Orlando Magic–Golden State Warriors 124–120
Nikola Vucsevics parádézott. Pályafutása 3. tripla dupláját jegyezte az egész szezonban kiválóan teljesítő center, ráadásul Nikola Vucsevics (30 pont, 16 lepattanó, 10 gólpassz) lett a Magic történetében az első játékos, aki 30/15/10-et hoz egy meccsen. Az ő nagyszerű teljesítményére építve már 17 ponttal is vezetett a Magic a 3. negyed elején, és a végén 121–120-nál is higgadt tudott maradni, és a helyére küldött 2/2 büntetőt. A montenegrói center mellett Evan Fournier is kiváló estét tudhat maga mögött, 11/18 jó dobással jutott el 28 pontig, míg a kispadról beszálló Terrence Ross szintén hatékonyan szerzett 24 egységet, 9/17 dobását elsüllyesztette. A Magic fel tudta venni a versenyt a Warriors tűzerejével is, csapatszinten 18/43 triplát a helyére küldtek, míg védekezésben kicsit le tudták lassítani Stephen Curryt, így a Knicks elleni győzelmük után újabb sikernek örülhetnek.
Hullámzó volt a Warriors. Már az 1. negyedben is 15 pontos hátrányba kerültek a vendégek, majd még ugyanebben a játékrészben ki tudtak egyenlíteni, hogy aztán a nagyszünetben 13 pontos hátrányban legyenek ismét. 71–54 után hosszú hajrát indítottak a 3. negyedben, és egy 22–52-es periódusnak köszönhetően 13 pontos előnybe is kerültek, mégis nekik kellett kapaszkodni a legvégén. Az utolsó percben a mérkőzés jelentős részében csak a dobását kereső, de a statisztikai lapot így is megtöltő Stephen Curry (29 pont, 7 lepattanó, 11 gólpassz) bebombázott 2 triplát is, de Vucsevics 2 büntetője után nem tudott ismét betalálni, így végül 11/29 dobása ért célt a meccs során, közte 6/16 triplája. Curry mellett Kelly Oubre Jr. is hozzátett 26 pontot és 7 lepattanót 10/18 dobásból, de melléjük nem tudott úgy felnőni Andrew Wiggins (16 pont), mint a túloldalon Vucsevics és Fournier mellé Ross, így a 19/42 bedobott triplájuk ellenére is alulmaradtak.
A Magic legjobb dobói: Vucsevics 30/6, Fournier 28/15, Ross 24/12
A Warriors legjobb dobói: Curry 29/18, Oubre 26/9, Wiggins 16/3
Cleveland Cavaliers–Denver Nuggets 103–120
Egyre mélyebben a Cavaliers. Sorozatban 9. vereségüket gyűjtötték be a hazaiak, és a jó kezdés után már csak 10–20-ra állnak, egyedül a Detroit Pistonst előzik meg keleten. Ezen a találkozón végig csak szaladtak az eredmény után, utoljára 5–4-nél jártak előrébb, és már az 1. negyedben is 10 pontos hátrányba kerültek, ami alá csak egy-egy futás alkalmával néztek be néha. Védekezésben semmit sem tudtak kezdeni az 50 pontig jutó Jamal Murray-vel szemben, és csapatszinten is 57.5 százalékkal dobott ellenfelük, míg náluk közel sem volt ekkora tűzerő. Collin Sexton eljutott 23 pontig, Jarrett Allen (20 pont, 10 lepattanó) 8/9 dobását elsüllyesztve dupla-duplázott, és az újonc Isaac Okoro (14 pont) is mutatott biztató dolgokat, de ez az este nem az övék volt, ahogyan az elmúlt időszakban egyik sem.
