Ricky Rubio szétdobta a New Yorkot, óriásit hajrázott a Clippers

Toronto Raptors–Brooklyn Nets 103–116

A harmadik negyedben fordított a Nets. A vendégek jól játszottak az első negyedben, aztán a másodikban kicsit elengedték a védekezést, amit a Raptors remek teljesítménnyel ki is használt és hétpontos előnyt szerzett a nagyszünetre. A Brooklyn azonban a fordulás után felszívta magát és elöl-hátul szintet lépett: rögtön egy 9–0-val kezdte a félidőt Steve Nash csapata és végül 35–17-re nyerte a harmadik negyedet – Kevin Durant 13, Blake Griffin hét pontot dobott ekkor és magabiztos előnybe kerültek. A záró etapban pedig James Harden is hozzászólt, 0/7 tripla után 3/3-at hintett távolról és végleg eldöntötte a küzdelmet, így a Nets sorozatban már ötödször nyert, Steve Nash pedog először tudott edzőként győzni Kanadában, amiről el is mondta, hogy kanadaiként különleges élmény számára. Egyénileg a tizedik meccsén is legalább 20 pontig jutó Durant (31 pont, 7 lepattanó, 7 gólpassz, 11/18 mezőnyből), a jól mozgó Harden (28 pont, 10 lepattanó, 8 gólpassz, 10/20 mezőnyből), valamint a dupla-duplázó Griffin (14 pont, 11 lepattanó, 4/6 tripla) mellett még Mills, Harris és Brown is tíz pont fölé jutott, remek csapatteljesítménnyel folytatták sikerszériájukat, most pedig rangadóra utaznak Chicagóba.

Siakam visszatért. Idén először állt rendelkezésre a vártnál sokkal hamarabb felépülő Pascal Siakam, de a Raptors erőcsatára természetesen kicsit még rozsdás volt, saját bevallása szerint három perc után elfogyott a levegője – így is játszott azonban 25-öt, dobott 15 pontot 4 lepattanóval és 2 blokkal, nem lógott ki lefelé. A Toronto problémáját leginkább a negatív szezoncsúcsot jelentő hét bedobott tripla jelentette, de a 48-34-re elvesztett lepattanózás sem segített, így bár nem voltak messze a hazaiak, de egy fokkal azért elmaradtak a Nets szintjétől. Fred VanVleetre most sem lehetett panasz (21 pont, 8 gólpassz), az Anunoby-Trent Jr. páros viszont kicsit gyengébb volt a szükségesnél – a remek győzelmi szériájuk után most sorozatban másodszor kaptak ki, következőleg Bostonba látogatnak.

A Raptors legjobb dobói: VanVleet 21/9, Anunoby 16/3, Siakam 15/3
A Nets legjobb dobói: Durant 31/9, Harden 28/9, Griffin 14/12

New York Knicks–Cleveland Cavaliers 109–126

Rubio élete meccsével nyert a Cavs. Ricky Rubio egészen elképesztő teljesítményt nyújtott, a Cavs spanyol irányítóját általában a jó döntéseiről, a jó védekezéséről ismerjük, ritkán szakad ki nála a pontzsák, ezúttal viszont utóbbi is megtörtént: 37 ponttal karriercsúcsot dobott, ráadásul 8/9 (!) triplát süllyesztett el a Madison Square Garden gyűrűjében, a tíz gólpassz már csak ráadás volt minderre. Ő annyit mondott a teljesítményéről, hogy most nagyon koncentráltak voltak csapatként, folyamatosan a jó játékokat csinálták meg, jó helyzeteket alakítottak ki, ezért lehetett ő is ennyire hatékony, mindenesetre parádés produkcióval vezette győzelemre a Clevelandet. Persze nem volt egyedül, az újonc Evan Mobley is nagyon nagyot játszott, 26 pontot szórt 11/15-ös mezőnymutatóval, 9 lepattanóval és 5 gólpasszal, de Jarrett Allen (16 pont, 17 lepattanó, 4 gólpassz) és Darius Garland (16 pont, 5 gólpassz, 4/5 tripla) is remekelt – a harmadik negyed 33-18-as megnyerésével vették a kezükbe a dolgokat és onnantól már nem voltak gondjaik, úgyhogy sorozatban negyedszer nyertek és 7–4-re állnak úgy, hogy nekik eddig azért nem volt könnyű a sorsolásuk.

