Gálázott a GSW és a Kings, Torontóban is nyert a Cavs

Detroit Pistons–Brooklyn Nets 90–96

Pocsék meccset nyert a Nets. Mindkét fél a téglákat gyártotta a találkozó során, a mérkőzés színvonalát jól jellemzi, hogy az első félidő végén 39–39 állt az eredményjelzőn és egyik csapat sem dobott 33%-kal jobban mezőnyből. A fordulás után aztán felpörgött a Brooklyn és a harmadik negyedben megduplázta pontjai számát, egyúttal meglépett 16 egységgel, Kevin Durant 12, Blake Griffin nyolc pontot szerzett ekkor, csapatszinten pedig 79%-kal dobtak, megtörtént a váltás. A záró etapra azonban ismét visszasüllyedtek a korábbi szintjükre, így a Detroit fel tudott kapaszkodni és a hajrában egészen egy pontra zárkózott – akkor azonban jött Durant (29 pont, 10 lepattanó, 5 gólpassz) és három clutch kosárral megnyerte a meccset a Netsnek. Az utolsó 13 másodpercnél született, erre már nem érkezett válasz, úgyhogy ha nehezen is, de behúzta zsinórban negyedik találkozóját Steve Nash csapata – LaMarcus Aldridge (16 pont 21 perc alatt) és James Harden (13 pont, 10 lepattanó, 10 gólpassz, bár 9 eladott labda) is említést érdemel Durant mellett, Nash pedig azt mondta, hogy bár most nem voltak túl élesek, de pozitívum, hogy védekezni így is akartak és ez most győzelmet ért számukra.

Továbbra sem jó a Pistons. Támadásban ezúttal sem tudta átlépni saját árnyékát Dwane Casey csapata, ugyanolyan erőtlen, reménytelen produkciót nyújtott, mint a szezon során eddig szinte mindig. Cade Cunninghamet emeljük ki, aki most 6/17-tel jutott el 17 pontig, szép lassan, de talán elkapja a fonalat, a vezérnek szánt Jerami Grant viszont 0/9-es mezőnymutatót hozott össze – így nehéz, már csak 1–8-ra állnak és ha a kosárszerzésre nem találnak megoldást, akkor nem sok sikerélményük lesz a folytatásban.

A Pistons legjobb dobói: Cunningham 17/9, Olynyk 14/6, Bey 12/6, Joseph 12/6
A Nets legjobb dobói: Durant 29/6, Aldridge 16, Griffin 13/3, Harden 13/9

Orlando Magic–San Antonio Spurs 89–102

Dejounte Murray-t dicsérik a többiek. A Spurs fiatal irányítója 20 pontot, 11 lepattanót, 7 gólpasszt és 3 labdaszerzést jegyzett a mérkőzés folyamán, a negyedik negyedben pedig a legjobbkor lépett elő: két nagyon fontos kosarat szerzett, amikor szükség volt rá, emellett három gólpassza és mindhárom labdaszerzése is ekkor született. A játékost Gregg Popovich vezetőedző és a társak is dicsérték, mondván nagyon sokat fejlődött abban, hogy hogyan kell játszania egy vezérnek, mikor kell előlépnie, mikor irányt mutatni a csapatnak és bár különösen védekezésben jelent igazi pluszt, de most már a dobása is rendben van és a gyűrűig is akkor megy el, amikor kell. A San Antonio az ő vezetésével végig kontrollálta is ezt a meccset, az első negyedet 10 ponttal nyerték a vendégek és onnantól a kezükben volt az ügy, majd a végén, amikor a Magic próbált zárkózni, jött Murray és stabilizálta övéit – fontos idegenbeli sikert arattak és idén még csak harmadszor tudtak nyerni.

