22 pontos hátrányból verte a Dallast a Suns, 130-at dobott a Pelicans

Detroit Pistons–Orlando Magic 113–109

A detroiti fiatalok jöttek ki jobban az estéből. Mindkét oldalon a fiatal tehetségek vitték a prímet, a Pistonsnál Cade Cunningham (18 pont, 10 gólpassz) mellett két újonc, Jaden Ivey (19 pont, 4 gólpassz, 3 labdaszerzés) és Jalen Duren (14 pont, 10 lepattanó, 3 blokk 22 perc alatt) villogott, de ők azért megkapták a segítséget a rutinos társtól is: a nyáron megszerzett Bojan Bogdanovic 24 ponttal, és 6/10 triplával egészítette ki az ő teljesítményüket. Az első negyedben kicsit beragadtak, kimaradtak a dobásaik és még keresték a megfelelő megoldásokat, így a Magic 10 pont feletti előnyt épített fel, de aztán a második játékrészben megtalálta a ritmust a Detroit és 40 pontot dobott, amellyel a nagyszünetig fordítani tudott. Ez a lendület a harmadik negyedben is kitartott és növelte a különbséget a hazai alakulat, de az 1/1-es Paolo Banchero elöl-hátul mutatott remek játéka miatt partiban maradt a Magic és egészen az utolsó pillanatokig szoros volt a küzdelem. Végül 11 másodpercnél Cunningham kiosztotta a 10. gólpasszát és Isaiah Stewart beverte a meccset eldöntő triplát - a magasember addig 0/3-mal állt távolról, de a legjobbkor talált be, ezzel lett négy pont a különbség és innen már nem volt visszaút. Így összességében biztató győzelemmel rajtolt a Detroit, akinek kellett, az jól is játszott, várják a folytatást.

Banchero csillogott. Rögtön letette a névjegyét élete első NBA-meccsén az 1/1-es: Paolo Banchero 27 ponttal, 9 lepattanóval, 5 gólpasszal, 2 blokkal és 11/18-as mezőnymutatóval az Orlando legjobbjaként zárt. Banchero csak a negyedik negyedben egymaga 11 pontot jegyzett, de a mérkőzés után úgy fogalmazott, hogy legalább három ziccert rontott és több olyan dobást is kihagyott, amiket be kellett volna dobni, úgyhogy játszhatott volna jobban is - bár hozzátette, hogy összességében nem elégedetlen a saját teljesítményével. Mellette Jalen Suggs (21 pont, 8/11 mezőnyből, 4/6 tripla) is csillogott, a harmadik negyedben az ő dobásaival maradt közel a Magic, de Franz Wagner (20 pont, 5 gólpassz) is kitett magáért - a végén nem tudták megcsinálni a kulcsvédekezéseket és így két dobással kikaptak, de a fiatalok miatt ők sem lehetetlen teljes mértékben elégedetlenek. Még egy adalék Bancheróhoz: korábban csak Kareem Abdul-Jabbar és LeBron James tudott 1/1-esként rögtön 25-5-5-ös meccsel kezdeni az NBA-ben.

A Pistons legjobb dobói: Bogdanovic 24/18, Ivey 19/6, Cunningham 18/6
A Magic legjobb dobói: Banchero 27, Suggs 21/12, F. Wagner 20/6

Indiana Pacers–Washington Wizards 107–114

Végig vezetett a Wizards. A fővárosiak 10-3-mal hozták le a meccs első két percét, a nyitó játékrész során már tíz pont feletti előnyt építettek fel és ezt követően végig képesek voltak ezt menedzselni, beosztani, egyszer sem kerültek hátrányba az este folyamán - 18 pont volt a legnagyobb fórjuk, de az Indy azért végig ott kellemetlenkedett a sarkukban. Bradley Beal (23 pont, 5 lepattanó, 6 gólpassz), Kyle Kuzma (22 pont, 13 lepattanó, 2 blokk), Kristaps Porzingis (15 pont, 10 lepattanó, 2 blokk) és a padról remekül beszálló (17 pont, 3/4 tripla) új igazolás Will Barton is hozta, amit kell, a festékben 58-34-re tudtak nyerni és bár kaptak 21 pontot leindításból, de félpályán még a védekezésük is egyben volt. Amikor a Pacers rohamozott, akkor Beal és Porzingis rutinból előhúzott néhány megoldást és kezelte a helyzetet, a harmadik negyedben pl. 43-44-nél egy 9-0-t hozott össze a két játékos, ezt követően pedig sosem tudott igazán komoly nyomást helyezni ellenfelére az Indiana. A végjátékban aztán mégis odaértek a hazaiak, 107-110-re zárkóztak, de a Wizards a vonalról lezárta a küzdelmet - rutinosabbnak, nyugodtabbnak tűnt a gárda és megérdemelt győzelemmel nyitotta a szezont.