Walker nélkül kapott ki a Knicks. „Pihenést igénylő” sérülés miatt hagyta ki a mérkőzést Kemba Walker és bár a helyén kezdő Derrick Rose nem volt rossz (17 pont, 5 gólpassz, 0 eladott labda), de a hazai támadójáték nem tudta tartani a Cavs őrült tempóját. Tom Thibodeau csapata csak 46 százalékkal dobott mezőnyből és 29 százalékkal triplázott, az ihletett napot kifogó vendégek ellen ez nem lehetett elég, hiába Julius Randle 19-7-7-es performansza – ugyan az első félidő még szorosan alakult és egy ponttal ők vezettek a nagyszünetben, de a fordulás után elsöpörte őket a Cleveland és a hajrában már nem volt érdemi esélyük a győzelemre. Az 5–1-es rajt óta 1–3-ban vannak, már nem állnak annyira jól, most ráadásul Philadelphiába utaznak.

A Knicks legjobb dobói: Randle 19/3, Rose 17/3, Fournier 15/6
A Cavaliers legjobb dobói: Rubio 37/24, Mobley 26/6, Allen 18

Orlando Magic–Utah Jazz 107–100

Nem tudott javítani a Jazz. Előző este még Miamiban veszített el egy szoros, fárasztó rangadót a Utah és mint kiderült, ezt nem tudta lerázni magáról Quin Snyder alakulata. A vendégek Mike Conley-nak pihenőt adtak a back-to-back második felén, de egyébként is nagyon hullámzó teljesítményt nyújtottak: az első negyedben ólomlábakon mozogtak, aztán feltüzelték magukat és a következő két játékrészben azt hozták, amire képesek, végül a záró etapra ismét elfogyott az erejük és összeomlottak, ami a vereségüket eredményezte. Csapatszinten alig 38 százalékkal dobtak mezőnyből és 19 százalékkal tripláztak, egyénileg igazán csak Rudy Gobert-t lehet kiemelni tőlük (21 pont, 15 lepattanó, 3 labdaszerzés, 4 blokk), Snyder szerint pedig a kiosztások automatikus bedobálása hiányzik náluk, ez hiányzott most is – a catch-and-shoot helyzetek tavaly az erősségüket jelentették, most viszont szenvednek velük, remélik, hogy idővel ez megfordul.

Két szezoncsúccsal nyert a Magic. Cole Anthony (33 pont, 5/10 tripla) és Wendell Carter Jr. (22 pont, 15 lepattanó, 6 gólpassz, 4/7 tripla) is szezoncsúcsot dobott ezen az estén, az Orlando pedig kettejük remeklésére építve tudott bravúrgyőzelmet bemutatni, A korai 15 pontos előnyüket ugyan leadták és voltak 13 pontos hátrányban is, de a záró etapot 32–15-re nyerték meg, Anthony egymaga 10 pontot szórt ekkor, RJ Hampton mind a nyolc pontját itt dobta és nagyobbnál nagyobb kosarakat jegyeztek a fontos pillanatokban – miközben az elfáradó Jazz számára minden ilyen (több olyanjuk is beesett, amit már vaktában, reménytelenül, minden mindegy alapon emeltek el) találat egy újabb szöget jelentett a koporsóba. A frissesség, a két egyéni extra és a jókor időzített feljavulás meghozta a sikert, idén először tudtak nyerni hazai pályán, úgyhogy 3–8-ra javították mérlegüket, következőleg a Brooklyn ellen próbálhatnak meg ismételni.

A Magic legjobb dobói: Anthony 33/15, Carter Jr. 22/12, F. Wagner 10
A Jazz legjobb dobói: Gobert 21, Mitchell 21/6, O'Neale 14/6

Washington Wizards–Milwaukee Bucks 101–94

Tízből hétnél tart a Washington. Ezzel a győzelemmel 7–3-ra áll Wes Unseld Jr. csapata és az edző szerint jelenleg bizonyítják, hogy a rengeteg új játékos ellenére nagyon hamar össze tudtak rakni egy működő csapatot, hiszen jó a kémia és a játékuk is egyben van. Ezen az estén a védekezésükkel nyertek, Bradley Beal azt mondta, hogy hátul már-már playoff-meccset játszottak érzése szerint, fizikálisak voltak, koncentráltak és nagyon le akarták védekezni a Milwaukee-t, ami összességében sikerült is. Támadásban nekik is voltak problémáik, de a harmadik negyedben "kiszabadultak", ott 33 pontot dobtak és meg tudtak lógni, vezettek 12 egységgel is, ezt a fórt pedig már beosztották a záró etapban, így újabb fontos győzelmet húztak be. Az említett Beal egyébként idén másodszor érte el a 30 pontos határt (éppen ennyit dobott 14/22-es mezőnymutatóval, 5 lepattanóval és 8 gólpasszal), de a Harrell-Kuzma páros is nagyon hasznosnak bizonyult, így összességében hatékony csapatmunkával kerekedtek felül. A következő 11 meccsükből viszont nyolcat is idegenben kell majd megvívniuk, itt eldőlhet, hogy valójában mennyit érnek, következőleg például a legalább ilyen jó formát mutató Clevelandhez látogatnak.

