Nem hibázik a Suns, növelte előnyét a Miami

Orlando Magic–Detroit Pistons 119–103

Gyorsan eldöntötte az Orlando. A tabella utolsó két helyezettjének csatája hamar elbillent a Magic irányába, a hazaiak ugyanis a csak ekkor 13 pontot szóró Franz Wagner vezetésével állva hagyták ellenfelüket az első negyedben: 39–19-re nyerték meg a játékrészt és innentől végig kézben tartották az eseményeket. A Detroit nem tudott komoly veszélyt jelenteni ellenfelére, a legutóbb 34 pontot szóró Cade Cunningham pedig nagyon szenvedett: Jalen Suggs őrizte és az 1/1-es 0/11-gyel kezdett mezőnyből, majd végül 3/17-tel zárt és érdekesség, hogy a Magic elleni három meccsen eddig 7/39-es mezőnymutatónál és 0/15 triplánál tart. Az Orlando viszont 15/22-vel nyitott mezőnyből és bár a második negyedben volt egy megingása az együttesnek, de hét egységnél közelebb itt sem engedte ellenfelét, majd egy nagy rohammal a szünetig ismét 16 pontosra növelte a távolságot. Összességében egyértelmű és magabiztos sikert arattak a mindenhonnan sokkal-sokkal jobban dobó Rossék, akik idei tizedik győzelmüket könyvelhették el és a szezon során még csak harmadszor fordult elő velük, hogy kétszámjegyű különbséggel tudtak nyerni.

A Magic legjobb dobói: F. Wagner 24/6, Ross 21/12, Bamba 18/3
A Pistons legjobb dobói: Lyles 18/6, Bey 17/6, F. Jackson 12/3

Atlanta Hawks–Boston Celtics 108–92

Levédekezte ellenfelét az Atlanta. Az egész szezont tekintve a liga alsó szekciójába tartozik a védekezés terén a Hawks, de az utóbbi mérkőzéseken óriási javulás látható ebből a szemponból és az elmúlt öt ellenfél átlagosan 43,3 százalékkal dobott Nate McMillan csapata ellen. Ezen az estén is ez volt a kulcs, a hazaiak magukhoz képest kifejezetten gyengén dobtak, Trae Young például 25 mezőnykísérletből kaparta össze a maga 21 pontját, de hátul óriási munkát végeztek és teljességgel széttördelték a Boston játékát. A remek kezdés (12 ponttal nyert első negyed) után végig vezettek, a második játékrészben egyszer feljött öt pontra a Celtics, de egy 10–0-s futással válaszoltak a nagyszünet előtt, majd a harmadik negyedben ugyan elkezdett működni a bostoni gépezet és a záró első részében 85–84-ig zárkózott az együttes, de itt megint jött az Atlanta: hat perc alatt egy 18-2-es (!) roham következett, ezzel megsemmisítették ellenfelüket Capeláék. Erre már nem érkezhetett válasz, így összességében csak 92 pontot kapva, remek játékkal tudtak nyerni ismét, John Collins (21 pont, 9 lepattanó, 4 blokk 27 perc alatt) egyénileg is kiemelhető, a remeklő Bogdanovics-Gallinari páros vezetésével a cseresorok csatáját 46–17-re húzták be és zsinórban hatodik győzelmükkel utol is érték a keleti tizedik Washingtont.

Megint gyenge volt a Boston. A szokásos hullámzást láthatjuk a Celticstől, legutóbb 128 pontot dobott a gárda, most a 90-et is alig érte el, csapatszinten 35 százalékos mezőnymutatóval és 19 százalékos triplázással rukkolt elő a vendég együttes. A harmadik negyedben sikerült kicsit felpörögniük, de a záró etapban ismét falnak ütköztek, Ime Udoka vezetőedző szerint átmenetileg járatták a labdát és jó kinti dobóhelyzeteket alakítottak ki, de a negyedik játékrészben megint egy-egyezni és erőlködni kezdtek, megállt a labda, ez pedig sokadjára is megbosszulta magát. Jayson Tatum 5/17-et, Jaylen Brown 9/22-t dobott mezőnyből, ráadásul ez a páros eladott 12 labdát is, hozzájuk pedig Al Horford 0/3-mal, Dennis Schröder 1/5-tel, Payton Pritchard 1/4-gyel, Josh Richardson 3/9-cel csatlakozott, már ami a dobásokat illeti. Ezzel a teljesítménnyel nem nyerhettek, így ismét 50 százalékra süllyedtek és már csak egyetlen meccs az előnyük az Atlantával szemben.

