Megfogta a Dallast a Magic, a Clippersé és a Netsé a két városi derbi

Orlando Magic–Dallas Mavericks 94–87

Ezt honnan vette elő a Magic? Az előző három meccsén sorozatban 129, 126 és 134 pontot kapott a Magic, egyedül a Warriorst tudták túldobni ebben az időszakban, és mindössze másodszor tudták az aktuális ellenfelüket 100 pont alatt tartani a szezonban. A Magic bravúrjának az értékét tovább növeli, hogy Paolo Banchero egy bokaficam miatt nem tudta vállalni a játékot, és 6:02-vel a meccs vége előtt még 82–83 állt az eredményjelzőn, innen tudtak robbantani a végén. Franz Wagner kulcsszerepet játszott a hazaiak győzelmében, 22 ponttal, 6 gólpasszal és több clutch megmozdulással jelentkezett, míg mellette eloszlottak a pontok, hatan zártak 8 és 13 pont között. Wendell Carter Jr. (13 pont, 12 lepattanó) dupla-duplázott, Bol Bol, Jalen Suggs és a kezdőbe bekerülő Chuma Okeke egyaránt 7 lepattanóval zárt, és erre építve 49–29-re nyerte meg a lepattanózást a Magic, amire szükségük is volt a 19 eladott labdájuk miatt, mert a Mavericks játékosai csak 6 alkalommal veszítették el a játékszert.

Doncic sorozata megszakadt. Luka Doncic az első kilenc meccsén kivétel nélkül elérte a 30 pontos határt, egyedül Wilt Chamberlain tudott hasonló szezonkezdést összehozni az NBA történetében, de ez a sorozat megszakadt: a szlovén irányító megállt 24 pontnál, 6 lepattanónál és 6 gólpassznál, 9/29 mezőnykísérletét süllyesztette csak el, közte 2/11 triplát, illetve 4/7 büntetőt, és a Magic azt követően lógott meg az utolsó percekben, hogy ő visszatért a pályára. Nem kizárólag Doncic sara a Mavericks veresége, mert rajta kívül csak Spencer Dinwiddie (29 pont, 5 gólpassz) ért el kétszámjegyű termést, Christian Wood ponterőssége és lepattanózása is nagyon hiányzott nekik a magasabb Magic ellen, és csapatszinten is csak 37.6 százalékkal dobtak mezőnyből.

A Magic legjobb dobói: Wagner 22, Carter Jr. 13/3, Suggs 12/6, Bamba 12/3
A Mavericks legjobb dobói: Dinwiddie 29/12, Doncic 24/6, Finney-Smith 8/6, Kleber 8/6

Charlotte Hornets–Portland Trail Blazers 95–105

Tartalékosan is nyert a Trail Blazers. Jusuf Nurkic és Jerami Grant is kiülte ezt a találkozót kisebb sérülés miatt, ettől függetlenül nem lépett elő esélyessé a Hornets, mert náluk LaMelo Ball, Gordon Hayward és Cody Martin sem bevethető már egy ideje. A vendégeknél a hiányzók miatt nagyobb teher hárult a hátvédsorra, de ezt elbírta Damian Lillard (26 pont, 6 lepattanó, 7 gólpassz) és Anfernee Simons (19 pont, 6 gólpassz) kettőse, a padról Shaedon Sharpe is betett 17 pontot a közösbe, míg a centerben kezdő Drew Eubanks 14 ponttal, 8 lepattanóval és 3 blokkal pótolta Nurkic-ot. A Trail Blazers védekezése is rendben volt, 37.4 százalékon tartották ellenfelüket mezőnyből, miközben ők 53.3 százalékkal dobtak, és ha nem csupán 14/25 büntetőjüket értékesítik, akkor magabiztosabban is nyerhettek volna.

