Az NBA új slágerei: ismét oktatott a Rockets és a Grizzlies

Atlanta Hawks–Los Angeles Lakers 99–107

Sikerrel zárta hosszú túráját a Lakers. Tizenkét nap alatt hét idegenbeli mérkőzést játszott le a bajnok, ebből ez volt az ötödik győzelme és ahogy azt már megszokhattuk, most is annyit adott ki magából Frank Vogel csapata, amennyi kellett a sikerhez. Szűk három negyeden keresztül szorosan alakult a találkozó, a Lakers igazából a védekezésére figyelt, majd a harmadik játékrész végén elindított egy rohamot, ami átnyúlt a záró etapra és végül 16–0-vá fejlődött. Innen még egyszer visszajött az Atlanta 98–97-ig, de a hajrát megoldotta LeBron James, aki itt előbb bevert egy nagyon fontos triplát bő egy perccel az órán, kiosztott egy blokkot Clint Capelának, majd dobott egy duplát, végül pedig 4/4 büntetővel állította be a végeredményt. James egyébként elég visszafogott estét produkált pontszerzés terén, de ezzel a néhány játékkal mindezt feledtette, Anthony Davis (25 pont, 10/14 mezőnyből, 3 blokk) jól mozgott, rajtuk kívül pedig Schröder, Caldwell-Pope és Harrell is tíz pont fölé jutott. A címvédő most hazatérhet és két nap szünet után fogadhatja a Denvert.

Nem tudta végigcsinálni a Hawks. Ahogy fentebb már említettük, az Atlanta a szoros meccsen belecsúszott egy komolyabb hátrányba a negyedik negyedben, de Trae Young (25 pont, 16 gólpassz, 7 eladott labda) vezetésével visszajött és szorossá tette a hajrát. Ez a lendület azonban nem tartott ki végig és nem is az volt a fő baj, hogy Jamestől kaptak két clutch kosarat, hanem hogy ők miket hibáztak: Capela belenézett egy blokkba, Young kulcshelyzetben eladta a labdát, majd egy jó védekezés után támadópattanóval adtak még két pontot a Lakersnek. Ezek azok a hibák, amelyek egy ilyen jó csapat ellen, ilyen szituációban egyszerűen nem férhetnek bele – a Hawksnál még tanulják a győztes mentalitást, a győztes kultúrát, ez egy jó lecke volt a bajnoktól...

A Hawks legjobb dobói: Young 25/3, Collins 22/6, Capela 16
A Lakers legjobb dobói: Davis 25, James 21/6, Harrell 19

Miami Heat–Charlotte Hornets 121–129 – hosszabbítás után

Kiegészült, de elbukott a Heat. Nem tett csodát a Miamival az, hogy hirtelen több játékosát is visszakapta, Jimmy Butler legutóbbi visszatérése után most már Goran Dragic és Avery Bradley is ott lehetett a parketten hosszú idő után, Tyler Herro sem került karanténba, úgyhogy bár kiegészítők még mindig hiányoztak, de most már közel teljes kerettel léphettek pályára a floridaiak. Hiába, a legutóbbi fontos győzelem után most így is hazai vereség következett, ugyan a rendes játékidő utolsó három percének még tízpontos előnnyel mehettek neki a hazaiak, de ott elöl-hátul leolvadtak (főleg hátul...), a Hornets megmentette a meccset, majd a hosszabbításban azzal a lendülettel már dominált – a Miami elfogyott, 16–8-ra bukta el azt az öt percet. Az elengedett győzelem mindenképpen bosszantó a floridaiaknál, akiknél Butler (25 pont, 9 lepattanó, 5 gólpassz, 4 labdaszerzés) és Bam Adebayo (23 pont, 9 lepattanó, 3 blokk) mellett Max Strust (19 pont, 5/9 tripla) kell kiemelnünk – Dragic egyelőre 1/9-et, Bradley 0/4-et dobott mezőnyből, nekik úgy fest, hogy még idő kell a visszarázódáshoz.