A Hawks legjobb dobói: Collins 21, Young 21/6, Bogdanovics 19/9
A Celtics legjobb dobói: Brown 26/6, Tatum 20/6, Smart 17/6

Charlotte Hornets–Los Angeles Lakers 117–114

Westbrook majdnem megcsinálta. Az első félidő a Charlotte-ról szólt és úgy tűnt, hogy simán nyerik is a meccset a hazaiak, az első negyedet tíz ponttal húzták be, a nagyszünetben 16-tal, kicsit később pedig kereken hússzal vezettek, de Russell Westbrook remeklésével a Lakers egy nagy futást produkált és még a harmadik negyedben visszajött – az utolsó felvonás végül csak két egységnyi Hornets-fórral indult. Westbrook pedig ott lendült bele igazán, egymaga 16 pontot szórt ekkor, bár az hozzátartozik a képhez, hogy a Charlotte újra felkeményedett, ismét meglógott 8–10 ponttal is. Az utolsó percre fordulva azonban Westbrook két triplájával és Stanley Johnson kettesével 115–114-re jött vissza a Los Angeles, majd LaMelo Ball kihagyott egy büntetőt, így kilenc másodperccel az órán Westbrook dönthetett – egy duplával hosszabbítás, egy triplával pedig győzelem lett volna a jutalma. Az irányító természetesen beleállt egy hármasba Miles Bridges felett, a dobás kimaradt, a Lakers pedig így elvesztette a derbit – Westbrook viszont 35 ponttal, 12/23-as mezőnymutatóval és 5 gólpasszal összességében remek meccset zárt. LeBron James és Anthony Davis sem játszott a vendégeknél, a back-to-back második felén mégis ilyen végjátékot tudtak hozni egy jó keleti csapat otthonában, úgyhogy Frank Vogel nem is volt elégedetlen, sőt, megdicsérte és megvédte Westbrookot, akit a közvélemény az utolsó döntése miatt megint megtalált...

Nem rontotta el a Hornets. Otthon, pihentebben a mérkőzés nagy részében egyértelműen jobb is volt ellenfelénél a Charlotte, a harmadik negyedben került bele egy hullámvölgybe a gárda, majd a meccs utolsó perceiben voltak még gondjai, így kis híján elvesztette azt a találkozót, amelynek 90%-ában diktált. James Borrego csapatának szerencséje volt Westbrook utolsó dobásánál, de összességében megérdemelten nyert, 50% felett dobott mezőnyből, megnyerte a lepattanózást és négy játékosa is elérte a 20 pontos határt - főleg a 10/12-t dobó, eladott labdát nem vétő Ish Smith hatékonysága emelhető ki. Kelly Oubre Jr. és Gordon Hayward hiánya miatt egyébként csak "hét és fél" játékossal vívták meg a küzdelmet (Bouknight csak hét percet kapott), talán ez is benne lehetett a második félidei hullámzásban, de összességében jobbak voltak a Lakersnél és újabb győzelmükkel megint leszakították magukról a Bostont és a Torontót.