Még sok volt a hiba. A Pacersnél főleg a félpályás támadásnál voltak meg nem értések, elrontott figurák, elcsúszó játékok, amiben talán az is benne volt, hogy Myles Turner egy bokasérülés miatt nem léphetett pályára. Összességében úgy tűnt, hogy bár van bennük potenciál, de még nem olyan összeszokott, olajozott a játékuk, mint a Washingtoné, több volt a kapkodás, a hiba, amiket leginkább egyénileg próbáltak meg ellensúlyozni. Tyrese Haliburton vezérhez méltó teljesítménnyel irányította övéit (26 pont, 7 gólpassz, 3/6 tripla), de az újonc Bennedict Mathurin is jó benyomást tett élete első meccsén: 19 ponttal, 7 lepattanóval és 3/7 triplával szállt be a padról, az első félidőben 4/5-öt dobott mezőnyből 12 pontért, aztán a másodikban természetesen visszaesett kicsit, de elégedettek voltak vele. Elsőre az látszott, hogy van még munka ezzel a csapattal (és nem tudnak felmutatni sem Bealt, sem Porzingist, akik a túloldalon pillanatok alatt jó döntéseket hoztak és jó megoldásokat választottak), pénteken viszont a Spurst fogadják, ott talán jobb esélyeik lehetnek.

A Pacers legjobb dobói: Haliburton 26/9, Mathurin 19/9, Smith 16/3, Hield 16/12
A Wizards legjobb dobói: Beal 23/6, Kuzma 22/9, Barton 17/9

Atlanta Hawks–Houston Rockets 117–107

Szoros papírforma. Egyértelmű esélyes volt a jóval nagyobb célokért küzdő Atlanta és végül ki is pipálhatta a győzelmet, de a Rockets azért megnehezítette a hazai együttes dolgát. A Hawks hat ponttal nyerte az első negyedet, kilenccel vezetett a nagyszünetben, de a Houston kapaszkodott, a harmadik játékrészt megnyerte és végig szorongatta ellenfelét, hét perccel a meccs vége előtt is csak három pont volt közte. Ott aztán Dejounte Murray két labdszerzéssel, egy zsákolással, egy triplával és egy gólpasszal megindította az Atlantát, megléptek tíz ponttal és két nagy triplával, egy támadópattanós kosárral, valamint egy labdaszerzéses zsákolással felnőtt mellé De'Andre Hunter is - ők ketten hozták le a záró etap lényegi részét, az utolsó két-három percre eldöntötték a küzdelmet. Hunter egyébként is remekül játszott (22 pont, 10/15 mezőnyből), John Collins lett a legjobb dobó (24 pont, 8 lepattanó, 9/12 mezőnyből), de említsük meg, hogy a Young-Murray páros első közös tétmeccse hogyan sikerült: 43 pont és 24 (!) gólpassz érkezett tőlük, bár főleg Young pocsékul dobott (7/22 mezőnyből, 1/9 tripla), de így is szenzációsan mozgatták a csapatot. Az 50%-os mezőnymutató és a 30 gólpasszra jutó 9 eladott labda is ezt jelzi, bár a tripláik most nem ültek (30% alatt maradtak), de így is hozták végül a kötelező győzelmet - érdekesség, hogy csak kilenc játékosuk lépett pályára, de most ez is belefért.

A texasiak legnagyobb gondja a 43%-os dobóforma volt. Gyengén dobott a Rockets.lkapni a fonalat és olyan ritmusban játszani, amelyet láttunk már tőlük néha tavaly is - ezúttal közelről is sokat hibáztak, távolról pedig ők is 30% alatt maradtak, így nem tudták kiaknázni a bennük rejlő potenciált. Ugyan 54-38-ra nyerték a lepattanózást és 15-4-re a támadópattanózást, amellyel rengeteg második esélyhez jutottak, de nem választottak jó megoldásokat és nem tudták értékesíteni a lehetőségeiket, ráadásul a tranzíciós védekezésük csak elméleti fogalomnak bizonyult: 28-10-re kaptak ki leindításból, szinten minden hibájukból átrohant rajtuk az Atlanta. Ezeken még dolgozni kell, így egyelőre maradnak a részsikerek: Kevin Porter Jr. jól játszott (21 pont, 7 lepattanó, 7 gólpassz, 3/5 tripla), az újonc Jabari Smith Jr. 17 ponttal debütált, Alperen Sengün 15 pontot és 9 lepattanót jegyzett - ezeket kellene majd győztes produkcióvá gyúrni.