Túl sokat hibázott az Orlando. A hazaiak 18 labdát adtak el és ebből kilenc érkezett a kiemelten fontos negyedik negyedben, ott gyakorlatilag ezzel lőtték lábon a saját felzárkózásukat – Cole Anthony hiába dobott ekkor 13 pontot, ő is sorra szórta el a labdabirtoklásokat és önkritikusan ezt is emelte ki a vereség okaként a találkozót követően. Emellett nyilván a 40% alatti mezőnymutató, a 30% alatti triplázás és az összesen hét bedobott büntető sem segített, támadásban most finoman szólva sem álltak a helyzet magaslatán, így pedig nem nagyon volt esélyük igazán kimászni a korán összeszedett hátrányukból – továbbra is várat magára az első hazai sikerük, jelenleg 0–4-re állnak otthon.

A Magic legjobb dobói: Anthony 21/12, Carter Jr. 13/3, Bamba 12/6, Suggs 12/3
A Spurs legjobb dobói: Johnson 20, Murray 20/3, White 12/6, Young 12, Vassell 12/3

Washington Wizards–Memphis Grizzlies 115–87

Nem adott esélyt a Wizards. Ezen az estén kérdés nélkül jobb volt ellenfelénél a Washington, a hazai csapat olyan ritmusban játszott és olyan jól járatta a labdát, hogy azzal nem tudta tartani a lépést a rossz napot kifogó Memphis. A Wizards már az első félidőt is 60–47-re nyerte, aztán a fordulás után futott egy 23–6-ot, ezzel pedig el is döntötte a találkozót, onnan már nem lehetett esélye a Grizzliesnek és végül tükörsima, kiütéses győzelmet aratott a gárda. Wes Unseld Jr., a csapat edzője elsősorban azt emelte ki, hogy milyen stabilan védekeztek és mennyire leszedték a pályáról Ja Morantet, de a számaik igazán támadásban érdekesek: 58%-kal dobtak mezőnyből, 40%-kal tripláztak, 49 kosarukra 34 gólpassz jutott és heten dobtak náluk 12–18 pont között, tökéletesen elosztották a labdákat. A nagy különbség miatt ráadásul meg sem kellett szakadniuk, 28 percnél senki nem játszott többet, viszont tízen is 17-28 perc között kaptak, úgyhogy ebben is megvolt az egyensúly – parádés csapatjátékkal tudtak nyerni, úgyhogy 6–3-mal továbbra is ott vannak Kelet első felében.

Morant eltűnt. Abban egyébként igaza volt Unseldnek, hogy Ja Morant megállítása valóban kulcsfontosságú volt, a Memphis egyébként szenzációs szezont futó irányítója ugyanis 11 ponttal, 4 gólpasszal és 4/17-es mezőnymutatóval zárta a meccset – ezzel erősen bekorlátozódott a vendégek támadópotenciálja, hiszen a játékuk alapvetően Morantre épül. Innentől nem meglepő, hogy csapatként 35%-os mezőnymutatóval, 19%-os triplázással és frusztrált, sok hibával tarkított védekezéssel jelentkeztek, a Memphis-játékosok szerint ők most nem bizonyultak elég éhesnek és akaratosnak, illetve az egy-egy elleni játékban nagyon megverte őket a Washington – nem küzdöttek eléggé, Morant pedig nem jutott el a megszokott helyzeteiig, úgyhogy következőleg ezen kell változtatniuk.

A Wizards legjobb dobói: Harrell 18, Beal 17, Gafford 15, Neto 15/3
A Grizzlies legjobb dobói: Jackson Jr. 13/3, Morant 11, Bane 10/3