A Hornets legjobb dobói: Bridges 26/3, Smith 22/6, Ball 20/6, Rozier 20/12
A Lakers legjobb dobói: Westbrook 35/9, Anthony 19/6, Reaves 16/6

New Orleans Pelicans–Denver Nuggets 105–116

Megoldotta a Denver. A New Orleansnál sem Brandon Ingram, sem Jonas Valanciunas nem léphetett pályára, így abszolút kötelező volt a győzelem a vendégek számára, de ez azért nem ment simán. Az első negyedben még jó védekezéssel meg tudott lépni a gárda, de aztán a másodikban elvesztette a fonalat és a nagyszünetben csak két ponttal vezetett, Nikola Jokicsot pedig megfogták Herb Jonesék, alig hét egységet tudott felmutatni két negyed után. A fordulást követően azonban elsősorban ő gyújtotta be a denveri rakétákat, változtatott a játékán és egymaga 22 pontot dobott a folytatásban, végül pedig 29 ponttal, 13 lepattanóval és 10 gólpasszal újabb tripla-duplát gyártott, amelynek köszönhetően a Nuggets azért stabilizálni tudta magát és az előnyét. Jokics mellett a 20 pontos Aaron Gordon és a nemrég megszerzett, most nagyon fontos dobásokkal 14 pontig jutó Bryn Forbes is sokat tett a sikerért, a záró etapban már végig magabiztos, nagyrészt tíz pont feletti előnyben voltak a vendégek, úgyhogy mégis kipipálták a kötelezőt és sorozatban negyedszer is nyertek.

Most nem volt több a Pelsben. Két legjobb játékosa nélkül a tisztes helytállás volt a maximum a New Orleans részéről, Herb Jones 19 pontja és 5 labdaszerzése kiemelendő, Willy Hernangomez 18 ponttal, 16 lepattanóval és 3 blokkal jelentkezett, összességében pedig hatan is 13–19 pont között dobtak náluk. Az igazi vezér, a fő playmaker azonban hiányzott és végül csak 39 százalékos mezőnymutatóval, valamint 15%-os (!) triplázással zártak, összesen ötször találtak be kintről csapatszinten, ami nem lehetett elég egy ilyen gördülékenyen támadó ellenféllel szemben. Ezzel megszakadt a négymeccses hazai sikersorozatuk és távolodtak a playin-helyektől, plusz további negatívum, hogy Devonte' Graham a negyedik negyedben megsérült, a bal térdével adódtak problémák és az öltözőből már nem tért vissza.

A Pelicans legjobb dobói: Jones 19/3, Hernangomez 18, Alexander-Walker 18/6
A Nuggets legjobb dobói: Jokics 29/9, Gordon 20/6, Forbes 14/6

Miami Heat–Los Angeles Clippers 121–114

Megint megpróbálta a Clippers. Nemrég 35 pontos hátrányból fordítva tudott győzni a Clippers és ezúttal is nagyon mélyről állt fel a társaság, ugyanis két és fél negyeden keresztül nem sok köze volt a meccshez – mínusz 23-nál azonban ismét bekattant valami a gárdánál és a hajrára egészen 117–113-ig zárkózott. A legutóbbi győzelem hőse, Luke Kennard egymaga 16 pontot dobott a negyedik negyedben, most Eric Bledsoe-ban is megvolt a szükséges energia, a végén Amir Coffey-ra is lehetett számítani, mentálisan pedig a Heat fölé nőttek, de ezúttal nem tudták feltenni a pontot az i-re: Jimmy Butler 4/4 büntetőt süllyesztett el a végén, így a Miami kimozogta a leolvadást. Összességében persze az a kérdés, hogy miért került megint ekkora hátrányba a Los Angeles, Tyronn Lue vezetőedző is elmondta, hogy természetesen nem ez a céljuk, de nem volt meg bennük a szükséges energia és a Heat lejátszotta őket – majd találtak egy olyan ötöst, amely át tudta venni az irányítást és agresszívebb játékkal visszaküzdötték magukat. Ezzel a vereséggel újra 50 százalék alá csúsztak, de ez is elég a nyugati hetedik helyre jelenleg, holnap Charlotte-ban sem lesz könnyebb dolguk.

