellán, ráadásul ezen a mérkőzésen a szoros negyedik negyedben tudta dűlőre vinni a dolgokat, ami nem szokott az erősségének számítani. Zion Williamson (29 pont, 10/14 mezőnyből), Brandon Ingram (27 pont, 12 lepattanó, 5/8 tripla, 4 blokk), Lonzo Ball (18–7–7, 4/6 triplával) és Eric Bledsoe (21 pont, 5 gólpassz, 0 eladott labda) is jól játszott, csapatszinten 50 százalék felett dobtak mezőnyből, 45 százalék felett tripláztak és csak tíz eladott labdát vétettek, de ezzel együtt is a záró etapra maradt a döntés, ahol hétpontos hátrányból kellett fordítaniuk a hazaiaknak. Itt aztán Bledsoe vette a kezébe a dolgokat, 95–102 után három triplát és egy duplát süllyesztett el, mellette Ingram is dobott ekkor hét pontot, összességében egy 20–2-es rohamot produkáltak öt perc alatt, ezzel pedig meg is nyerték az összecsapást. A back-to-backet ezúttal nem érezte meg az együttes és immár 10–12-vel közelít a playoffhelyek felé, következőleg pedig a Houston lesz az ellenfele.

Süllyed a Memphis. A zsinórban hét győzelem után most már sorozatban harmadik vereségét gyűjtötte be a Grizzlies, amely mindhárom összecsapáson elég szellősen védekezett, ami mindenképpen negatív változás a korábbiakhoz képest. Pedig most már visszakaphatták Jonas Valanciunast is, aki ugyan egyelőre csak a kispadról érkezett, de 24 perc alatt már dobott 23 pontot 9/11-es mezőnymutatóval, ő már most is hozzá tudta tenni a maga részét. A 16 pont és 9 gólpassz Ja Moranttől sem rossz, de azért vele a parketten –25-ben volt a Memphis, igazából ő sem érezte a ritmust – ezzel együtt úgy tűnt, hogy nyerhetnek, mert a záró etapban már nekik állt a zászló, de az ötperces szétesésük nem férhetett bele, az említett 20–2-es Pelicans-futás túl nagy ütés volt ahhoz, hogy azt elbírják. Valamit ki kell találniuk, főleg a védekezésükre, mert következőleg a Torontót látják vendégül, az sem lesz egyszerű feladat...

A Pelicans legjobb dobói: Williamson 29, Ingram 27/15, Bledsoe 21/12
A Grizzlies legjobb dobói: Valanciunas 23/6, Anderson 21/9, Morant 16/3

Los Angeles Lakers–Detroit Pistons 135–129 – kétszeri hosszabbítás után

Alaposan megizzadt a Lakers. A vártnál sokkal-sokkal nehezebben tudta behúzni ezt az alapvetően kötelezőnek számító győzelmet a bajnok, a hazai alakulat ugyanis hiába vezetett már 17 ponttal, a végére kicsit bealudt és a rendes játékidő utolsó négy percében (!) egyáltalán nem talált már a gyűrűbe. Az itt elrontott sorozatban nyolc dobás azt jelentette, hogy a Detroit hosszabbításra mentette a meccset, majd ott már a Los Angelesnek kellett kapaszkodni azért, hogy valahogy életben tartsa magát – a végén Anthony Davis zsákolásával egyenlítettek, majd kivédekezték a Pistons utolsó támadását. Így jöhetett a második túlóra, ahol megint a Detroit kezdett jobban, de aztán LeBron James nyolc clutch pontjával sikerült magához ragadnia az irányítást Frank Vogel együttesének és onnantól már nem rontotta el a meccset. James végül 33 ponttal és 11 gólpasszal zárt, a két óriási visszalépős hármasa pedig tulajdonképpen a győzelmet jelentette csapatának – mellette Davist (30 pont, 13/22 mezőnyből) és Dennis Schrödert (22 pont, 8 gólpassz) érdemes kiemelni, de ezúttal azért a rengeteg eladott labdájukra és a védekezésükre sem lehetettek igazán büszkék.

Bánhatja a Detroit. Jerami Grant (32 pont, 6 gólpassz), Josh Jackson (28 pont, 8 lepattanó, 5/10 tripla) és Delon Wright (22 pont, 10 gólpassz, 4/4 tripla) is nagyon sokat tett a Pistons sikeréért és bár a vendégek szinte végig hátrányban voltak, de nem engedték eldőlni a mérkőzést, majd a rendes játékidő végén kihasználták a Lakers leolvadását. Itt azonban akár több is lehetett volna számukra a helyzetben, viszont követtek el kulcspillanatban támadóhibát, hagytak ki clutch dobást, úgyhogy akár nyerhettek is volna, de végül Jackson három másodperccel az órán beeső duplájával harcolták ki a ráadást. Ott megint nagyon közel álltak a bravúrhoz, de Jerami Grant két nagy játék után a győztesnek szánt dobást elrontotta, a védekezést pedig nem tudták megoldani – így jött az újabb extra öt perc, ahol igazából már egyértelműbb volt a helyzet. Ezzel együtt kétszer is nagyon komoly esélyük volt a győzelemre, de nem tudtak vele élni, sem azzal, hogy a Lakers mennyire szétesett a negyedik negyed végén – az ilyen mérkőzések tudnak fájni...

A Lakers legjobb dobói: James 33/9, Davis 30/3, Schröder 22
A Pistons legjobb dobói: Grant 32/9, Jackson 28/15, Wright 22/12

NBA, ALAPSZAKASZ
New York Knicks–Portland Trail Blazers 110–99
Sacramento Kings–Denver Nuggets 119–114
Orlando Magic–Chicago Bulls 92–118
Atlanta Hawks–Toronto Raptors 132–121
Cleveland Cavaliers–Milwaukee Bucks 99–124
Houston Rockets–San Antonio Spurs 106–111
Oklahoma City Thunder–Minnesota Timberwolves 120–118
Philadelphia 76ers–Brooklyn Nets 124–108
Dallas Mavericks–Golden State Warriors 134–132
New Orleans Pelicans–Memphis Grizzlies 118–109
Los Angeles Lakers–Detroit Pistons 135–129 – hosszabbítás után