Egyelőre nincs kiút a Bucks számára. Az utóbbi hat meccséből ötödször kapott ki a címvédő, amelynél Khris Middleton, Brook Lopez és Donte DiVincenzo révén továbbra is hiányzott három kezdő, Grayson Allen sem 100 százalékos állapotban lépett pályára, illetve Jrue Holidayen még abszolút érződött, hogy nemrég vissza a sérülése/kihagyása után. Giannis Antetokounmpo ugyan most is igyekezett (29 pont, 18 lepattanó, 5 gólpassz), de egyelőre nincs megoldásuk a problémáikra, most is csak 39%-kal céloztak mezőnyből és 28 százalékkal tripláztak, de a 17 gólpasszuk is jelzi, hogy a támadójátékuk az, amely nem üti meg az elégséges szintet, ahogy azt mostanában rendszeresen láttuk is. Ezúttal hoztak három vállalható negyedet, védekezésben meg is tették, amit lehetett, de az elrontott harmadik játékrész nem fért bele, ezzel a kerettel nem tudnak kimozogni egy-egy leolvadást, vagy rövidzárlatot – már csak 4-6-ra állnak, egyre mélyebbre ássák magukat jelenleg. A következő feladatuk azonban nem egy meccs, hanem a Fehér Házban tett látogatásuk lesz, amire ma kerül sor, Mike Budenholzer azt mondta, hogy ez azért nem mindennapos dolog, úgyhogy a gyenge formájuk ellenére a játékosok nagyon várják már az eseményt.

A Wizards legjobb dobói: Beal 30/6, Kuzma 15/9, Harrell 15
A Bucks legjobb dobói: Antetokounmpo 29, Allen 19/9, Holiday 14/6

Sacramento Kings–Indiana Pacers 91–94

Nagy csatában nyert a Pacers. A vendégek óriási küzdelemben húzták be idei első idegenbeli győzelmüket, hiszen a negyedik negyedben már úgy tűnt, hogy megtörtek és a Kings oldalán van a lendület. Az Indy az első játékrészben még remekelt és csak Buddy Hield dudaszós hármasa miatt nem lett tíz pont feletti előnye a negyed zárásaként, majd a második etapban kicsit csökkent a különbség – hogy aztán a harmadikban 69–54-nél megint magabiztos fölénybe kerüljön Rick Carlisle alakulata. Itt viszont jött egy lefagyás, amely miatt percekig nem találtak a gyűrűbe, a Kings visszajött, sőt, a záró etapban egy 11–1-gyel át is vette a vezetést – itt tűnt úgy, hogy elillant a Pacers addigi lendülete és bajban van a csapat. A vendégek azonban nagyszerűen reagáltak az eseményekre és egy 10–0-val visszavették a vezetést, a hajrában a sérült Malcolm Brogdon helyén kezdő TJ McConnell két nagy kosarával és egy gólpasszával tartották is az előnyüket, majd az utolsó egy percben három nagy védekezést és három nagy védőlepattanót bemutatva megnyerték a meccset. Carlisle-nak egyébként éppen ez tetszett leginkább, a hajrában hozott védekezés és lepattanózás, szerinte erre kell építeniük magukat – a kezdőben mindenki jól játszott, úgyhogy fontos győzelmet arattak és 4–7-re javultak.

„Ez fáj” – így értékelte az eseményeket Luke Walton, a Sacramento vezetőedzője, aki nem volt elégedetlen csapatával a vereség ellenére. Szerinte a hajrában elvállalt dobásaik rendben voltak, egyszerűen nem estek be, emiatt kaptak ki – azért fáj neki a vereség, mert szerinte nagyot küzdöttek ők is, a védekezésbe beletették az energiát. A dobásaik most abszolút nem ültek, főleg távolról dobálták a téglákat az előző meccsükhöz képest és igazából egyszer sem tudták elkapni a fonalat, amikor közeledtek, akkor is a védekezésüknek köszönhették azt, nem annak, hogy elöl átszakadt náluk valami. Ez most egy ilyen meccs volt, Walton szerint tudják, hogy még hosszú út áll előttük, de úgy érezték, hogy most is sokat tettek a győzelemért – ezek után 5–5-tel fogadhatják a Sunst.