Nem rontotta el a Heat. A meccs egészét tekintve az történt, amit a Miami akart, Erik Spoelstra csapata már az első negyedet kilenc ponttal nyerte és jó védekezéssel, de főleg gördülékeny, pontos támadójátékkal állva is hagyta ellenfelét – majd a végén hátradőlt és visszaengedte a Clipperst, de a legfontosabb pillanatban az egyébként 16/16 büntetővel záró Butler nem hibázott. A kezdő Kyle Lowry nélkül is remekül működött, a helyén játszó Gabe Vincent 7/12 triplát süllyesztett el, Duncan Robinson 4/7-tel zárt kintről, PJ Tucker ismét extra hatékonysággal dolgozott, a két fő playmaker, Bam Adebayo (20 pont, 12 lepattanó, 4 gólpassz) és Butler (26 pont, 6 lepattanó, 9 gólpassz) pedig sokoldalú játékkal jelentkezett. Ugyan az utolsó negyed megingása miatt szoros lett a vége, de összességében egyértelműen jobb volt a Heat, a floridaiak pedig tizenegyből kilencedik sikerükkel, valamint a Chicago vereségével növelték előnyüket Kelet élén.

A Heat legjobb dobói: Butler 26, Vincent 23/21, Adebayo 20
A Clippers legjobb dobói: Kennard 23/15, Bledsoe 19, Coffey 15/6

Houston Rockets–Portland Trail Blazers 110–125

Végig vezetve nyert a Blazers. A vendégeknek hozniuk kellett ezt az összecsapást és ennek megfelelően is kezdtek, már az első negyedben tíz pont feletti előnyt építettek fel és bár onnantól hasonló erők küzdelmét láthattuk, de ez a különbség kitartott a mérkőzés végéig. A Houston többször is próbált futást vezetni, de a Portlandnek mindig volt válasza, Anfernee Simons (27 pont, 6 gólpassz, 5/9 tripla), Jusuf Nurkic (25 pont, 13 lepattanó) és a negyedik negyedben fontos dobásokat elsüllyesztő CJ McCollum (26 pont, 5 gólpassz) is kitett magáért és valamelyikük mindig be tudott találni, amikor kellett. A Rockets utoljára öt és fél perccel a vége előtt tűnt veszélynek, akkor 108–102-ig jöttek fel a hazaiak, de McCollum egy triplával és egy duplával azonnal rendet tett, majd a mérkőzést végül egy 10–2-es vendégroham zárta le – a Blazers 56,8 százalékos (!) mezőnymutatóval jöhetett le a pályáról, könnyedén, lazán szerezték a kosarakat Nurkicék. Ezzel a szép győzelemmel stabilizálták magukat a nyugati tizedik helyen és kicsit leszakították magukról az üldözőiket, míg a Houston zsinórban tizedszer is kikapott hazai pályán: ők az elsők az NBA történetében, akik úgy buknak egymás után tízszer otthon, hogy minden vereségüket legalább kilencpontos különbséggel szenvedik el, utoljára december 8-án láthatott hazai győzelmet ez a csarnok.

A Rockets legjobb dobói: Wood 21/3, Mathews 21/12, Green 17/6, Martin Jr. 17
A Trail Blazers legjobb dobói: Simons 27/15, McCollum 26/12, Nurkic 25

Memphis Grizzlies–Utah Jazz 119–109

Morant, Jackson és a többiek. Újabb remek meccset játszott a Grizzlies, amely egy fokkal azért jobb volt ellenfelénél, a nagyszünetben nyolc ponttal vezetett, majd később volt közte 14 is, mielőtt a Jazz megrázta magát és visszajött 105–101-re. Ott azonban a hazaiak is bekeményítettek, bő két percig nem kaptak pontot és ennyi idő elég volt ahhoz, hogy ismét kétszámjegyűvé tegyék az előnyüket, többször pedig ne inogjanak meg, így összességében egyértelmű, bár viszonylag szoros győzelmet arattak. A társaságnál Ja Morant egy 30 pontos tripla-duplával parádézott és sorozatban ötödször érte el ezt a 30-as határt, Jaren Jackson Jr. a 18 pontja mellett ugyanúgy hat (!) blokkot osztott ki, mint legutóbb, ez a két játékos elképesztő formában húzza a Memphist - mellettük pedig Desmond Bane is hozta a szerepét 17 ponttal, míg Brandon Clarke a padról beszállva 9/12 jó dobással, több látványos alley-ooppal jutott el 22 egységig. Csapatszinten 56 százalékos mezőnymutatót és 39 százalékos triplázást hoztak össze, 66–34-re nyertek a festékben, érvényesült a játékuk és bár védekezésben annyira nem voltak masszívak, de most ez is elégnek bizonyult – ezzel 3,5 meccsre nyitották az ollót a Jazzhez képest, betonbiztos harmadikak Nyugaton.