Jamal Murray történelmi estéje. A Nuggets kanadai hátvédje lett az NBA történetének első olyan játékosa, aki kiharcolt büntető nélkül jutott el legalább 50 pontig, és szintén ő lett az első olyan, aki mezőnyből és a triplavonalon túlról is legalább 80 százalékkal célozva ért el félszáz pontig. Murray szinte képtelen volt hibázni, 21/25 dobása célt ért, köztük 8/10 triplája, és emellett begyűjtött 6 lepattanót, valamint szerzett 2 labdát is. 84 százalékos mezőnymutatója a 2. legmagasabb az 50 pontos teljesítmények között, egyedül Wilt Chamberlain tudott ennél is jobb hatékonysággal ilyen magasságokba jutni, ő 1967-ben 87 százalékkal tette meg mindezt. Murray a parádéjával elhomályosította Nikola Jokics (16 pont, 12 lepattanó, 10 gólpassz, 4 labdaszerzés) tripla dupláját, ahogyan Michael Porter Jr. (22 pont, 7 lepattanó) erős estéjét is, de azért rájuk is szüksége volt a Nuggetsnek ahhoz, hogy egy-két megingást leszámítva végig magabiztos előnyben legyenek. Csapatszinten bebombáztak 15/31 triplát is, így 2 vereség után javítottak, és egyedül amiatt aggódhatnak, hogy a mérkőzés első percében JaMychael Green vállsérülést szenvedett, ami után nem tudta folytatni a játékot.
A Cavaliers legjobb dobói: Sexton 23/9, Allen 20, Okoro 14/9, Garland 14/6
A Nuggets legjobb dobói: Murray 50/24, Porter 22/9, Jokics 16/3
Philadelphia 76ers–Chicago Bulls 112–105
Embiid karriercsúcsot dobott. Amúgy is egészen elképesztő szezont fut a Sixers centere, ezen az estén pedig még az eddigiekre is rátett egy lapáttal: 17/26-ot dobott mezőnyből és 15/17-et a büntetővonalról, úgyhogy végül karriercsúcsot jelentő 50 ponttal zárta a mérkőzést. A 17 lepattanó, az 5 gólpassz, a 2 labdaszerzés és a 4 blokk már csak ráadás, egészen félelmetes dominanciát mutatott, de szükségük is volt az extrájára, mert Ben Simmons még mindig nem játszhatott és a többiek sem brillíroztak – Embiid viszont folyamatosan büntetett elöl-hátul, a negyedik negyedben is miatta volt előnyben a Philly, majd a szoros végjátékban szintén a pálya mindkét oldalán megvillant, ezzel szállította csapata győzelmet. Egyelőre kérdés nélkül MVP-jelölt és mint mondta, ez azért van, mert idén folyamatosan dominálni akar, úgyhogy ezt is csinálja - nem mellesleg ezzel a teljesítményével és a Sixers győzelmével elintézte, hogy Doc Rivers legyen Kelet edzője az All-Star meccsen.
Azért tartotta magát a Bulls. Embiidre semmilyen választ nem tudtak adni a vendégek, de azért így is közel tudtak maradni, sőt, kifejezetten szoros meccset játszottak – elsősorban a jó periméter-védekezésük miatt, mindenesetre tíz pontnál nagyobb hátrányban egyszer sem voltak, úgyhogy egyáltalán nem törtek meg. A záró etapban még vezetni is tudtak, amikor Embiid leült, ott volt egy jobb periódusuk, de aztán a center visszatért, a meccs pedig újra a Sixers felé billent – még másfél perccel a vége előtt is csak két pontra voltak, de aztán megint jött a már sokat emlegetett hazai játékos és öt ponttal, valamint egy blokkal lezárta a küzdelmet. Nem volt rossz a Chicago, de ezen az estén nagyon nehéz lett volna nyerni – majd ma este a Kings ellen lehet javítani.
A 76ers legjobb dobói: Embiid 50/3, Harris 22/3, Green 13/12
A Bulls legjobb dobói: LaVine 30/6, Carter Jr. 15/3, Young 12
Boston Celtics–Atlanta Hawks 121–109
Walker és Theis visszatért, a Boston nyert. A csapatok két nappal ezelőtti találkozóját Kemba Walker és Daniel Theis is kihagyta, ezúttal viszont mindketten ott voltak a hazaiaknál és döntő faktorrá váltak. Walker sebessége megoldhatatlan feladatot jelentett az Atlantának, folyamatosan meg tudta csinálni a dobóhelyzeteit és hozzátette azt a pluszt támadásban, ami legutóbb hiányzott: 28 ponttal, 5/8 triplával és 6 gólpasszal zárt, ráadásul a második negyedes 20–5-ös roham alapját is az ő kilenc pontja jelentette. Theis ugyan csendesebb volt, de a végén ő is kellett, a Celtics vezetett már 27 ponttal is, de a hajrára kicsit bealudt és a Hawks visszajött tízen belülre – az utolsó négy és fél percben aztán Theis egymaga tíz pontot szerzett, ezzel megnyerte a meccset csapatának. Rajtuk kívül a 25 pontos Tatum is jól mozgott és csapatszinten is sokkal jobban néztek ki a legutóbbihoz képest, ezzel a lendülettel mehetnek el egy idegenbeli túrára.