Toronto Raptors–Cleveland Cavaliers 101–102

Garland büntetői döntöttek. Két nagy formában lévő csapat feszült egymásnak Torontóban és a színvonalra nem is lehetett panaszunk, minőségi, fizikális védekezést mutatott be mindkét együttes, ebből pedig egy végletekig kiélezett, egylabdás találkozó alakult ki. Összességében végig a Raptors vezetett, a hazaiak a második negyedben meg tudtak lógni és vezettek már 15 ponttal is, de nagy különbséget azért nem tudtak stabilan összehozni, a záró etapot hatpontos fórral kezdhették meg, de szűk öt perccel a vége előtt Jarrett Allen palánkor triplájával egyenlített a Cavs. Innen a Raptors még egyszer meglépett öt ponttal, de az utolsó másfél percben megint Allen dobott back-to-back kulcsfontosságú kosarakat, majd VanVleet kihagyott hármasa után jött Darius Garland, aki betörés közben faultot harcolt ki és 4,8 másodpercnél mindkét büntetőjét elsüllyesztette – ezzel először juttatta előnyhöz csapatát. A Toronto még válaszolhatott, de OG Anunoby dobása kimaradt, az újonc Scottie Barnes pedig nem tudta visszalökni a támadópattanót, így maradt az egypontos Cavs-győzelem – az ohióiaknál az említett Garland (21 pont, 8 gólpassz) és Allen (16 pont, 15 lepattanó) mellett Evan Mobley (18 pont 50%-kal) és Cedi Osman (5/10 tripla) is dicsérhető, az egységes csapatjátékukkal pedig újabb nagyon értékes idegenbeli sikert húztak be.

Bánhatja a Raptors. Nick Nurse, a hazaiak vezetőedzője úgy fogalmazott, hogy nem is érti, hogyan kaptak ki, mert ő végig úgy érezte, hogy kiválóan játszanak és minden rendben van – csak éppen a Cavs is felvette a kesztyűt és szintén kiválóan játszott, a hajrában pedig több clutch játékot mutattak be Allenék, ez döntött. A Torontónál ismét jó volt Fred VanVleet (18 pont, 6 lepattanó, 6 gólpassz), Gary Trent Jr. (17 pont, 3/4 tripla, 6 labdaszerzés) és OG Anunoby (23 pont, 6 lepattanó, 5 gólpassz), kiválóan támadópattanóztak, kevés labdát adtak el, jól dobtak kintről, ha a vereség okait kutatjuk, akkor a közeli dobások pontatlansága és a mindössze öt bedobott büntető merülhet fel. Ennek ellenére minden adott volt ahhoz, hogy nyerjenek, a végén egyszerűen eggyel több játékot kellett volna jól megcsinálni, de ezt most a Cavs tette meg, így hiába vezettek végig, megszakadt a győzelmi sorozatuk.

A Raptors legjobb dobói: Anunoby 23/9, VanVleet 18/12, Trent Jr. 17/9
A Cavaliers legjobb dobói: Garland 21/6, Mobley 18, Osman 17/15

Milwaukee Bucks–New York Knicks 98–113

21 pontos hátrányból nyert a Knicks. Két vereség után ezúttal is borzaasztóan kezdett a New York és az első negyedben maximum bokszzsáknak volt jó a vendégcsapat, a Bucks valósággal megsorozta ellenfelét. Tom Thibodeau csapata azonban az első játékrész után összeszedte magát és főleg az akaratát keményítette meg, második esélyből, 50-50-es labdákból kezdte el csökkenteni a hátrányát és egyszerűen leizmozta a Milwaukee-t, így a nagyszünetben már csak hét pont volt közte, visszajött és meccset csinált ebből a Knicks. A fordulás után pedig ezzel a lendülettel már át is gázolt a bajnokon a társaság, 80–80–nál egyenlített, majd a vezetést is át tudta venni, a harmadik negyed végén öt ponttal vezetett, majd a záró etapban összesen 15 pontot engedélyezett a Bucksnak - hihetetlen, de a 21 pontos hátrányból 22 pontos előnyt csinált a New York és a pocsék rajt után igazából egyértelmű győzelmet aratott. Julius Randle (32 pont, 12 lepattanó, 4 gólpassz) és RJ Barrett (20 pont, 7 lepattanó, 3 gólpassz) mellett nagyot játszott a padról beszálló Derrick Rose, aki az említett második negyedben adott kulcsfontosságú perceket csapatának és sokat tett azért, hogy már ott visszajöjjenek a meccsbe, végül 23 ponttal, 8 lepattanóval, 4 gólpasszal, eladott labda nélkül zárt – nagyon kellett nekik ez a siker, következőleg a Cavs ellen viszont megint nehéz dolguk lesz.