Tovább remekel a Hornets. A Pacers-Bucks páros back-to-back legyőzése után Miamiban is nyerni tudott a belendülő Charlotte, amelyben pályafutása során először kezdett az újonc LaMelo Ball, mivel Terry Rozier végül nem tudta vállalni a játékot. Ball nem volt rossz (14 pont, 5 lepattanó, 7 gólpassz), de az este sztárja egyrészt Devonte' Graham (24 pont, 5 gólpassz, 6/11 tripla), másrészt főleg a 36 pontos karriercsúccsal, valamint 9/13 triplával beszálló Malik Monk volt, ők ketten mentették hosszabbításra a meccset a vendégeknek és az ő tűzerejükkel harcolták ki a győzelmet. Csapatszinten végül 21 hármast bombáztak be, szezoncsúcsot jelentő pontmennyiséggel zártak és elérték a 30 gólpasszos határt is – lendületben vannak, támadásban nagyon élnek, úgyhogy következőleg a Sixerstől sem kell félniük.

A Heat legjobb dobói: Butler 25, Adebayo 23, Strus 19/15
A Hornets legjobb dobói: Monk 36/27, Graham 24/18, Zeller 19, Hayward 19/6

Cleveland Cavaliers–Minnesota Timberwolves 100–98

Majdnem elszórakozta a Cavaliers. 19 másodperccel a vége előtt még 98–91-re vezettek a hazaiak, ezt követően előbb Russell dobott egy triplát, majd Beasley is hozzátett 2 pontot, mielőtt Prince 2 büntetővel lezárta volna a mérkőzést, és így Reid már csak kozmetikázni tudott az eredményen. A hazaiaknál az előző meccsekről is hiányzó Larry Nance Jr. mellett ezúttal hátfájdalmak miatt nem lépett pályára Andre Drummond sem, de őt kiválóan pótolta a kezdőbe kerülő Jarrett Allen (23 pont, 18 lepattanó, 5 blokk), és az ő dominanciájára építve 52–45-re nyerték a lepattanózást is. Mellette Collin Sexton eljutott 26 pontig jutott (7/17 mezőnyből, 10/11 büntetőből), míg Darius Garland (19 pont, 11 gólpassz) kiválóan mozgatta a csapatot, hármójuk nagyszerű játékának köszönhetően, illetve a 31 kiharcolt büntetőre építve sikerült behúzniuk a találkozót.

Csak rohant az eredmény után a Timberwolves. Az első perceket leszámítva szinte végig hátrányból játszottak a vendégek, helyenként 10 pontra is nőtt a különbség, majd a 4. negyed elején egy 11–1-es futásnak köszönhetően át tudták venni a vezetést, de csak egy pillanatra, mert a Cavaliers egy 8–0-val tudott válaszolni, és legközelebb 98–96-nál kerültek egy kosárnyi különbségen belülre. D'Angelo Russell igyekezett csapata élére állni, de neki is 19 dobás kellett ahhoz, hogy eljusson 18 pontig, illetve 3 gólpasszára is jutott 4 eladott labda, mellette viszont senki más nem tudott előlépni, noha 5 csapattársa is kétszámjegyű termést hozott. Főleg a cseresor játszott náluk produktívan, 46–20-ra nyerték meg a kispadok csatáját, Reid és Nowell 12-12, McDaniels 11 ponttal szállt be a második sorból. Azt viszont már ők sem tudták ellensúlyozni, hogy csapatszinten 11 büntetőt harcoltak csak ki, így újabb vereségükkel 5–15-re állnak.

A Cavaliers legjobb pontszerzői: Sexton 26/6, Allen 23, Garland 19/3
A Timberwolves legjobb pontszerzői: Russell 18/9, Edwards 13/6, Reid 12/6, Nowell 12/3

Chicago Bulls–New York Knicks 110–102

Markkanen elkezdte, LaVine befejezte. Az első 3 negyedben ihletett formában játszó Lauri Markkanen (30 pont) teljesítményére építve inkább a Bulls járt előrébb, de a Knicks nem adta fel, és végig ott lihegtek ellenfelük nyakában. A finn magasember a 4. negyedre elfogyott, mindössze 2 dobást vállalt ekkor, de mindkettőt elhibázta, és ekkor jött el Zach LaVine ideje. Az első félidő visszafogott teljesítménye után fokozatosan kapcsolt egyre feljebb a hátvéd, és végül 8/16 jó dobással eljutott 21 pontig, amiből 10 az utolsó játékrészben, 5 az utolsó percben érkezett. Egy perccel a vége előtt 100–100 állt az eredményjelzőn, ami után Coby White (13 pont, 6 gólpassz) triplájával el tudott indítani egy végső futást a Bulls, és ezzel felülkerekedtek ellenfelükön. Csapatszinten remekül járatták a labdát, ezúttal 30 gólpasszt osztottak szét, és ebben ismét vastagon benne volt a keze a kispadról beszálló Thad Youngnak (13 pont, 8 lepattanó, 8 gólpassz), aki ismét kacérkodott egy tripla-duplával. A Bulls ezzel 3 vereség után tudott javítani, és 8–11-gyel mennek tovább.