A Hawks legjobb dobói: Collins 24/6, Young 23/9, Hunter 22/3
A Rockets legjobb dobói: Porter Jr. 21/9, Smith Jr. 17/9, Green 16/3

Brooklyn Nets–New Orleans Pelicans 108–130

Lejátszotta ellenfelét a Pelicans. Úgy jött ki a parkettre a New Orleans, hogy ne érhesse az a vád, hogy nincs meg a kellő akarat vagy fizikalitás, ez pedig az első perctől kezdve érvényesült is a kissé felkészületlennek tűnő Brooklyn csarnokában. A vendégek 7-0-val kezdtek, amiből villámgyorsan 20-4 lett, az első negyedet 32-14-re nyerték, majd ugyan a másodikban megrázta magát a Nets és közelített (bejött tíz alá), de aztán a harmadik játékrészben eldőlt a küzdelem: Brandon Ingram 12, Zion Williamson 11 pontot dobott ekkor, a Pelicans összesen 40-et szórt ebben az etapban és közte húszról indíthatták az utolsó felvonást. Ott már nem lehetett kérdés, a New Orleans 49%-os mezőnymutatóval, 46%-os triplázással, de főleg 21 (!) támadópattanóval tudott nyerni és fizikalitásban egyértelműen dominált a vendéggárda - a 61-39-re megnyert lepattanózás és a festékben aratott 62-46-os győzelem is erre utal. Egyénileg Williamsonon egy kicsit sem látszott meg az egy év kihagyás, tarthatatlannak bizonyult a Nets számára (25 pont, 9 lepattanó, 3 gólpassz, 4 labdaszerzés), Ingram is All-Star szinten kezdett (28 pont, 7 lepattanó, 5 gólpassz), CJ McCollum is hozta, amit kell (21-4-6), Jonas Valanciunas dupla-duplázott (15 pont, 13 lepattanó, ebből 6 támadó), míg a kispad élére Trey Murphy III (16 pont, 9 lepattanó, 4/6 tripla) tudott odaállni. Elsőre minden tökéletesen működött, a kiütéses brooklyni siker pedig mindig jó jel a folytatásra nézve.

Kínos pofon. Nagyon fogadkoztak a Brooklynnál, hogy mennyire motiváltak és mennyire ki akarják javítani az eddigi, főleg hozzáállásban jelentkező hibáikat, ezzel szemben rögtön a szezon első meccsén, hazai pályán feltörölték velük a padlót és erőtlen, akaratgyenge, puha játékkal kaptak 130 pontot. Szokás szerint Kevin Durant volt az egyetlen, akire lehetett számítani, ő dobott 32 pontot 11/21-es mezőnymutatóval, hátul pedig 4 blokkot osztott ki, de Kyrie Irving szavait nem követték tettek (15 pont 6/19-es mezőnymutatóval és 0/6 triplával), míg Ben Simmons szörnyű teljesítményt nyújtott: 23 játékperc alatt kipontozódott, védekezésben teljességgel elnyomták, így összesen három elvállalt dobást, 4 pontot, 5 lepattanót és 5 gólpasszt tudott hozzátenni. Támadásban egy kicsivel pontosabb Irvinggel nem lett volna ez annyira rossz még így sem, de a védekezés, a lepattanózás és a keménység annyira hiányzott, hogy esélyük sem volt - lesz mit kijavítani...

A Nets legjobb dobói: Durant 32/6, Mills 16/12, Irving 15
A Pelicans legjobb dobói: Ingram 28/6, Williamson 25, McCollum 21/9

Miami Heat–Chicago Bulls 108–116

DeMar DeRozan bekezdett. Szenzációs teljesítménnyel nyitotta a szezont a Chicago vezére, aki saját és edzői elmondása szerint is kőkemény munkát végzett az offszezonban, amelynek következtében nem hogy nem rozsdás, hanem kifejezetten kiemelkedő formában van az alapszakasz elején. DeRozan végül 14/22 dobását a gyűrűbe küldte, bevert két triplát, kiharcolt két büntetőt és végül 37 ponttal, 6 lepattanóval, valamint 9 gólpasszal vezette szép győzelemre a Bullst - azt csinált, amit csak akart, képtelen volt őt lelassítani a Miami. Ez már csak azért is nagyon fontos volt a vendégek számára, mert Lonzo Ball mellett Zach LaVine sem játszhatott és Alex Caruso sem tett hozzá sokat támadásban, de DeRozan összefogta a gárdát és támaszkodhattak rá a többiek - végül Nik Vucsevics egy mély dupla-duplával (15 pont, 17 lepattanó, 3 blokk), Goran Dragic 4/5 triplával, Ayo Dosunmu pedig sokoldalú játékkal (17 pont, 6 lepattanó, 4 gólpassz) segített be. Ugyan a Heat kezdett jobban és megnyerte az első negyedet, de a nagyszünetben már egál volt az állás, majd jött DeRozan, aki a pihenőt követően egymaga 28 pontot rakott fel a táblára - a harmadik negyedben már 15-tel vezetett a Chicago és ezt a fórt sikerült is beosztania. A Miami még próbálkozott, visszajött egyszer 98-102-re, de ennél közelebb nem jutott és amikor nagyjából öt perccel a vége előtt Nik Vucsevics elsüllyesztett egy nagy triplát, tulajdonképpen eldőlt a küzdelem - nagyon értékes idegenbeli sikerrel rajtolt a Bulls.