Holiday visszatérése sem segített. A Middleton-Lopez-DiVincenzo sort továbbra is nélkülöző címvédőnél az első meccs óta először léphetett pályára Jrue Holiday, de az irányító egyelőre nem tudott változtatni csapata játékán – a padról szállt be, 20 perc alatt 10 pontot dobott és öt labdát adott el, nem igazán tudott hozzátenni. Így pedig a parádés kezdés ellenére egyértelmű volt, hogy a Bucks még mindig nem önmaga, Jannisz Adetokunbo 25 pont, 7 lepattanó, 4 gólpassz, 31 perc) ugyan nem hozott rossz számokat, de az első negyed után igazából nem voltak egy súlycsoportban ellenfelükkel, védekezésben reménytelenek voltak, támadásban pedig úgy csúsztak vissza 40%-os mezőnymutatóra, hogy a nyitó etapban még 38 pontot dobtak. Mike Budenholzer szerint az egész meccs egy nagy szenvedés volt, most pedig mennek Washingtonba, ahol előbb a Wizardsszal, majd Joe Bidennel találkoznak.

A Bucks legjobb dobói: Adetokunbo 25/6, Allen 22/18, Nwora 13/9
A Knicks legjobb dobói: Randle 32/9, Rose 23/6, Barrett 20/6

Minnesota Timberwolves–Los Angeles Clippers 84–104

Másképp, de megint Clippers. Két napja igazi dobópárbajt vívtak a felek és túldobta ellenfelét a Los Angeles, most viszont egészen más jellegű meccset hozott a visszavágó, amit ebben a stílusban végül még magabiztosabban húzott be Tyronn Lue alakulata. A kemény védekezésről szóló küzdelemben a második félidőben már domináltak a vendégek, ugyan ők kezdtek rosszabbul és égtek már kereken 20 (!) ponttal is, de a nagyszünetet követően feltörölték a padlót ellenfelükkel: összesen 27 (!) pontot engedtek a Minnynek a harmadik-negyedik negyed során, ezzel pedig végül abszolút egyértelmű sikert arattak. Lue is azt mondta, hogy a „mínusz húszról plusz húsz” sokat elárul csapata karakteréről, mert szerinte sokan feladták volna az első félidőben, de a játékosai nem ezt tették, hanem extra energiát fektettek a meccsbe és ennek meglett a jutalma – sorozatban harmadszor nyertek és 4–4-re javították a mérlegüket.

Megállt a Wolves. Chris Finch, a hazaiak vezetőedzője szerint edzésen mindent tökéletesen csinálnak, passzolnak, mozognak, minden úgy megy, ahogy kell, majd jön a mérkőzés („elkezdik számolni a statokat”, ahogy ő fogalmazott) és hirtelen mindenki megáll, mindenki csak a labdát akarja. Anthony Edwards szerint mindig vannak jó időszakaik, de összességében inkább csak szenvednek, nem találják a ritmust és ezt láthattuk most is – a második félidőben csak álldogáltak és erőlködtek, ez az addig jól záró védekezésüket is szétzilálta, a korábban öt percig kosár nélkül maradó Clipperst pedig feltüzelte és már meg is volt a baj. A fordulás után olyan önbizalmat adtak ellenfelüknek és annyira elbizonytalanították saját magukat ezzel a felfogással és eredménytelenséggel, hogy nagyon hosszú ideig voltak teljességgel reménytelenek a parketten – sorozatban negyedik vereségük után most már valamit változtatniuk kell.