A kezdőktől több kell. A Knicks első sorából egyedül Julius Randle (23 pont, 11 lepattanó, 7 gólpassz) játékával lehet elégedett Tom Thibodeau, bár ő is kulcsfontosságú helyzetben adta el a labdát a legvégén. Randle mellett Barrett próbálkozott még becsülettel, de 17 dobásából csak 14 pontot tudott szerezni. Főleg a kispadjának köszönhette a Knicks, hogy meccsben tudtak maradni, 47–24-re verték a Bulls második sorát, és az elmúlt hetekben remeklő Immanuel Quickley (16 pont, 6 lepattanó, 7 gólpassz) újabb sokoldalú teljesítménye mellett Alec Burks is hozzá tudott tenni 18 pontot, míg Nerlens Noel (8 pont, 7 lepattanó, 5 blokk) a palánk alatt végzett nagy munkát, és ez majdnem elég is lett. Érdekesség, hogy Kevin Knox kikerült a rotációból, mivel hosszú idő után mindenki bevethető volt az elmúlt 6 meccséből 5. alkalommal vereséget szenvedő Knicksnél.

A Bulls legjobb pontszerzői: Markkanen 30/12, LaVine 21/9, White 13/3, Young 13/3
A Knicks legjobb pontszerzői: Randle 23/3, Burks 18/9, Quickley 16/6

Milwaukee Bucks–Portland Trail Blazers 134–106

Most nem adott esélyt a Bucks. Két idegenbeli vereség után ezúttal nem hibázott a Milwaukee, a keleti első helyet megcélzó gárda már az első negyed derekán egyértelművé tette a helyzetet és a játékrész végéig 46 pontot tett fel a táblára – ezt követően összerakta a mostanában hiányzó védekezését is, úgyhogy a nagyszünetig húsz pont feletti előnyt épített fel. Fordulat pedig később sem történt, a Bucks úgy vezetett már közel negyvennel is, hogy igazából pihentette a kulcsembereit, Giannis Antetokounmpo 26, Khris Middleton 25 percet játszott, egyszerűen nem volt rájuk szükség – végül tizennégyen léptek náluk pályára, mindenkit beküldött Mike Budenholzer. Az 55 százalékos mezőnymutató és az 50 százalékkal elsüllyesztett 21 hármas is jól néz ki, de most tényleg rendben voltak hátul is, ami talán fontosabb – ezzel a kiütéses győzelemmel utolérték a Brooklynt és felléptek Kelet második helyére.

Ez egy ilyen nap volt. A McCollum-Nurkic-Jones trió, vagyis három meghatározó kezdőjátékos nélkül küzdő Portlandnél mindig azért nem lehet elvárni, hogy Damian Lillard csodát tegyen, az irányító legutóbb szállította a győzelmet tartalékos csapatának, de most megállt 17 pontnál és 27 perc után végül ő is befejezte a meccset. Később elmondta, hogy ő ezt a játékot várta a Buckstól, látta az utóbbi mérkőzéseiket és hogy gödörben voltak, de most visszatérhettek saját csarnokukba, úgyhogy ő valami ilyesmire számított – igazából egy pillanatig sem volt esélyük, a Milwaukee 8/10 triplával kezdett és hamar el is vette a vendégcsapat kedvét az „akadékoskodástól”. Az egyetlen fénylő pont náluk Nassir Little volt, aki az eddigi 12 pontos karriercsúcsát alaposan megfejelve 30 egységig jutott kezdőként és 5/7 triplát küldött a gyűrűbe.