A Kings legjobb dobói: Barnes 22/3, Fox 17/3, Haliburton 17/9, Hield 17/15
A Pacers legjobb dobói: LeVert 22/3, McConnell 18, Sabonis 17

Oklahoma City Thunder–San Antonio Spurs 99–94

Most mínusz tizenhatról nyert a Thunder. Idei harmadik győzelmét aratta az OKC és mindhárom alkalommal jelentős hátrányból fordított a társaság, ezúttal 16 pontos lemaradásból tudott nyerni – és most először nem a Lakers ellen húzta be a W-t. A borzasztóra sikerült (28–14-re elbukott) első negyed után rendkívül fizikális, intenzív játékkal „kedveskedtek” a Spursnek, a harmadik negyedben pedig támadásban is beletaláltak, amely meghozta nekik a fordulatot – azt a játékrészt 34–14-re nyerték és onnantól már ők vezettek. Mark Daigneault vezetőedző is csapata keménységét emelte ki, mert elöl azért összességében nem voltak pontosak, de hátul olyan agresszíven tudtak játszani, amellyel a szoros végjátékban is megőrizték az előnyüket – nem engedték érvényesülni a Spurst és végül szép győzelmet arattak. Pedig Shai Gilgeous-Alexander (14 pont, 8 lepattanó, 9 gólpassz, 5/16 mezőnyből) és Josh Giddey (7 pont, 3/10 mezőnyből) sem dobott jól, egyikük sem tudott igazán extrát hozzátenni és bár Mike Muscala váratlanul jó volt (20 pont, 3/4 tripla 14 perc alatt), de nem az így is csak 37 százalékos mezőnymutatójukkal nyertek, hanem a keménységükkel – erre kell építeniük a folytatásban is, csak nem lenne baj, ha nem kéne ehhez mindig 15-20 pontos hátrányt összeszedni...

Szokatlan feladat volt ez a Spursnek. A vendégjátékosok szerint ők ahhoz már hozzászoktak, hogy underdogok, hogy hátrányba kerülnek és onnan kell megújulniuk, az viszont új élmény volt nekik, hogy 9–0-val kezdtek, simán vezettek és hogy most ők voltak abban a szerepben, hogy esélyesebbként játszhattak. Vezérük, Dejounte Murray teljesen elveszett a Thunder védekezése ellen (10 pont, 5/19 mezőnyből, 0/4 tripla, 0 kiharcolt büntető, bár 8 lepattanó és 9 gólpassz), Derrick White konkrétan 0 ponttal zárt, Devin Vassell 3/12-t dobott és bár Keldon Johnson (22 pont, 9/16 mezőnyből, vagy Drew Eubanks (14 pont, 11 lepattanó, 3 blokk, 7/8) is jó volt, de mégsem tudták a saját játékukat, a saját erősségeiket hozni. A végén így is volt labdájuk az egyenlítéshez, de elrontották, úgyhogy csak 3–7-re állnak és egyelőre nagyon érződik rajtuk a fiatalságuk és rutintalanságuk.

A Thunder legjobb dobói: Muscala 20/9, Gilgeous-Alexander 14/3, Robinson-Earl 13/9, Dort 13/3
A Spurs legjobb dobói: Johnson 22, Walker 15/9, Eubanks 14

Golden State Warriors–Houston Rockets 120–107

8–1. Ezúttal sem hibázott a ligaelső Warriors, Steve Kerr csapata újabb kötelezőt hozott magabiztosan, olyannyira, hogy a kulcsemberek játékperceit is tudták menedzselni – a 30-as határt senki sem lépte át, Steph Curry 27-et, Draymond Green pedig csak 22-t kapott. Már az első félidőben is ők vezettek, de igazán a harmadik negyedben pörögtek fel és törték meg ellenfelüket, amikor 83–80-nál „megunták”, hogy ennyire kapaszkodik a Rockets és egy 15–0-s rohammal eldöntötték a küzdelmet. Innentől végig kétszámjegyű fórban voltak és nem kellett már megszakadniuk, Jordan Poole most is remek számokkal zárt (25 pont, 5 gólpassz), Otto Porter Jr. 5/7 triplával és 9 lepattanóval zárt alig 18 perc alatt, de Bjelica és Payton II. is kitett magáért. 8–1-es mérlegükkel így továbbra is vezetik a tabellát és bár a sorsolásuk valóban különösen barátságos volt eddig (gyenge ellenfelek és hazai meccsek voltak túlsúlyban), de azt se felejtsük, hogy Klay Thompsont és James Wisemant, két fontos játékosukat még nem láttuk idén – a szezon egyik izgalmas kérdése, hogy mire lehet képes ez a keret.