Még nem volt az igazi a Miami. Jimmy Butler szerint rengeteg dolgot csináltak rosszul a hazaiak, Erik Spoelstra vezetőedző pedig annyit tett hozzá, hogy le kell tisztázniuk ezt-azt védekezésben, mert ez nem a szokásos identitásuk volt most - nem volt meg a megszokott keménység és koncentráció, ez pedig nem fért bele. Ehhez jött hozzá, hogy a tavalyi szezont végigcsoszogó, majd annak lezárásaként éppen emiatt Pat Riley által kritizált Kyle Lowry ismét elveszett (2 pont, 4 gólpassz, 1/7 mezőnyből, 0/5 tripla), illetve hogy Bam Adebayo nem hogy nem javult támadásban, hanem kifejezetten rosszul játszott: 12 pontot erőlködött össze 5/15-ös mezőnymutatóval, és 5 eladott labdával. Ugyan Jimmy Butler (24 pont 16 kiharcolt büntetővel), Tyler Herro (23 pont, 4/8 tripla) és Max Strus (22 pont, 5/7 tripla) kitett magáért, valamint a padról Duncan Robinsonnak és Dewayne Dedmonnak is voltak villanásai, de összességében nem volt meg bennük a kellő pontosság elöl (19 labdát adtak el) és leginkább hátul voltak szokatlanul puhák - az első pofont rögtön megkapták otthon, össze kell szedniük magukat.

A Heat legjobb dobói: Butler 24, Herro 23/12, Strus 22/15
A Bulls legjobb dobói: DeRozan 37/6, Dosunmu 17/9, Vucsevics 15/3

Toronto Raptors–Cleveland Cavaliers 108–105

A vége a Raptorsé lett. A Toronto kezdett jobban, de a második negyedet 12 ponttal nyerte a Cleveland és nyolcpontos hátrányban is volt már Nick Nurse alakulata. A záró etapban azonban a hazaiak találtak még egy fokozatot, 76-84 után három támadásból hármat triplát dobtak és feltüzelték saját magukat, majd OG Anunoby egy újabb hármassal 90-90-nél egalizált, bár végül a hajráig kellett várniuk arra, hogy visszavegyék a vezetést: három és fél perccel a vége előtt Fred VanVleet labdaszerzését Scottie Barnes zsákolta be, ezzel lett 98-97. Innen viszont már nem volt pardon, két percnél Trent Jr. elsüllyesztett még egy clutch triplát, majd ugyan kihagyott egy büntetőt, de a Cleveland csak egy pontra tudott visszajönni, az utolsó másodpercekben pedig nem tudott faultolni és Precious Achiuwa zsákolása 0,7 másodperccel az órán beállította a végeredményt. A Toronto összességében küzdelmes, izgalmas meccsen tudott nyerni, a szoros végjátékban egyszerűen pontosabbnak bizonyult és ahogy közeledett a mérkőzés vége, úgy domborodott ki, hogy több lábon áll, mint ellenfele. A kezdőben mindenki dobott legalább 15 pontot, mindenki kifejezetten jól is játszott, míg a padról Achiuwa dobott még 10 pontot, de a cseresorra azért nagyon büszkék nem lehetnek, abszolút a 90 pontot jegyző kezdők oldották meg a feladatot - akárhogy is, de egy vélhetően közvetlen rivális elleni győzelemmel indítottak, úgyhogy elégedettek lehetnek.

Garland megsérült. Csak 13 percet játszhatott a Cavs irányítója, Darius Garland, aki Gary Trent Jr.-ral ütközött a második negyedben és szemsérülést szenvedett, ami miatt le kellett cserélni és többször már nem térhetett vissza. Nélküle még nagyobb teher hárult az offszezonban megszerzett Donovan Mitchellre, aki már az első meccsén a kezébe is vette új csapatát: 31 pontot dobott 12/21-es mezőnymutatóval, kiosztott 9 gólpasszt és a második félidőben, már Garland nélkül egymaga 18 egységet tett fel a táblára. Mellette a padról beszálló Cedi Osman is igyekezett pótolni az irányítót (17 pont 50%-kal), Caris LeVert hét gólpasszt osztott ki, Jarrett Allen dupla-duplázott és Evan Mobley is csak egy lepattanóval maradt le erről, de végül mégsem volt bennük elég sebesség és a negyedik negyedre elfogyott a lendületük. Hiába nyertek a festékben (52-36), ha leindításokból (7-20) szétszedte őket a Toronto és a hajrában a kanadaiak bizonyultak higgadtabbnak, pontosabbnak - Mitchell jó játékának örülhetnek, de összességében inkább aggódhatnak Garland miatt, hiszen nagyon nagy szükségük lenne rá.