A Timberwolves legjobb dobói: Towns 20/9, Beasley 18/18, Edwards 17/9
A Clippers legjobb dobói: George 21, Jackson 20/6, Zubac 14

Golden State Warriors–New Orleans Pelicans 126–85

Gálázó Warriors. Egy félidőn keresztül volt nagyjából szoros a mérkőzés, a GSW a nyitó negyedet hét ponttal nyerte, a másodikban viszont megállt és csak 16-ot tudott dobni, így közel voltak egymáshoz a felek, de a fordulás után már kiütötte ellenfelét Steve Kerr csapata. A Warriors a második félidőt összesen 72–35-re nyerte meg, mintha más ligában játszott volna a két együttes, ráadásul semmiféle egyéni extrára nem volt szükség, Steph Curry perceit és terhelését igyekeztek alacsonyan tartani és maga a rendszer, a jól végrehajtott stratégia hozott ilyen sikert. Curry végül 19 ponttal, 6 gólpasszal és öt triplával zárt, Jordan Poole 26 ponttal lett a legjobb dobó, ismét felhívta magára a figyelmet Gary Payton II. (17 pont, 6 lepattanó, 3 gólpassz, 7/10 mezőnyből 18 perc alatt), de az igazán beszédes statisztikákat csapatszinten kell keresni: a 36 gólpassz parádés, valamint a 40%-kal bedobott 20 tripla is jelzi, hogy mennyire jól működött a gépezet. A GSW a 41 pontos győzelemmel 7–1-re áll és a Jazz-zel holtversenyben vezeti a ligát.

Egyre mélyebben a Pelicans. Sorozatban hatodszor kapott ki a New Orleans, Zion Williamson mellett most már Brandon Ingram is hosszú meccsek óta hiányzik, voltak ugyan szoros, balszerencsésebb vereségeik is, de az utóbbi találkozóikat már simán vesztették el és már csak 1–9-re állnak – Willie Green ugyan egy ideig pozitív maradt, de most már ő sem látja vidáman a helyzetet. Ezúttal a második félidőben annyira nem ütötték meg az NBA-szintet semmilyen szempontból, hogy nincs oka örömre, nincsenek részsikereik, nem kapaszkodhatnak semmibe – ezzel a játékkal és ezzel a mérleggel sürgősen kezdeniük kell valamit, mert jelenleg ők a ligautolsók.

A Warriors legjobb dobói: Poole 26/18, Curry 19/15, Payton II. 17/3
A Pelicans legjobb dobói: Valanciunas 20/3, Graham 12/9, Hart 10/3

Portland Trail Blazers–Indiana Pacers 110–106

Lillard betlijével együtt is nyert a Portland. Tovább folytatódott Damian Lillard szenvedése, a Blazers vezére a tőle szokatlan és meglehetősen pocsék szezonrajtjába remekül beillesztheti ezt a meccset is: 4 pontot dobott 2/13-as mezőnymutatóval és 0/6 triplával, a 11 gólpassza ellenére finoman szólva sem rajta múlt, hogy nyerni tudtak a hazaiak. Sokkal inkább remekelt CJ McCollum (27 pont, 6 gólpassz, 5/9 tripla), Norman Powell (25 pont, 3/4 tripla) és a nagyot javuló Rob Covington (19 pontos szezoncsúcs, 5/10 tripla), így bár a negyedik negyedet még hátrányból kezdték, a hajrában a maguk javára tudták eldönteni a küzdelmet. Szűk öt perccel a vége előtt még 101–92-re a Pacers vezetett, Covington azonban innentől három óriási triplát bombázott be, McCollum két kosarat és két gólpasszt jegyzett, egy 12–0-s futással fordítottak bő két perc alatt, majd 15 másodperccel a vége előtt, 107–106-nál jött Covington utolsó hármasa, amely felrobbantotta a csarnokot és bebiztosította a portlandi győzelmet. Nagyon kellett már nekik ez a siker az utóbbi idők gyengélkedései után és bár Lillard formája továbbra is aggasztó, de Chauncey Billups saját bevallása szerint nem aggódik, ő is ment át hasonlón játékosként, szerinte Lillard még nem idős, így bármikor véget érhet számára ez a negatív időszak.