Most is rosszul dobott a Hornets. Sorozatban hatodik vereségét szenvedte el a Hornets, és ennek okait könnyen meg lehet fejteni, nem tudnak kellően hatékonyak lenni támadásban, és ez most sem volt másképp. Hiába ért el minden kezdőjük legalább 10 pontot, Terry Rozier 6/20 jó dobással szerezte a 18 pontját, Kelly Oubre Jr. 5/19 kísérletből, közte 1/11 triplából érte el a 16 egységét, és P.J. Washington is csak 3/12-vel zárt, mindezt nem tudta ellensúlyozni Mason Plumlee (16 pont, 12 lepattanó, 4 gólpassz) és Dennis Smith Jr. (13 pont, 4 gólpassz, 4 labdaszerzés) jó játéka. Noha a harmadik negyed elején úgy tűnt, hogy akár meg is nyerhetik ezt a meccset, 19-2-vel kezdték ezt a játékrészt, de végül 26-28 lett ennek a 12 percnek is a vége, Lillard a kezébe vette a dolgokat, és onnan nem volt visszaút a Hornetsnek.

A Hornets legjobb dobói: Rozier 18/15, Oubre Jr. 16/3, Plumlee 16
A Trail Blazers legjobb dobói: Lillard 26/18, Simons 19/6, Sharpe 17/3

Indiana Pacers–Denver Nuggets 119–122

Nikola Jokics faultgondjait is elbírta a Nuggets. A kétszeres MVP nehéz helyzetben találta magát ezen az estén, az első félidőben begyűjtött négy személyi hibát is, majd a harmadik negyedben kevesebb mint egy perc alatt ráfújták az ötödiket is, ami miatt megint le kellett ülnie, és összesen 21 percet tudott csak a pályán tölteni. A Pacers ideiglenesen ki is tudta használni Jokics hiányát, 87–69-es előnyt alakítottak ki, de ezt követően Kentavious Caldwell-Pope rövid idő alatt három triplát is beszórt, és a negyedik negyedre látótávolságon belül érkeztek meg a vendégek. Ekkor jött el Jokics ideje, a 24 pontjából 11 ekkor érkezett, és a vezetésével meg is tudták fordítani a meccset – Myles Turner még dobhatott a hosszabbításért, de a triplája nem ért célba. Sok lábon állt a Nuggets, hatan értek el legalább 15 pontot, Aaron Gordon (18 pont, 16 lepattanó, 6 gólpassz) hatalmas mezőnymunkát végzett el, de a kezdő többi tagja, valamint a 16 ponttal beszálló Bones Hyland is kivette a részét a győzelemből.

A végére elfogyott a Pacers. Az ezt megelőző öt meccséből négyet megnyert a Pacers, a Nuggetshez hasonlóan ők is jó formában érkeztek meg erre a találkozóra, ráadásul meg is teremtették maguknak az újabb győzelmi esélyt azzal, hogy Jokicsot faultgondokba kergették. Sokáig nagyon jól néztek ki támadásban, Tyrese Haliburton (21 pont, 11 gólpassz) most is nagy tempót diktált, míg a padról Bennedict Mathurin (30 pont, 6/9 tripla) és Isaiah Jackson (17 pont, 10 lepattanó) is remekül szállt be, de egyedül a második negyedben tudtak ellenfelük fölé kerekedni, bár azt a 12 percet 43–21-re nyerték. A Pacers lendülete fokozatosan fogyott el, a második félidőben már csak 41.3 százalékkal dobtak, és amikor igazán szükségük lett volna rá, már nem tudtak újabb faultot kieszközölni Jokicson, aki a klasszisával a Nuggets javára döntött – ez attól függetlenül is igaz, hogy a center 8.6 másodperccel a vége előtt elrontott egy dobást, amivel megadta a lehetőséget egy utolsó támadásra a Pacersnek.