A Raptors legjobb dobói: Siakam 23/3, Trent Jr. 19/12, Anunoby 18/6
A Cavaliers legjobb dobói: Mitchell 31/6, Osman 17/9, Mobley 14/3

Memphis Grizzlies–New York Knicks 115–112 – hosszabbítás után

Hosszabbítás döntött. Jó meccset vívtak a felek, akik a rendes játékidőben nem is bírtak egymással: ugyan a Memphis már 19 ponttal is vezetett és 15 volt közte a nagyszünetben, de a fordulás után a Knicks megrázta magát és a negyedik negyed hajrájában hosszabbításra mentett. A vendégek 94-85 után gyújtották be ismét (mert a harmadik negyedben egyszer már megtették, csak arra válaszolt a Grizzlies) a rakétákat, három és fél perccel az órán már ők vezettek 95-96-ra, majd az utolsó percben 106-102 után Isaiah Hartenstein tett vissza faulttal együtt egy támadópattanót, Ja Morant válasza után 3,3 másodpercnél pedig Cam Reddish bombázta be a meccsmentő triplát. Így jöhetett a ráadás, ahol viszont már mindkét gárda csak a hibákat gyártotta és a Memphis 7-4-re nyerte azt az öt percet, Tyus Jones triplája állította be a végeredmányt 48 másodperccel az órán - itt Reddish és Evan Fournier válaszkísérlete is kimaradt, így kiharcolta a győzelmet a Grizzlies.

Morantre nem volt válasz. A Memphis sztárja remek formában kezdte a szezont, ismét ellenállhatatlanul száguldozott a pályán és bár elég sokat hibázott (11/24-et dobott mezőnyből és eladott hat labdát), de így is ő volt a meccs legjobbja: 34 ponttal és 9 gólpasszal zárt, ráadásul 3/6 triplát is a gyűrűbe hajított. Mellette Desmond Bane csak erőlködött (16 pont 6/22 dobással), viszont a kezdőbe kerülő Santi Aldama és John Konchar is dupla-duplázott, illetve Steven Adams is leszedett 14 lepattanót. A New Yorknál Julius Randle volt a vezér (24 pont, 11 lepattanó, 6 gólpassz), Reddish extrája meglepetésként hatott (22 pont, 3/6 tripla a padról), Jalen Brunson 15 pontot, 6 lepattanót és 9 gólpasszt tett a közösbe bemutatkozásként, viszont RJ Barrett (3/18 mezőnyből, 0/6 tripla) és Mitchell Robinson is betlizett az elvárásokhoz képest, ahogy Derrick Rose is teljességgel eltűnt. Összességében nagyon brusztolós meccs volt, a Memphis 20, a New York 18 támadópattanót szedett le, a hazaiak 39, a vendégek 40%-kal dobtak mezőnyből, de a nyolccal több bedobott tripla végül elégnek bizonyult a vendéglátó számára.

A Grizzlies legjobb dobói: Morant 34/9, Aldama 18/9, Bane 16/9
A Knicks legjobb dobói: Randle 24/6, Reddish 22/9, Hartenstein 16

Minnesota Timberwolves–Oklahoma City Thunder 115–108

A győzelem a lényeg. Tökéletesen kezdte a meccset az idén nagyobb célokért küzdő Minnesota, a hazaiak 13 ponttal nyerték az első negyedet és úgy tűnt, hogy minden működik, de ezt követően azért kicsit belealudtak az estébe: nem hogy nem tudták növelni a különbséget, de a nagyszünet után az OKC kezdett el rohamozni és még a vezetést is át tudta venni. A Wolves fogaskerekei nagyon csikorogtak, Karl-Anthony Towns egyáltalán nem tudott mit kezdeni azzal a helyzettel, hogy ott van mellette Rudy Gobert és csak tíz dobást vállalt, amiből hét is a triplavonal mögül érkezett, végül 12 ponttal, 6 lepattanóval és 7 gólpasszal zárt - Gobert lubickolt középen (23 pont, 16 lepattanó, 10/15 mezőnyből, 7 támadó) és ő volt csapata legjobbja, de a Minny ebből elsőre nehezen húzott hasznot. A záró etapban azért végül sikerült megemberelniük magukat, Gobert fontos pillanatokban villant meg és amikor nagyon kellett, akkor az egyébként csak 7/16-ot dobó D'Angelo Russell is felszívta magát, az ő fontos dobásaival sikerült stabilizálniuk a visszavett párpontos előnyüket. A hajrában ezt kellett menedzselniük és bár az OKC három-öt ponton mozgott, de végül a Wolves meg tudta őrizni a vezetést és kiizmozta a győzelmet - most ez a legfontosabb, a játékon és a szerepeken viszont egyértelműen dolgozni kell még, mert nemcsak Towns, de az említett Russell, valamint a 4/17-et dobó Anthony Edwards is csak kereste önmagát, igazából csak Jaden McDaniels (19 pont, 4 támadópattanó, 3 labdaszerzés, 2 blokk) nőtt fel Gobert mellé.