Nincs bravúr. A back-to-back második felén ezúttal nem volt igazán komoly esélye a győzelemre a Houstonnak, a texasiaknál összesen 20 pontot, 7/21-es mezőnymutatót, 2/9 triplát és 7 eladott labdát tett hozzá a Porter Jr.-Green duó és ezúttal Christian Wood is eltűnt: a center 4 ponttal és 1 lepattanóval zárt, messze most volt eddig a leggyengébb. Így az is nagy szó volt, hogy az említett GSW-futásig partiban tudtak lenni és látótávolságon belül maradtak, illetve azt követően sem estek szét, csak már nem volt érdemi esélyük a szoros végjátékra. Daniel Theis szerint hosszú még a szezon és nem szabad megtörniük, együtt kell maradniuk, dolgozniuk a javulásért, illetve tapasztalatot gyűjteni – nos, az eddigi 1–9-es mérlegükkel (idegenben 0–7) nagyon más lehetőségük nincs is.

A Warriors legjobb dobói: Poole 25/6, Curry 20/12, Wiggins 16/3
A Rockets legjobb dobói: Tate 21/6, Theis 14/6, Sengün 12/3

Los Angeles Clippers–Charlotte Hornets 120–106

Óriási futással nyert a Clippers. Már-már úgy tűnt, hogy elvesztheti ezt a meccset a Los Angeles, pedig egyszer már felállt a kétszámjegyű hátrányból: az első negyedben nagyon beragadtak a hazaiak, de onnan még visszajöttek, sőt, vezettek is. Aztán bő hat perccel a vége előtt megint égtek kilenc ponttal és minden abba az irányba ment, hogy a Charlotte-é lehet a győzelem, ám a LAC a legjobbkor váltott ritmust: Kelly Oubre Jr. flagrant faultot ütött, Luke Kennard bevert egy triplát, aztán Reggie Jackson még kettőt, közben darabokra tépték a Hornets játékát és mindez végül egy 22–0-s (!) futásban csúcsosodott ki. 93–102-ből 115–102 lett kevesebb, mint öt perc alatt, az említett Jackson (19 pont, 6 gólpassz, clutch villanások) és Kennard (6/11 tripla) mellett Paul George (20 pont, 9 lepattanó, 8 gólpassz, bár gyenge dobóforma és 8 eladott labda) is jó volt, Terance Mann dupla-duplázott, Tyronn Lue pedig mosolyogva értékelt a végső dudaszó után. A tréner szerint a védekezésükkel nyertek, azt tudták úgy összeszedni, hogy a legfontosabb öt percben nem kaptak pontot, ez pedig olyan önbizalmat adott nekik, hogy elkezdtek beesni a dobásaik is – a gyenge rajt óta zsinórban negyedik győzelmüket izzadták ki és minden gondjuk ellenére így már 50 százalék feletti mérleggel állnak.

Ezt is elrontotta a Charlotte. Sorozatban három vereség után nagyon kellett volna ez a siker a Hornetsnek és az említett LAC-futásig úgy is tűnt, hogy sikerült rendezniük a soraikat, a védekezésük elfogadható szintre javult, elöl pedig LaMelo Ball (21 pont, 2/5 tripla) és Miles Bridges (21 pont, 6 gólpassz) vezetésével épp elég tűzerejük volt ahhoz, hogy nyerjenek. Azonban abban a bizonyos öt percben 0/12-t dobtak mezőnyből, két blokkot kaptak, a flagrant faultjuk sem segített, elvesztettek egy feldobást, mindent elrontottak, amit el lehetett, így a fontos győzelem helyett egy újabb vereség lett a „jutalmuk”. James Borrego azért dicsérte a Ball-Bridges párost, de back-to-back játszanak a Lakersszel, most már ideje lenne javítaniuk.

A Clippers legjobb dobói: George 20/6, Jackson 19/9, Kennard 18/18
A Hornets legjobb dobói: Bridges 21/6, Ball 21/6, Rozier 17/3