A Pacers legjobb dobói: Mathurin 30/18, Haliburton 21/9, Hield 17/6, Jackson 17
A Nuggets legjobb dobói: Jokics 24/3, Gordon 18/3, Murray 18/3

Atlanta Hawks–Utah Jazz 119–125

Kezdenek elfogyni a jelzők a Jazzre. Lassan itt az ideje, hogy a Jazzt tényleg komolyan vegye az NBA, már 10-3-mal állnak, és vezetik nyugatot. A Hawks sem jelentett számukra akadályt, hiába kezdték ötpontos hátrányban a negyedik negyedet, az utolsó 12 percet 40–29-re nyerte meg a Jazz. Lauri Markkanen 32 pontos szezoncsúcsot ért el, leszedett 8 lepattanót és a helyére küldött 6/8 triplát, mégsem ő lett a hős, hanem a kispadról 18 pontot hozó Malik Beasley, aki 4/5 triplát szórt a negyedik negyedben. Jól oszlottak el a terhek a Jazz hátvédsorában, Beasley az estét 6/10 triplával fejezte be, Jordan Clarkson inkább bentről volt veszélyesebb, és úgy ért el 23 pontot, míg Mike Conley 13 gólpasszt osztott ki, így Collin Sexton gyengébb teljesítménye is belefért. Dicsérendő még az újonc Walker Kessler is, ő csereként beszállva 12 pontot, 6 lepattanót és 3 blokkolt dobást tett be a közösbe.

Trae Youngtól jobb dobóforma kellett volna. Támadásban a Hawks is sok lábon állt, a kezdőjükből mindenki legalább 15 pontot szerzett, Clint Capela a 15 egysége mellett 19 lepattanót, közte 10 támadót is begyűjtött, mellette Dejounte Murray (26 pont, 6 lepattanó, 5 gólpassz), Deandre Hunter (22 pont, 1/6 tripla) és John Collins (15 pont, 6/8 mezőnyből) játékára sem lehetett nagyobb panasz. A kakukktojásnak ezúttal Trae Young bizonyult, a szemsérüléssel bajlódó irányító ugyan eljutott 22 pontig és 9 gólpasszig, de mindössze 10/28 dobása ért célba – bár Young a második félidőre feljavult, ekkor 7/14 dobása célba ért, az ő jobb dobóformája jelenthette volna a különbséget a Hawks számára, ráadásul a büntetővonalra sem tudott odaérni az este folyamán, így csapatszinten is csak 11 egypontost dobhattak, miközben a Jazz játékosai 24-et.

A Hawks legjobb dobói: Murray 26/3, Young 22/6, Hunter 22/3
A Jazz legjobb dobói: Markkanen 32/18, Clarkson 23/6, Beasley 18/18

Boston Celtics–Detroit Pistons 128–112

Sam Hauser hozta az extrát. A Celtics csapatként funkcionált nagyszerűen ezen az estén, szétosztottak egymás között 31 gólpasszt, védekezésben pedig 41.6 százalékon tartották ellenfelüket, és a kezdőből mindenki hozta azt, ami tőle elvárható. Jayson Tatum 31, Jaylen Brown 30 pontot ért el jó hatékonysággal, Marcus Smart 11 gólpasszt osztott ki, Al Horford 6/6 jó dobással zárt, míg Grant Williams a keménységével tűnt ki. Ehhez jött hozzá egy extra teljesítmény Sam Hausertől, a csereként beszálló wing 24 pontot szerzett, 6/12 triplát a helyére küldött, neki köszönhetően a Brogdon-White kettősnek sem kellett akkora terheket cipelnie a második sorból. A Celtics ezzel sorozatban negyedik meccsét nyerte meg, és utolérték a Cavalierst kelet második helyén.