A Bucks legjobb dobói: Holiday 22/6, Portis 21/9, Antetokounmpo 18
A Trail Blazers legjobb dobói: Little 30/15, Lillard 17/6, Simons 15/9

New Orleans Pelicans–Sacramento Kings 109–118

Tényleg irányba állt a Kings. A Heat elleni egypontos vereség a jelek szerint nem vette el a Sacramento lendületét, Luke Walton csapata megint egészen jól védekezett és a negyedik negyedben éppen a hátul végzett munkájával tudta a maga javára eldönteni az összecsapást, így most már sorozatosan láthatjuk, hogy összekapta magát és jó irányba halad. 97–87-nél még tízpontos hátrányban voltak a vendégek, de aztán elöl-hátul feljebb kapcsoltak, futottak egy 16–3-at, átvették a vezetést és De'Aaron Fox került a középpontba: az irányító egymaga 17 pontot szerzett a záró etapban, méghozzá zsinórban, ezzel ő egyedül túldobta a mindössze 15-ig jutó New Orleanst. Fox végül 38 egséggel zárt 14/24 jó dobással és 12 gólpasszal, parádésan játszott, de mellette a Kings utolsó negyedes csapatvédekezése is kellett ahhoz, hogy legyűrjék ellenfelüket – Richaun Holmes például három blokkot is kiosztott az említett roham során (összesen hattal zárt), nagyon pörögtek hátul. Ezúttal az is belefért, hogy a harmadik negyed elején két technikaival elveszítették Marvin Bagley-t, úgyhogy közelítenek az 50 százalékhoz, következőleg bravúrra készülnek a Bostonnal szemben.

Nem javul a Pelicans. Ugyan Steven Adams nem tudta vállalni a játékot, a helyén kezdő Jaxson Hayes pedig már az első félidőben faultgondokba került, de a New Orleans fiataljaiban papíron ettől még benne lehetett volna a győzelem. A gond az, hogy a jelek szerint csak papíron van benne, az utóbbi tizenhárom meccsükből ez volt a tizenegyedik vereségük és bár a harmadik negyed végén még jól álltak, de a fontos időszakban mindenki megremegett – Ball, Bledsoe, Ingram és Williamson is akkor hibázott, amikor nem kellett volna, a záró etapra teljesen szétcsúsztak elöl, bizonytalanná váltak, miközben a túloldalon Fox azt csinált velük, amit csak akart. A 7–12-es mérleg és ez a forma finoman szólva sem az, amiben reménykedtek, de most már hetek óta nem tudnak ebből kitörni, kíváncsian várjuk, hogy hoz-e valami fordulatot náluk.

A Pelicans legjobb dobói: Ingram 20/3, Williamson 17/3, Hart 15/3
A Kings legjobb dobói: Fox 38/9, Barnes 24/15, Holmes 17

Oklahoma City Thunder–Houston Rockets 106–136

Oktatott a Rockets. Továbbra sem lassít az ellenállhatatlan formába lendülő Silas-legénység, amely zsinórban hatodik győzelmét húzta be, méghozzá szenzációs teljesítménnyel. A texasiak az első negyedben azonnal át is rohantak ellenfelükön, ugyanis NBA-rekordot állítottak be azzal, hogy csak abban a játékrészben 11/14 hármast bombáztak be és végül 48 pontot dobtak – már itt eldőlt a küzdelem, hiszen 24-gyel nyerték a negyedet. Később nem kellett megszakadniuk, kényelmesen menedzselték a különbséget, nem engedték igazán rohamozni az OKC-t és végül 28 (!) bedobott triplával zártak – a padról Cousins, Gordon és House is extra volt, vezérletükkel 68 pont érkezett a cseresorból. Jelenleg félelmetes formában vannak, 10–9-cel utolérték a nyugati nyolcadik Portlandet és csak eggyel van több vereségük, mint például a negyedik Denvernek...

Újabb kiütés. Sorozatban második nagyon csúnya vereségébe futott bele a Thunder és zsinórban ez volt a második meccs, hogy egy félidő alatt legalább 70 pontot kapott a gárda – a Nets végül 147-ig, a Rockets 136-ig jutott, valami elcsúszott most az OKC-nél. Az első negyed után igazából lényegtelen is volt, hogy mi történik a folytatásban, maximum a becsületükért küzdhettek, de igazából azt sem sikerült megmenteni, hiszen azért csak kikaptak harminc ponttal – nem értek oda a triplákra, az elmozgásokra, végig lassabbnak, komótosabbnak tűntek. Maga a vereség rendben van, a különbség és a játék nincs, főleg hogy egymás után másodszor fordult ez elő, most pedig egy szünnap után jön a visszavágó a Houstonnal...