Most nem volt esélye a Hawksnak. Igazából teljesen simán kapott ki az Atlanta, a Boston egy félidő alatt 20+ pontot vert ellenfelére és a vendégcsapatnak nem nagyon osztottak most lapot – annyi volt a maximum, hogy a záró etap 36-23-as megnyerésével csökkentették a különbséget és vállalhatóra mentették a vereséget. Hiába dobott 31 pontot 11 gólpasszal Trae Young, hiába hozott remek számokat Clint Capela (24 pont, 15 lepattanó, melyből 9 támadó, 4 blokk), ez most nagyon kevésnek bizonyult – Nate McMillan megbízott vezetőedző szerint védekezésben estek szét, nem tudták maguk előtt tartani a támadókat, a túloldalon pedig kiszorultak a festékből, ez okozta a vesztüket.
A Celtics legjobb dobói: Walker 28/15, Tatum 25/9, Thompson 17, Brown 17/12
A Hawks legjobb dobói: Young 31/9, Capela 24, Hill 12/3
Memphis Grizzlies–Detroit Pistons 109–95
Túl sok volt az eladott labda. Az első félidőben és főleg az első negyedben még túl puha védekezést mutatott be a Detroit, emiatt kerültek jelentősebb hátrányba a vendégek, de amint ezen változtatni tudtak, sikerült közelíteniük és Jerami Grant 5/20-as mezőnymutatója ellenére egyetlen pontra zárkóztak 90–89-nél. Az áttörés azonban elmaradt, köszönhetően annak, hogy folyamatosan elszórták a labdákat: végül 21-szer vesztették el a játékszert, kidobálták a lelálóra, figyelmetlen passzokat adtak, bosszantó támadóhibákat vétettek, a labdaeladás minden formáját bemutatták. Ezek meggátolták őket abban, hogy igazán felpörögjenek és hogy kihasználják a Memphis ellaposodó játékát, ráadásul a negyedik negyedben legjobbjuk, Delon Wright is kivált egy sérüléssel, amely után még nagyobb fejetlenség következett elöl – így nem nyerhették meg a meccset, pedig az akaratukra nem lehetett panasz.
Nagyon kellett Ja Morant. A Memphis alapvetően parádésan kezdett, 18 ponttal nyerte az első negyedet, vezetett 21-gyel is és úgy tűnt, hogy simán nyerhet, ám a folytatásban felkeményedett a Pistons és fokozatosan eltüntette a különbséget. 90–89-nél már nagyon rezgett a léc, de ekkor jött a 29 pontos Ja Morant, sorozatban nyolc egységet tett fel a táblára, védekezésben labdaszerzéssel jelentkezett és az ő játékára építve mégis sikerült behúzniuk a találkozót. Egyébként különösen a festékben domináltak, onnan 66–38-ra tudtak nyerni, ez abszolút döntő faktornak számított, Jonas Valanciunas vezérletével ott kontrollálták a játékot – a fontos győzelem után a Sunst fogadják, az azért más feladat lesz.
A Grizzlies legjobb dobói: Morant 29, Valanciunas 17, Anderson 16/6
A Pistons legjobb dobói: Wright 16/12, Grant 16/6, Jackson 15/3
Milwaukee Bucks–Oklahoma City Thunder 98–85
Megtört a jég. Sorozatban öt vereség után tudott újra mérkőzést nyerni a Milwaukee, méghozzá éppen úgy, ahogy Giannis Antetokounmpo elképzelte: nagyot harcolva és védekezve, mert támadásban most is nagyon akadozott a gépezet. A hazaiak mindössze 40 százalékkal dobtak mezőnyből és 32 százalékkal tripláztak, az első negyedet el is vesztették, de utána olyan védekezést mutattak be, amely meghozta nekik a sikert: futottak egy 18–0-t, vezettek 22 ponttal is, valósággal lejátszották a Thundert. A pocsék dobóforma miatt viszont nem tudták eldönteni a találkozót és az OKC a végén egy rohammal még visszajött hét pontra, de itt megint úgy reagált a gárda, ahogy azt Giannis akarta: összeesés helyett egy 7–0-s roham következett, amelyből már nem volt visszaút. A görög MVP egyébként 29 ponttal, 19 lepattanóval, 8 gólpasszal és 3 blokkal meg is mutatta, hogy mire gondol, ő állt csapata élére, de a kérdés az, hogy mikorra szedik össze magukat támadásban és hogy a következő három, papíron bőven nyerhető meccsüket hogyan hozzák le.