Cade Cunningham elveszett. Pocsék teljesítménnyel jelentkezett a Pistons irányítója, 1/11-et hajított mezőnyből, mindössze 4 ponttal, 3 lepattanóval és 2 gólpasszal fejezte be ezt a meccset. A Pistons kezdőjének a többi tagja többé-kevésbé hozta magát, Jaden Ivey (19 pont, 10 lepattanó, 6 gólpassz) most is sokoldalú volt, Bojan Bogdanovic hatékonyan szerezte a 17 pontját, Saddiq Bey a 9/10 büntetőjére építve jutott el 18 egységig, míg Isaiah Stewart (12 pont, 10 lepattanó) és a helyére beszálló Jalen Duren (10 pont, 10 lepattanó) egyaránt dupla-duplázott. Kiharcoltak 40 büntetőt is az este folyamán, de mindez csak arra volt elegendő, hogy ne alakuljon ki nagyobb különbség a két csapat között, védekezésben Brownnal nem sok mindent tudtak kezdeni, ahogyan a második félidőben 26 pontot szóró Tatumot sem tudták már lassítani, ezzel 3-9-re romlott a mérlegük.

A Celtics legjobb dobói: Tatum 31/15, Brown 30/6, Hauser 24/18
A Pistons legjobb dobói: Ivey 19/6, Bey 18/3, Bogdanovic 17/3

Brooklyn Nets–New York Knicks 112-85

Durant húzza a Brooklynt. Kevin Durant nem hagyja tovább süllyedni az ezer sebből vérző csapatát, és az utóbbi négy mérkőzésből harmadszor vezette győzelemre övéit – ezúttal is kiemelkedő játékkal. Durant most 29 ponttal, 12 lepattanóval és 12 gólpasszal masszív tripla-duplát gyártott, dobásban, előkészítésben, mindenben ő volt a húzóerő – 10/19-et dobott mezőnyből és 8/10-et a vonalról, ráadásul két blokkot is kiosztott. Fő fegyverhordozója most Seth Curry (23 pont, 6/11 tripla) és a kezdőben 19 perc alatt 18 pontot, valamint 3/4 triplát jegyző Edmond Sumner volt, de Durant extráján kívül ismét a csapatvédekezést kell kiemelnünk: szétszedték a Knicks játékát és sorozatban negyedszer tartották aktuális ellenfelüket 100 dobott pont alatt. A 38–22-re megnyert első negyed erősen megadta az alapot a folytatáshoz, a nagyszünetben már 25 egységgel vezettek, de hátul később sem engedtek ki, a negyedik játékrészben például 14 ponton tartották a New Yorkot - elöl-hátul egyben voltak most, így kiütéssel nyerték a városi derbit, Jacque Vaughnt a nap folyamán véglegesítették vezetőedzőként, ezen az úton akarnak tovább menni.

Esélytelen Knicks. Alig 32 százalékkal dobott mezőnyből a New York, Cam Reddish 0/7-et, Immanuel Quickley 1/8-at, Jalen Brunson 4/14-et, RJ Barrett 5/14-et szenvedett össze, egészen pocsék mérkőzést játszott a társaság, amihez hozzájött a Nets motivált, agresszív, koncentrált játéka, és már kész is volt a kiütés. Barrett annyit mondott erről, hogy egy 82 meccses alapszakaszban előfordulnak ilyen rövidzárlatok, most nem is emlékeztettek saját magukra, de a lényeg az, hogy a következő mérkőzésre maguk mögött hagyják ezt - holnap a Detroit elleni hazain lehet javítani.

A Nets legjobb dobói: Durant 29/3, Curry 23/18, Sumner 18/9
A Knicks legjobb dobói: Randle 24/12, Barrett 16/6, Brunson 14/3