SGA visszatért. Az előszezonban nem láttuk Shai Gilgeous-Alexandert, aki az első tétmeccsre azért visszatért és rögtön a Thunder élére is állt: 32 ponttal, 6 lepattanóval, 5 gólpasszal, 3 labdaszerzéssel és 2 blokkal zárt, elöl-hátul ő adott stabilitást a vendégcsapatnak. A fiatalok azért kicsit elvesztek most körülötte és csapatszinten csak 38,4%-kal céloztak mezőnyből, de jól lepattanóztak és a második félidőben összekapták a védekezésüket is, így egy kiélezett, szoros meccset tudtak játszani a jóval magasabban jegyzett Wolves otthonában. Ezzel nem lehetnek elégedetlenek, saját bevallásuk szerint a meccs elején voltak kissé bátortalanok és pontatlanok, ha az elejétől megvan a ritmus, akkor a bravúr is benne lehetett volna a pakliban.

A Timberwolves legjobb dobói: Gobert 23, Russell 20/6, McDaniels 19
A Thunder legjobb dobói: Gilgeous-Alexander 32/6, Giddey 14/6, Mann 12/6

San Antonio Spurs–Charlotte Hornets 102–129

A Hornets hamar elintézte. LaMelo Ball bokasérülése miatt még egy darabig nem játszhat, de a Spurs ellen nem is volt rá szükség. Terry Rozier vezetésével villámrajtot vett a Hornets, 16 ponttal nyerték az első negyedet, a nagyszünetben franchise-rekordot jelentő 68 egységnél jártak. A második félidőben a Spurs kétszer visszajött ugyan tíz pont környékére, de veszélyes közelségbe nem engedte őket a Charlotte, a végén tekintélyes különbséggel nyert. A vendégek sok lábon álltak, heten jutottak el legalább 12 pontig, a kezdőötösben Rozier mellett Hayward, Washington, Plumlee és Oubre Jr. is, a padról pedig olyan extrák érkeztek, mint Dennis Smith Jr. 5/7-tel szórt 12 pontja, vagy a fiatal center, Nick Richards 19-10-es dupla-duplája. 50 százalék felett dobtak mezőnyből, a triplákat majdnem 45, a büntetőket 87%-kal tették a helyére - a visszatérő vezetőedző Steve Clifford azért próbálta földön tartani csapatát, mert ehhez azért kellett az ellenfél is...

Nem sikerült jól a jubileum. Kereken 50. NBA/ABA szezonját kezdi meg a Spurs San Antonióban (előtte 1967 és 1973 között Dallasban játszottak Chaparrals néven), ebből 26. alkalommal Gregg Popovich irányítása mellett, ugyanakkor Pops regnálásánál fiatalabb (23.4 év) a jelenlegi gárda életkora, és a tapasztalatlanság érződött is. Az első negyedben nagy gödörbe kerültek, kihagyták első hét triplájukat, köztük néhány üreset is, hátul sem volt meg az összhang, inenntől kezdve pedig csak kapaszkodtak ellenfelük után. Keldon Johnson 20 ponttal és 11 pattanóval segített, a második félidőben a visszazárkózásoknál is vezérként játszott, de Popovich hiába forgatta a csapatot, nem tudott találni négy másik játékost, aki folyamatosan jól teljesített volna. Devin Vassell 3/15-ös, illetve Josh Primo 3/11-es mezőnymutatója, továbbá az ellenfél támadójátéka valamit felvillantott abból, hogy mi vár idén az újjáépülő San Antonio drukkereire.

A Spurs legjobb dobói: K. Johnson 20/9, Jones 14/3, Poeltl 14.
A Hornets legjobb dobói: Rozier 24/12, Hayward 20/3, Richards 19.