Hiányoztak a pontok. A vendégcsapat vereségének oka egyértelműen a harmatos támadójáték volt, nem tudtak mit kezdeni a Bucks pörgős, kemény védekezésével és végül alig 36.5 százalékos mezőnymutatóval zártak. Emellett a büntetőik is kimaradtak, a lepattanózást 61–46-ra vesztették el, úgyhogy kész csoda, hogy a végén mégis érdekessé tudták tenni a meccset, de tény, hogy hátul ők is jól dolgoztak, ezért nem lett ebből kiütés. Azt most is megmutatták, hogy nem adják fel és hogy vesztett helyzetben is van tartásuk, de a bravúrt most nem tudták összerakni, majd talán következőleg Clevelandben több esélyük lesz.
A Bucks legjobb dobói: Antetokounmpo 29/3, Middleton 20/3, Augustin 11/9
A Thunder legjobb dobói: Dort 17/9, Gilgeous-Alexander 14/6, Horford 10/6, Roby 10/6, Diallo 10
New Orleans Pelicans–Phoenix Suns 114–132
Az utolsó negyedben dominált a Suns. Három játékrészen keresztül szoros meccset játszottak a felek, sőt, inkább a Pelicans vezetett, a záró etap elején tizenegy pont volt a hazai előny. Abban az utolsó tizenkét percben azonban minden megfordult és átrohant ellenfelén a Phoenix: a parádésan játszó (15 pont, 19 gólpassz) Chris Paul komponálása mellett futottak egy 27–5-öt, összességében pedig 41–12-re nyerték a negyedet. Stan Van Gundy, a New Orleans vezetőedzője is azt mondta, hogy Paul egymaga elvette tőlük ezt a győzelmet a végén, az irányító folyamatosan szétszedte a védekezésüket és megtalálta a legjobb megoldást, megállíthatatlanul játszott – a társak pedig bedobták, amit kellett, Devin Booker 23 ponttal zárt, Deandre Ayton 16 pontos, 16 lepattanós dupla-duplát hozott, a Crowder-Kaminsky páros pedig 11/14 triplát bombázott be. Monty Williams érthetően elégedett volt csapatával, de Pault ő is külön kiemelte – ezzel a sikerükkel tartják a Portlanddel holtversenyes nyugati negyedik-ötödik helyüket.
Védekezés, védekezés, védekezés. Nem tudunk mást írni a New Orleansról, ezen a téren egyszerűen nem változik, nem javul a társaság – vannak jobb meccsei, de akkor is inkább a támadójáték miatt, hátul egy-egy találkozót leszámítva borzasztóan dolgozik a gárda. Ez így történt most is, ezzel a támadójátékkal az első három negyed során el is dönthették volna a meccset, ehelyett a záró etapra teljesen szétestek a pálya mindkét oldalán és megint kaptak 132 pontot – Van Gundy szerint borzalmasak voltak abban az időszakban, bár szerinte addig egy teljesen jó mérkőzést vívtak egy nagyszerű csapat ellen. Legyen így, ám amíg nem tudnak érdemi védekezést bemutatni, addig hiába hozza a jó számokat Williamson, Ingram, vagy éppen most a 6/12 triplás, 12 gólpasszos Lonzo Ball, az eredményeik esetlegesek lesznek...
A Pelicans legjobb dobói: Ingram 25/3, Williamson 23, Ball 21/18
A Suns legjobb dobói: Booker 23/6, Crowder 20/18, Kaminsky 17/15
Minnesota Timberwolves–Toronto Raptors 81–86
A végét megnyomta a Toronto. A back-to-backet játszó vendégek jól kezdték a meccset, 13 ponttal nyerték az első negyedet és vezettek már 19-cel is, aztán elfogyott az erő és támadásban teljesen megtorpantak – két negyed alatt összesen 30 pontot sikerült felrakni a táblára, így az előny elillant és bár védekezésben most is nagyot mentek Nick Nurse játékosai, de a Wolves szépen visszakapaszkodott. Szoros állással érkeztünk meg a hajrához is, de a záró etapban már a Minny vezetett és úgy tűnt, hogy már nem tud újítani a Raptors, nem egészen négy perccel az órán hatpontos hátrányban volt a gárda. Ebből azonban mégis fel tudott állni a társaság és egy 11–0-s rohammal zárta a meccset: innentől egyáltalán nem kapott már pontot, míg a túloldalon többen is betaláltak, fél perccel a vége előtt Terence Davis triplájával visszavették a vezetést és végül ezzel a nagy hajrával "ellopták" a győzelmet. Egyénileg a 31 pontos, 6/10 triplás Norman Powellt kell kiemelnünk, ő azért hozta magát elöl is, de a siker kulcsa mindenképpen a védekezés volt – egy ilyen meccset behúzni mindig nagy érték, ráadásul ezzel az idei szezon során először érték el az 50 százalékos mérleget.