Közelít, de peches a Jazz. Az utóbbi tizenkét meccsből ez volt a tizedik vereség a Jazz számára, de ebben egyrészt benne vannak a sérülések, másrészt az, hogy a rossz forma és a nem teljes keret most kemény sorsolással párosul: az előző négy vereség a Warriors-Suns-Suns-Grizzlies sor, vagyis a liga három legjobb csapata ellen érkezett. Egyébként Donovan Mitchell és Rudy Gobert hiányában sem játszottak igazán alárendelt szerepet, védekezésben ugyan nagyon kellett volna nekik a francia center, de még akár ez is beleférhetett volna, ha például Bojan Bogdanovic nem 1/9 triplával zár, nem dob gyengén Jordan Clarkson, vagy nem játszik szinte észrevehetetlenül Joe Ingles. Így is közel tudtak lenni még a negyedik negyedben is, erre építhetnek, következőleg Minnesotában már egy fokkal talán könnyebb dolguk lesz, majd hat hazai mérkőzésük következik, ott össze kell szedniük magukat.

A Grizzlies legjobb dobói: Morant 30/6, Clarke 22, Jackson Jr. 18/3
A Jazz legjobb dobói: House Jr. 21/12, Conley 15/9, Bogdanovic 13/3, Clarkson 13/6

Oklahoma City Thunder–Indiana Pacers 110–113 – hosszabbítás után

Kellett ez a Pacersnek. A vendégek a legutóbbi, 158 kapott ponttal elvesztett meccsük után semmi mással nem törődtek, csak azzal, hogy a védekezésük a helyén legyen és hogy egy-egyben ne verje meg őket az ellenfél. Ez nagyjából sikerült, de így is nagyon nehéz mérkőzésen sikerült kiharcolni a győzelmet, hiszen szinte végig hátrányban volt Rick Carlisle csapata, amely a nagyszünetben még csak három ponttal volt lemaradva, de aztán a harmadik negyedet egy 12–0-s OKC-futás nyitotta és onnantól komolyabb volt a probléma. Az utolsó felvonásnak hétpontos Thunder-előnnyel mentek neki a felek, majd ott egyszer már vezetett az Indy is, de a végén mégis Domantas Sabonis kosara kellett ahhoz, hogy hosszabbítás következzen. A ráadásban megint az OKC lógott meg, két és fél perccel a vége előtt 108–102 volt az állás, de Lamb gyors öt pontjával visszajött a Pacers, Sabonis révén egyenlített, majd az utolsó percben Justin Holiday labdaszerzése, kosara, és két büntetője állította be a végeredményt - ebben a záró két és fél minutumban csak két büntetőt tudott összehozni a Thunder és mindent elrontott, amit el lehetett. Carlisle szerint nagy szükségük volt erre a sikerre és hogy az erőfeszítéseik győzelmet eredményezzenek, így természetesen elégedettek, de a tankoló OKC-nél sem dőlt össze a világ annak ellenére, hogy tulajdonképpen olyan meccset bukott el, aminek nagy részében vezetett.

Sabonis jól tért vissza, SGA megsérült. Az OKC számára sokkal nagyobb gond a vereségnél az, hogy Shai Gilgeous-Alexander súlyosnak tűnő bokasérülést szenvedett a harmadik negyedben, ott kivált a meccsből és nem is tért már vissza, majd a mérkőzés után mankóval, gipszben látták az aréna körül, ez nem túl biztató. A hazaiaknál Lu Dort (27 pont, 8 lepattanó, 4 gólpassz) játéka említhető pozitívumként, a vendégeknél pedig Domantas Sabonis visszatérése adott pluszt: az utóbbi meccseket kihagyó magasember 24 ponttal, 18 lepattanóval és 10 gólpasszal tripla-duplázott, ő volt a Brogdon-Turner párost továbbra is nélkülöző Pacers legjobbja.