Idegenben nem. Ugyan közel állt az idei első idegenbeli sikeréhez a Pacers, de végül ezt sem tudta összehozni az utolsó percek összeomlása miatt, úgyhogy már 0–5-re áll vendégként a társaság ebben a szezonban. Malcolm Brogdon megint nem játszott, Caris LeVert pedig 6/21-et dobott mezőnyből, így a playmaking ismét eléggé visszafogottan működött, de a frontcourt hatékony játéka és a kispad hasznos teljesítménye sok mindent elfedett és igazából eleget tettek támadásban azért, hogy nyerjenek. Az igazi labdás kisember jó játékának hiánya a hajrában jött elő, amikor kulcsjátékokat kellett volna megcsinálni előnyből, akkor látszott igazán, hogy mi nincs most meg az Indynél – ezen végül el is ment a győzelmük, a legfontosabb pillanatokban nem tudtak kosarakat szerezni. Jelenleg csak 3–7-re állnak és innen folytathatják idegenbeli túrájukat, most mennek Sacramentóba, Denverbe, majd Salt Lake Citybe.

A Trail Blazers legjobb dobói: McCollum 27/15, Powell 25/9, Covington 19/15
A Pacers legjobb dobói: McConnell 19/9, Turner 16/9, Sabonis 15

Sacramento Kings–Charlotte Hornets 140–110

Franchise-rekorddal nyert a Kings. Elképesztő sebességgel és pontossággal játszottak a hazaiak, folyamatosan támadták a gyűrűt, majd jó ütemben jöttek a kiosztások, megvoltak az extra passzok, így ritmusból, jó helyzetekből dobhattak – ennek 22 behintett tripla lett a vége, amellyel megdöntötték az eddigi franchise-rekordot. Luke Walton vezetőedzőnek nagyon tetszett, amit látott, a gyors és hatékony kosárlabdára pedig az egyébként szintén ebben jó Charlotte-nak sem volt válasza, már a második negyedben 54–27-re vezettek a hazaiak, majd ugyan a záró etapban egyszer visszajött még közte 12-re a Hornets, de erre egy újabb rohammal válaszolt a Sacto és végül kereken harminc ponttal ütötte ki ellenfelét, Buddy Hield (26 pont, 8/17 tripla), az élete első 20–20-as meccsét játszó Richaun Holmes (23 pont, 20 lepattanó) és De'Aaron Fox (21 pont, 9 gólpassz) is azt csinált, amit csak akart, 55%-kal dobtak mezőnyből és olyan elsöprő támadójátékot mutattak be, hogy a 140 pont nem is tűnik soknak a látottak alapján – ezzel 5–4-re állnak, most pedig fogadják a Pacerst, majd back-to-back a Sunst is.

Változtatnia kell a Charlotte-nak. Védekezésben egyelőre nem üti meg az elfogadható szintet a Hornets, a vendégek ezúttal is csak nyomozták a labdát, Foxék betörései után rendre összeomlott a védekezés és teljesen üres hármasokat adtak fel – Gordon Hayward úgy fogalmazott, hogy az ellenfél egyrészt gyorsabbnak tűnt náluk, másrészt mindent megkapott, amit csak akart, ők semmit sem tudtak ebből elvenni. Támadásban ugyan ők sem voltak rosszak, LaMelo Ball (24 pont, 13 gólpassz) és maga Hayward (25 pont, 10/17 mezőnyből) is jó számokkal zárt, de amíg hátul nem rendezik magukat, addig nem tudnak komoly eredményeket elérni – most már sorozatban harmadszor kaptak ki és a kiváló rajt ellenére 50%-ra romlott a mérlegük.

A Kings legjobb dobói: Hield 26/24, Holmes 23, Fox 21
A Hornets legjobb dobói: Hayward 25/9, Ball 24/12, Martin 12

NBA
ALAPSZAKASZ
Detroit Pistons–Brooklyn Nets 90–96
Orlando Magic–San Antonio Spurs 89–102
Washington Wizards–Memphis Grizzlies 115–87
Milwaukee Bucks–New York Knicks 98–113
Toronto Raptors–Cleveland Cavaliers 101–102
Minnesota Timberwolves–Los Angeles Clippers 84–104
Golden State Warriors–New Orleans Pelicans 126–85
Portland Trail Blazers–Indiana Pacers 110–106
Sacramento Kings–Charlotte Hornets 140–110