Utah Jazz–Denver Nuggets 123–102

Vaskos meglepetéssel indított az új Jazz. Donovan Mitchell, Rudy Gobert, Bojan Bogdanovic és Royce O'Neale révén négy kezdőjátékost takarítottak ki a Utahnál, a vezetőedző Quin Snyder is távozott, a Jazz régi-új játékosai azonban elsőre igen komoly teljesítményt tettek le az asztalra. A veterán Conley-Clarkson duó nem dobott jól, de kiosztott 13 gólpasszt, Lauri Markkanennel és a 18 perc alatt 12 (!) lepattanót jegyző Jarred Vanderbilttel együtt adtak egy stabil alapot, a kezdeti bizonytalan játék után pedig ahogy érkeztek a többiek a padról, úgy vette át a program irányítását Will Hardy csapata. A második vonalból Collin Sexton 20 ponttal és 5 lepattanóval jelentkezett, az újonc center, Walker Kessler 5/5-ös mezőnymutatóval rakott össze egy 12 pont-10 lepattanós dupla-duplát, Rudy Gay 4/6 triplával jelentkezett, Malik Beasley 15 pontot termelt. Már az első negyed végén előrébb jártak, a másodikban pedig bevitték a döntő ütést egy 14-0-s, illetve 27-7-es kezdés képében, és bár a harmadikban erősen szenvedtek a Nuggets védekezése ellen, a végjátékban képesek voltak megújulni - 105-98 után Gay, Beasley és Sexton is bevert egy lélekölő hármast. A győzelemmel debütáló Hardy egyébként 1-1 percre lehetőséget adott a két újoncnak, Simone Fontecchiónak és Ochai Agbajinak is, ahogyan haladunk bele a szezonba, az elcserélésre váró veteránok (Clarkson, Conley, Gay) perceit ők vehetik majd át.

Még sok munka vár a Nuggetsra és Jamal Murray-re. Az első percekben kiválóan védekezett a sérültjeit (Murray, Michael Porter Jr.) visszakapó Denver, amiből rendre könnyű kosarakat dobtak, még Nikola Jokics is befejezett egy gyorsindítást. Ahogy azonban összerakta a játékát a Jazz, úgy esett vissza a Nuggets, itt erősen érződött, hogy Murray még messze van a csúcsformától a pálya mindkét oldalán. Jokics (27 pont, 12/17 mezőnyből, 4 lepattanó, 6 gólpassz, 3 szerzett labda) és Aaron Gordon (22 pont, 10/17 mezőnyből, 10 lepattanó) igyekezett tartani a lelket a gárdában, MPJ is jól mozogtt, azonban a kispadról nem érkeztek markáns teljesítmények. Michael Malone vezetőedző talán be is áldozta ezt a meccset, hogy ezzel is plusz felhozó perceket adjon a Murray-Porter duónak, gyakorlatilag playoff-rendszerben forgatott nyolc játékost. A negyedik negyedben még egyszer visszajöttek, de befejezni nem tudták a felzárkózást - folytatniuk kell a munkát, de sok idejük nincs, legközelebb a Warriors otthonában lépnek fel...

A Jazz legjobb dobói: Sexton 20/3, Markkanen 17/9, Gay 16/12
A Nuggets legjobb dobói: Jokics 27/3, Gordon 22, Porter Jr. 15/6

Phoenix Suns–Dallas Mavericks 107–105

Egy félidő volt a Dallasban. Az első két negyedben felsejlett a két gárda legutóbbi találkozása, a playoff második körében a hetedik meccsen a Mavs ugyanebben a csarnokban mosta fel a padlót a Phoenixszel az első félidőben. A nagyszünetben most is 43-62 állt az eredményjelzőn, a harmadik negyed elején 45-67, itt azonban pillanatok alatt leolvadt a Mavs, 76-77-nél már égett a ház. Itt még Christian Wood vezetésével be tudott vinni egy ütést a vendéggárda, nyolc perccel a vége előtt 13 ponttal megléptek, de nem bírták el a hazaiak nyomását, és végül egylabdás végjátékban vesztettek. Luka Doncic 35 pontját, 9 pattanóját és 6 gólpasszát erősen lerontotta 2/10-es triplázása, de még inkább a rossz védekezése, ugyanakkor az is probléma volt, hogy Wood (25 pont, 8 lepattanó, de mindössze 3/10 büntető) sem játszott tökéletesen, a jól dobó Spencer Dinwiddie-nek nem jutott elég labda, Tim Hardaway Jr. pedig még elég rozsdásan mozgott. A kiegészítők mindent megtettek, de ha a Dallasnál nem jár megfelelő sebességgel a labda, akkor sok lehetőségük nincs a kibontakozásra, most is ez történt - erre kiváló példa a 18 perce alatt hátul extra munkát végző Josh Green, aki összesen 2 büntetőt emelhetett rá. Abban bízhatnak, hogy lassan csatlakozik hozzájuk Facundo Campazzo, az argentin irányítóval a passzjátékban és sebességben is biztosan javulni fognak.