Toronto Raptors–Houston Rockets 116–109

Még nem stabil a Houston. A vendégek parádésan, 14/20-szal céloztak mezőnyből az első negyedben, aztán a másodikban jött a másik véglet, amikor 1/9-cel kezdtek, 4/21-gyel zártak, közte 1/13 triplával – szűken, de így már a Raptors vezetett a nagyszünetben. A harmadik negyed többé-kevésbé jól sikerült a texasiak számára, aztán jött az utolsó, amikor rendkívül fájó eladott labdákat vétettek rossz pillanatokban: tíz pontot kaptak ezekből ekkor, a teljes meccs során pedig több mint harminc egységet adtak a Torontónak a labdavesztéseikkel. Ez nem fért bele, a hajrában 100–99 után egy engedett támadópattanóból és két eladott labdából nyolc pontot kaptak, aztán „magától” is dobott egy nagy triplát a kanadai együttes, 111–103 után pedig már be tudta osztani az előnyét a Raptors – a Houston szokásához hűen ismét túl sokat hibázott fontos helyzetekben. Hiába Jalen Green 21 pontja, 6 lepattanója és 6 gólpassza, vagy Kevin Porter Jr. dupla-duplája (12 pont, 11 gólpassz), Tari Eason öt labdaszerzése, esetleg Alperen Sengün három blokkja, a sok értékes teljesítményt nem tudták győzelemre váltani – 2–10-zel állnak csak, a potenciál megvan, de sokat kell még tanulnia a fiatal keretnek.

Siakam nélkül is nyert a Raptors. Pascal Siakam hiányát leginkább Fred VanVleet és OG Anunoby próbálta ellensúlyozni a hazaiaknál, mindkét játékos kiemelkedő produkcióval vezette győzelemre csapatát. VanVleet 32 ponttal, hét bedobott triplával és négy labdaszerzéssel a meccs legjobbjaként tündökölt, Stephen Silas, a Rockets vezetőedzője is őt emelte ki, mint a mérkőzés döntő faktorát, míg Anunoby 27 egységig, 10 lepattanóig, 3 labdaszerzésig és 4/9 tripláig jutott. Körülöttük többen is hozzátették a magukét, de elsősorban ez a két játékos intézte a támadójátékot, VanVleet valósággal lubickolt a vezérszerepben, úgyhogy ha nem is tükörsimán, de hozták a hazai kötelezőt, így 7–5-re állnak, ebből saját csarnokukban 5–1-et tudnak felmutatni eddig.

A Raptors legjobb dobói: VanVleet 32/21, Anunoby 27/12, Porter Jr. 14/6
A Rockets legjobb dobói: Green 21/6, Sengün 17, Smith Jr. 15/6

Chicago Bulls–New Orleans Pelicans 111–115

A Pelicansé lett a vége. Hullámzó és szoros mérkőzést vívtak a felek, mindkét csapat vezetett már 11-11 ponttal is az este folyamán, de egyik sem tudta állandósítani az előnyét – a záró etapot a Bulls kezdhette minimális fórral, de az utolsó négy percnek már 100–100-as egálról mentek neki az együttesek. Az ide-oda csapkodás végén aztán Brandon Ingram vette a kezébe az ügyet: 105–104-es Bulls-vezetés után három egymást követő labdabirtoklásból bedobott egy triplát és két középtávolit, ezzel a hét ponttal pedig előnybe került a Pelicans annak ellenére, hogy a túloldal vezére, DeMar DeRozan is igyekezett mindnre válaszolni. 109–111-nél, 26 másodpercnél aztán DeRozan hibázott, majd Zion Williamson büntetője után szintén ő eladta a labdát, így összességében a clutch végjátékban az Ingram-DeRozan különbség döntött a New Orleans javára – 109–114-ről már nem volt visszaút, nagyon fontos idegenbeli győzelmet aratott a Pels.