A Thunder legjobb dobói: Gilgeous-Alexander 19/6, Bazley 15/3, Diallo 15/3
A Rockets legjobb dobói: Gordon 25/15, Wood 18/6, Wall 18/12

Dallas Mavericks–Phoenix Suns 108–109

Devin Booker stílusosan tért vissza. Az utóbbi meccseket egy kisebb sérülés miatt kihagyta a Suns dobógépe, ezúttal viszont már ott lehetett a parketten a Dallas elleni visszavágón és ha már ott volt, akkor le is tette a névjegyét. Egyrészt beszórt 24 pontot 4/8 triplával, hozzátette a maga tűzerejét, ráadásul ebből a gyengébb első félidő után kereken húszat dobott a másodikban, de az igazi slusszpoént a végére tartogatta: előbb egy perccel az órán ő egyenlített, majd a Dallas válasza és a Suns három támadópattanója után 1.5 másodpercnél elsüllyesztette a meccsnyerő hármast is. Ehhez nagyon kellett Chris Paul extrája (34 pont, 9 lepattanó, 9 gólpassz, ő készítette elő Booker dobását is) és a végén Deandre Ayton harcossága, de a pontot az i-re mégis csak a most visszatérő hátvéd tette fel – a Phoenix ezzel zsinórban harmadszor nyert és mindkét dallasi meccsét behúzta.

Semmi sem jön össze a Dallasnak. Az előző mérkőzésen is kikapott a Mavs, most viszont volt már tíz pont feletti előnyben is és a végjátékban is úgy tűnt, hogy visszavághat azért a vereségért. Az utolsó negyedet azonban végül a Suns nyerte és a hajrában az oda-vissza dobópárbajból is rosszul jöttek ki a texasiak: a végén engedett összesen négy támadópattanó nem fért bele, törvényszerű volt, hogy ennyi plusz eséllyel élni fognak Bookerék. A dolgot súlyosbítja, hogy a végén maradt még egy beüthető faultjuk is, amit nem használtak ki, ezt Rick Carlisle vezetőedző magára vállalta, majd Booker dobása után Luka Doncic még eleresztett egy hármast két védő felett, de az lejött a gyűrűről – a szlovén ismét elég dühös volt (érthetően) a zsinórban már hatodik vereség után, elég komoly gödörbe került a Dallas.

A Mavericks legjobb dobói: Doncic 25/3, Richardson 24/6, Porzingis 19/9
A Suns legjobb dobói: Paul 34/12, Booker 24/12, Kaminsky 11/3

San Antonio Spurs–Memphis Grizzlies 102–133

Dominált a Memphis. Két napja hosszú szünet után tért vissza a Grizzlies meggyőző játékkal és győzelemmel, de arra talán nem számítottunk, hogy most még jobban fognak kosárlabdázni a vendégek. Márpedig ez történt, a Memphis konkrétan felőrölte ellenfelét, kérlelhetetlen keménységgel játszott, támadásban végig parádézott (kilencen dobtak náluk kétszámjegyűt, 37 gólpasszt osztottak szét, 56 százalékkal tüzeltek mezőnyből, a rendszer szülte a 133 pontot) és a második negyedben már meglógtak Moranték, onnantól pedig még inkább lebontották a Spurst – a záró etapban nem is volt miről beszélni, olyan különbséggel vezettek, hogy lehetett üríteni a cserepadot. A Grizzlies ezzel már zsinórban hetedik győzelmét aratta, 9–6-tal ott van a nyugati top3 mögötti bolyban és elképesztő formában várja a folytatást, amire Indianában kerül majd sor.

Tehetetlen volt a Spurs. Gregg Popovich, a hazaiak vezetőedzője úgy fogalmazta meg a vereség okait a meccset követően, hogy sok szempontból jóval keményebb volt náluk Memphis és ha csak csapata játékát, fizikai állapotát nézi, akkor a harmadik negyed közepén érezte úgy, hogy már a végjátéknál tartanak, annyira elfáradtak DeRozanék. Sem elöl, sem hátul nem tudták érdemben felvenni a kesztyűt, a záró etapban a kezdőket és a fontosabb cseréket is kiültötte már inkább a tréner, most nem volt esélyük – egymás után kétszer maradtak alul a Memphisszel szemben, következőleg a Minnesota ellen muszáj lenne javítani.

A Spurs legjobb dobói: Johnson 25/9, DeRozan 14, Aldridge 12/6
A Grizzlies legjobb dobói: Dieng 19/9, Clarke 18, Anderson 17/6, Melton 17/15