Nem tud nyerni a Minnesota. Jól védekeztek a hazaiak, kihasználták a vendégek fáradtságát és a gyengébb kezdés után átvették a vezetést, úgy tűnt, hogy kezükben lehet a győzelem, de a hajrát olyan szinten rontották el, hogy azt tanítani lehetne – a záró három és fél percet 0–11-gyel lehozni elég komoly „bravúr”, egyszerűen képtelen mérkőzést nyerni ez a társaság. Pedig erre most a 38 százalékos mezőnymutató ellenére minden esélye megvolt, ilyen sansz pedig ritkán adódik – jobb híján marad nekik az, hogy nézegethetik az 1/1-es Anthony Edwards hatalmas zsákolását, hátha az egy kicsit elfedi a csalódottságot...
A Timberwolves legjobb dobói: Towns 19/3, Beasley 13/9, McLaughlin 11
A Raptors legjobb dobói: Powell 31/18, VanVleet 12/6, Davis 11/9
Los Angeles Clippers–Utah Jazz 116–112
Kiegészült, megállította a ligaelsőt a Clippers. Az elképesztő formában lévő listavezető elleni második meccsre már összeszedte a keretét a Los Angeles, visszatért Kawhi Leonard, visszatért Nic Batum, sőt, hét kihagyott meccs után újra játékra jelentkezett Paul George is. A hazaiak jól is kezdtek, az első félidőben már 15 ponttal vezettek, érezhető volt, hogy van megoldásuk a Jazzre, de a harmadik negyedben így is bezuhantak: a Utah egyenlített, sőt, vezetni is tudott és csak Kawhi Leonard 14 pontos játékrésze miatt sikerült végül mégis előnnyel fordulnia a Clippersnek a záró etapra. Ott már szorosan alakult a helyzet, de azért inkább a LAC akarata érvényesült, a hazaiak pár ponttal előrébb jártak és Marcus Morristól, vagy Pat Beverley-től is a legfontosabb pillanatban érkeztek triplák, ahogy George is a legjobbkor találgatott be. A legvégén Bogdanovic és Mitchell dobásaival még izgalmassá tette a helyzetet a Jazz, 13 másodperccel az órán csak két pont volt közte, de Beverley és Leonard sem hibázott a büntetővonalról, így kimozogta a helyzetet Tyronn Lue csapata és legyőzte a liga legjobbját.
Hiába Mitchell 35 pontja. Donovan Mitchell lett a meccs legjobb dobója, a vendégek vezére 35 pontig jutott 5 gólpasszal, bár csak 12/27-et hajított mezőnyből – a Jazznél mellette a 4/5 triplás Bojan Bogdanovicban és a hat meccs után visszatérő Mike Conley-ban volt még kakaó, míg a padról Jordan Clarkson tett hozzá 19 pontot. A tripláikat viszont összességében levédekezte a Clippers, a fő támadófegyverük most nem igazán működött, csak 12-szer találtak be 35 százalékos hatékonysággal, ráadásul most a palánk alatt is kordában tartották őket Ibakáék, mert a lepattanózást 45–38-ra nyerték a hazaiak. A LAC oldalán egyébként Leonard (29 pont, 4 gólpassz) volt a vezér, de rajta kívül George, Beverley, Morris és Williams is eljutott legalább 15 pontig, most megvolt a szükséges tűzerő – 2.5 meccsre csökkent a távolság a felek között, de a Utah még így is listavezető
A Clippers legjobb dobói: Leonard 29, Williams 19/3, Beverley 17/9, Morris 17/9
A Jazz legjobb dobói: Mitchell 35/12, Bogdanovic 23/12, Clarkson 19/3