Három bedobott triplával nyertek a vendégek. Összesen 3/19-es, 15.8 százalékos triplázást tudott felmutatni a találkozó végén a New Orleans, de a legfontosabb távoli, az utolsó percekben bevert Ingram-dobás utat talált a gyűrűbe, és csak ez számított. Egyébként az 50–35-re megnyert lepattanózással, a 36 kiharcolt büntetővel (a Bulls éppen a felét, 18-at harcolta ki). és a jó védekezéssel igyekeztek ellensúlyozni ezt a vendégek, de említsük meg, hogy a Chicago is csak hét hármast tudott bedobni, és ők is csak 26 százalékkal céloztak távolról – annak ellenére sem dobófesztivált láttunk, hogy mindkét gárda 110 pont fölé jutott. Egyénileg DeRozan (33 pont, 14/26 mezőnyből) emelhető ki a Bullsnál, míg a túloldalon Ingram (22 pont, 9 lepattanó, 8/14 mezőnyből), Jonas Valanciunas (21 pont, 13 lepattanó) és Williamson (19 pont, 4 támadópattanó, 6/11 mezőnyből) is hatékonyan dolgozott – ezzel ők állnak 6-5-re úgy is, hogy eddigi tizenegy meccsükből nyolcat idegenben vívtak meg.

A Bulls legjobb dobói: DeRozan 33, LaVine 23/9, Vucsevics 18/6
A Pelicans legjobb dobói: Ingram 22/3, Valanciunas 21, Williamson 19

Minnesota Timberwolves–Phoenix Suns 117–129

Paul nélkül is villogott a Suns. Nem tudta vállalni a játékot a Suns veterán irányítója, Deandre Ayton viszont ott volt a parketten, de Cam Johnsont is ideszámítva azért így is két meghatározó kezdőjátékosa hiányzott a vendégcsapatnak ezen az estén. A játékon viszont ez egyáltalán nem látszott meg, a kezdőbe kerülő Cameron Payne tökéletesen pótolta Pault (23 pont, 6 lepattanó, 8 gólpassz, 4/9 tripla), Devin Booker is feljebb kapcsolt (32 pont, 10 gólpassz, 5/7 tripla) és Mikal Bridges is előhúzott egy fantasztikus meccset: ő 31 pontot szórt 12/20 jó dobással, leszedett kilenc lepattanót, kiosztott öt gólpasszt és ellopott négy labdát, szenzációs teljesítményt nyújtott. A padról 19 perc alatt 16 pontot tett hozzá Landry Shamet, és ha a csapatvédekezésben voltak is kihagyások (bár rengeteg labdát szereztek), támadásban rendkívül gördülékenyen, lendületesen játszott a társaság, ami könnyed, még a végeredménynél is könnyedebb sikert eredményezett. A vendégek 14 ponttal nyerték az első negyedet, a nagyszünetben 69–51-re vezettek, a harmadik játékrészben pedig húsz egység fölé (27 is volt már) növelték a különbséget, a Minnesota csak a záró etapban tudott ezen kozmetikázni - összességében egy pillanatig sem forgott veszélyben a Phoenix sikere, Monty Williams elégedett is volt csapata energiájával, valamint teljesítményével.

Nem, nem és nem. Továbbra sem tud stabil csapattá válni a Minnesota, pedig ezen a meccsen visszatért a karanténból Rudy Gobert, sőt kifejezetten jól is játszott: a francia center 8/11 mezőnydobással és 9/11 büntetővel 25 pontot szórt, amivel csapata legjobb dobója lett, plusz leszedett 11 lepattanót és kiosztott 3 blokkot is. Karl-Anthony Towns viszont megint nem találta a helyét, összesen hét dobást vállalt úgy, hogy Gobert megkapta a labdáit, Anthony Edwards is rengeteget hibázott, és bár Jaden McDaniels (24 pont, 10/14 dobásból) és D'Angelo Russell (20 pont, 6 gólpassz, 4/9 tripla) is jó számokkal zárt, de mégsem tudtak még csak szoros meccset sem játszani. Védekezésben ezúttal is átjáróház volt, amit csináltak, elöl rossz helyzeteket erőltettek, még mindig összeszokatlannak, darabosnak tűnik a játék, el is adtak 19 labdát, ráadásul ezekből kaptak 32 pontot, ami nem férhetett bele úgy, hogy egyébként is komoly gondjaik voltak hátul. A teljes kiütést a végén elkerülték, de ezzel sokra nem mennek, csak 5-7-re állnak annak ellenére, hogy 12 meccsből kilencszer is otthon játszhattak...