A Thunder legjobb dobói: Dort 27/9, Giddey 15/3, Bazley 14/6
A Pacers legjobb dobói: Sabonis 24, Holiday 22/12, Lamb 14/3

San Antonio Spurs–Chicago Bulls 131–122

DeRozan szép emlékekkel távozhatott. DeMar DeRozan három évet húzott le San Antonióban, ahol sikerült újra felépítenie magát, idén pedig eddig parádés szezont fut, pár napja az All-Star Gála kezdőjébe is bekerült - most pedig a Spurs közönsége, volt csapattársai és Gregg Popovich is nagy szeretettel fogadta, amitől a játékos kicsit meg is hatódott. A négy fontos játékosát továbbra is nélkülöző keleti második Bullsnak nem maradtak ilyen szép emlékei a meccsről, az első félidőben hiába dobtak 68 pontot, a Spurs nem szakadt le, a harmadik játékrészben pedig fordult a kocka, később a hazaiak 13 ponttal is vezettek. A Bulls többször próbált visszakapaszkodni, utoljára 124–120-ig jöttek fel, de itt eladtak egy kulcsfontosságú labdát, onnan pedig már nem volt esélyük. DeRozanre nem lehetett panasz, 32 pontját kiváló százalékkal szerezze, 6 lepattanót és 8 gólpasszt is jegyzett, viszont egyrészt védekezésben csak rövid időszakokra tudták limitálni a Spurst, másrészt a kezdőtől DeRozanen kívül 3/20 tripla érkezett (különösen a 2/10-et vállaló LaVine volt kilátástalan), ez így együtt sok volt.

A passzjáték ismét megmentette a Spurst. A meccs előtt közel 28 gólpasszt átlagoltak a mutatóban ligaelső texasiak, amire most egy 35 asszisztos este érkezett (mindössze 7 eladott labda mellett), végig ritmusban tudtak maradni, amihez DeRozan elmondása szerint rengeteg hibájával a Bulls is hozzájárult. Dejounte Murray vezette a táncot, zsinórban hatodik alkalommal ért el legalább 10 asszisztot, emellett jó dobásokkal ért el 29 pontot, akadt 9 pattanója és 3 labdaszerzése is, mellette pedig a mentorának bizonyítani akaró Keldon Johnson és a Vucevic mellett gond nélkül dupla-duplázó Jakob Pöltl egyénileg is sokat tett hozzá. Pluszban jöttek olyan extrák, mint McDermott és Walker 3–3 triplája, így bár eléggé hullámzott a San Antonio játéka, mindig lehetett mihez nyúlni – még mindig 2–3 meccsre vannak a playin-vonaltól, de erre a játékra építhetnek a jövőben.

A Spurs legjobb dobói: Murray 29/6, Johnson 23/12, Pöltl 21.
A Bulls legjobb dobói: DeRozan 32/3, LaVine 30/6, White 18/12, Vucevic 18/3.

Phoenix Suns–Minnesota Timberwolves 134–124

Elég volt a támadásokra figyelni. A listavezető Suns zsinórban kilencedik győzelmét aratta, és bár a Wolves időnként kellemetlenkedett, igazából csak akkor tudták megakasztani a jól működő gépezetet, ha a hazaiak figyelme kissé lankadt - ilyenkor érződött, hogy Deandre Ayton, Jae Crowder, JaVale McGee és Cameron Payne személyében azért négy fontos játékosukat nélkülözték az arizonaiak. Ott volt viszont a pályán a tripla-duplázó (21 pont, 14 gólpassz, 10 lepattanó) Chris Paul, a dobásokkal időnként szenvedő, de 9 gólpasszt kiosztó Booker, a parádésan célzó Cam Johnson-Mikal Bridges duó, a dupla-duplázó Biyombo és a négy hármast szóró Shamet is - összesen heten jutottak el legalább 10 pontig, 50 százalék felett tripláztak, kiharcoltak 37 büntetőt, kiosztottak 36 gólpasszt és a pattanócsatát is 49–38-ra hozták, tényleg csak arra kellett figyelniük, hogy ne veszítsék el a fókuszt.