A Suns minden problémát kimozgott. Az első félidőben Deandre Ayton fault gondok miatt csak hét percet játszott, a csapattól távozóban lévő Jae Crowder és a sérült Landry Shamet perceit is pótolni kellett, a visszatérő Dario Saric egyelőre két minutumot kapott, Chris Paul rettenetesen dobott (1/6 mezőnyből, 9 gólpassz), ráadásul a negyedik negyedben az addig 15 pontot termelő Cameron Johnsonnak is be kellett mennie az öltözőbe. A hazaiakat Devin Booker (28 pont, 9 gólpassz), Mikal Bridges (13 pont, 11 lepattanó), illetve a padról beszálló Cameron Payne tartotta valamennyire meccsben, majd a második félidőben a játékra jelentkező Ayton (18 pont, 10 lepattanó) segítségével elkezdtek felzárkózni. Sokáig úgy tűnt, hogy a nagy rohamot végül túléli a Dallas, ám itt előlépett a Warriorstól érkezett Damion Lee, aki bevert két nagy hármast, majd a végén az ő duplájával vette át végleg a vezetést a Phoenix - itt érdemes kiemelni Payne-t is, aki 101-100-nál billentette át először a mérleget a hazaiak oldalára. Összességében még messze van a késztől mindkét csapat, Crowder helyett érkezni fog fontos rotációjátékos, a Dallasnál Campazzo mellett Bertans és Ntilikina is hiányzott, de az biztos, hogy a mai meccsnek sikerült életben tartania a két gárda közötti tüzet...

A Suns legjobb dobói: Booker 28/3, Ayton 18, Johnson 15/9
A Mavericks legjobb dobói: Doncic 35/6, Wood 25/12, Dinwiddie 15/9

Sacramento Kings–Portland Trail Blazers 108–115

Damian Lillard még melegszik, de a Blazers így is erőt mutatott. A Portland vezére elsőre nem találta a dobásait (5/18 mezőnyből, ebből 1/8 tripla), viszont így is eljutott 20 pontig, kiosztott 8 gólpasszt, szerzett két labdát, ez pedig elégnek is bizonyult. Jerami Grant (23 pont, 8 lepattanó) remekül, Anfernee Simons (22 pont) inkább csak elfogadhatóan játszott, Jusuf Nurkic nem volt az igazi, így aztán nagy szükségük volt a kiegészítőkre, akik nem is okoztak csalódást. A kezdőben fellépő védőspecialista, Josh Hart 8/11-es mezőnnyel jutott el 19 pontig, mellette 7 pattanót és 5 gólpasszt jegyzett, a mindössze négyfős padról pedig Justise Winslow (11 pont, 8 pattanó) és az újonc Shaedon Sharpe (12 pont, 3/3 tripla) szállt be kiválóan. A második negyedben volt egy komolyabb megborulása a Portlandnek, de a második félidőben kikecmeregtek belőle, az egál körüli meccs végét pedig ők bírták jobban. 106-104-nél Lillard bedobott egy technikaiért járó büntetőt, majd Grant és Hart csinált meg egy 2+1-es játékot, amivel kifogták a szelet a Sacto vitorlájából.

Még valami hiányzik a Kingsnél. A Portlandnél nem léphetett pályára az izomsérüléssel bajlódó Gary Payton II, ezt pedig alaposan kihasználta De'Aaron Fox, aki 35 pontja mellett 7-7 lepattanót és gólpasszt is jegyzett (meg 8 eladott labdát). Az ő extráját egészítette ki a 6/9 triplát vágó Kevin Huerter, ugyanakkor Domantas Sabonis és Harrison Barnes sem villogott, így a második negyed elején nagyobb hátrányba került a gárda. Ebből egy 16-1-es futással még kijöttek, sőt a harmadik negyedben 10 ponttal is vezettek, de az előnyt nem tudták megtartani. Később hiába lépett elő a 14 pontig jutó Terence Davis, 106-104-nél egy parádés zsákolását úgy ünnepelte, hogy technikait kapott érte, ami segített kihozni a gödörből a Portlandet. Ahogyan Sabonis lépéshibája, pár rossz védekezése, illetve Fox támadóhibája és rossz dobása is saját csapatát sújtotta, a végjátékban a vezérek eléggé látványosan becsődöltek. A Sactóból nagyon hiányzott a protokoll alatt lévő újonc Keegan Murray, ráadásul a másodéves Davion Mitchell is rosszul dobott, ezt pedig már nem bírta el a Kings.

A Kings legjobb dobói: Fox 33/15, Huerter 23/18, Davis 14/6
A Trail Blazers legjobb dobói: Grant 23/9, Simons 22/9, Lillard 20/3