Védekezésben több kell a Wolvestól. D'Angelo Russell és Patrick Beverley sem állhatott csapata rendelkezésére, de amíg Russell pontjait és szervezőjátékát Anthony Edwards (27 pont, 10 gólpassz, 4 labdaszerzés) és Malik Beasley pótolta, Beverley védekezése nagyon hiányzott. Edwards nagyon kapart hátul, de a többiek nem igazán találták a helyüket, különösen Towns nem tudott mit kezdeni a Suns labdajáratásával, sokszor lemaradt és támadásban sem volt az igazi. Még Taurean Prince-ben mocorgott valami támadásban és védekezésben is, de ez bőven kevés a liga legjobb formában lévő csapata ellen. Prince a végén be is ütött a kelleténél talán nagyobb faultot Paulon, de ez sem változtatott a tényen, hogy a Wolves mérlege ismét 50 százalék alá süllyedt.

A Suns legjobb dobói: Booker 29/12, Johnson 23/15, Paul 21/12.
A Timberwolves legjobb dobói: Edwards 27/12, Beasley 26/12, Towns 23/6.

Milwaukee Bucks–New York Knicks 123–108

Nem bírta végig a Knicks. Az előző hat meccsből ötöt elvesztő vendégek az első három negyedben kifejezetten jól tartották magukat, Fournier és Barrett intézte a dobásokat, Kemba Walker igyekezett szervezni, Mitchell Robinson próbálta tömködni hátul a réseket, és a cseresorból is érkeztek a pontok, ráadásul sikerült 33 százalék alatt tartani a címvédő triplázását. Julius Randle viszont egész meccsen alig jutott labdához, igencsak megszenvedett Giannisékkal, rá pedig nagy szükség lett volna a negyedik negyed elején. Burks ekkor beszórt egy hármast, amivel 93–91-re jöttek fel a vendégek, itt viszont érkezett egy 9–2-es futás a hazaiaktól, amire már érdemi választ nem tudott összerakni a New York. A Knicks egészen borzasztóan büntetőzött (16/28), és ez most nem csak az 1/6-tal záró Robinsonon múlt, ezek a pontok is hiányoztak a végén, a Bucks ellen a 10–12 pontos hátrány már túl nagy ennek a gárdának - újabb vereségükkel tovább zuhannak, már csak 12. helyen állnak Keleten.

Giannisra nem volt ellenszer. A hazaiak alapvetően végig kontrollálták a meccset, egyszer sem voltak hátrányban, ugyanakkor Khris Middleton haloványabb volt a megszokottnál, különösen a tripláit vette el a Knicks és ezúttal a kispad sem állt a helyzet magaslatán. Így hiába volt extra Giannis Antetokounmpo (38 pont, 12/19 mezőnyből, 12/16 büntető, 13 lepattanó, 5 gólpassz), kiváló Jrue Holiday (24 pont, 10 gólpassz), illetve tért vissza jó játékkal egymeccses eltiltásából Grayson Allen, a vendégek ott kellemetlenkedtek a nyomukban. Végül aztán Giannis úgy döntött, hogy rátesz még egy lapáttal, az említett 9-2-es futásból hét ponttal vette ki a részét, ez a lökés pedig már elég volt, hogy beérjenek a célba – javították a Cavs elleni vereséget, összességében pedig ötből negyedszer nyertek, ott vannak a rettentő sűrű keleti élmezőnyben.

A Bucks legjobb dobói: Antetokounmpo 38/6, Holiday 24/12, Middleton 20/3.
A Knicks legjobb dobói: Fournier 25/15, Barrett 23/9, Grimes 11/9.