A Timberwolves legjobb dobói: Gobert 25, McDaniels 24/6, Russell 20/12
A Suns legjobb dobói: Booker 32/15, Bridges 31/6, Payne 23/12

Oklahoma City Thunder–Milwaukee Bucks 132–136 – kétszeri hosszabbítás után

Kétszeri hosszabbítás döntött. Óriási csatát vívtak a csapatok, az OKC legnagyobb előnye hat pont volt az este folyamán, és bár a Bucks vezetett 12-vel is, de meglépni igazából nem tudott, végig egymás nyakán voltak a felek a mérkőzés során. A negyedik negyed végén már-már úgy tűnt, hogy megnyeri a Milwaukee, mert két és fél perccel az órán 119–111-re vezetett, de innentől egyetlen pontot sem tudott szerezni, a Thunder pedig lefaragta a különbséget, az utolsó percben egy támadópattanó után Lu Dort egyenlített, lezárni pedig egyik fél sem tudta a találkozót, rengeteg hibát láthattunk. Jött az első hosszabbítás, ami 7–7-tel (!) és óriási drámával zárult: egyetlen másodperccel az órán bevert egy triplát Shai Gilgeous-Alexander, ezzel 126–125-re az OKC vezetett és elhihettük, hogy ez volt a győztes dobás. Az időkérés után azonban Dort odaütött Brook Lopeznek, aki 0.2 másodpercnél büntetőzhetett - ha bedobja mindkettőt, akkor nyer a Bucks, de az elsőt elhibázta, a másodikkal egyenlített, így bár mindkét fél a kezében érezhette a győzelmet, végül újabb túlóra következett. Az utolsó öt percet aztán 10–6-ra megnyerték a vendégek, Lopez és Bobby Portis nagyon fontos dobásaival levegőhöz jutott a társaság, majd a legvégén Grayson Allen 4/4 büntetője biztosította be a győzelmet – alacsony színvonalú, de hihetetlenül izgalmas mérkőzés végén tudott nyerni Mike Budenholzer alakulata.

Ez a Bucks B volt. Alapvetően is hiányzik Middleton, Connaughton és Ingles a Milwaukee-ból, de ezen az estén Giannis Antetokounmpo és Jrue Holiday sem volt ott a pályán, így a Carter-Allen-Beauchamp-Portis-Lopez sor kezdett. Jevon Carter viszont élt a lehetőséggel, és élete meccsét játszotta le: 36 pontot dobott, 12 gólpasszt osztott szét, 5/10 triplát süllyesztett el, abszolút letette a névjegyét. Mellette Lopez (24 pont, 13 lepattanó, 5 blokk) is szenzációs volt, Allen 18 pontot és 6 gólpasszt tett hozzá, az újonc Beauchamp pedig 19 pontig, 8 lepattanóig és 5/8 tripláig jutott – ezzel a kerettel nagy dolog volt a győzelem, különösen idegenben. A Thundernél Shai Gilgeous-Alexander most sem okozott csalódást, 46 perc alatt 39 pontot dobott, Josh Giddey 18 pontot, 15 lepattanót és 6 gólpasszt tett a közösbe, a padról pedig Tre Mann dobott 21-et – egy játék, vagy egy kis szerencse kellett volna a sikerhez, de végül be kellett érniük egy maratoni vereséggel.

A Thunder legjobb dobói: Gilgeous-Alexander 39/6, Mann 21/15, Giddey 18
A Bucks legjobb dobói: Carter 36/15, Lopez 24/3, Beauchamp 19/15

San Antonio Spurs–Memphis Grizzlies 122–124 – hosszabbítás után

Nem bírtak egymással a csapatok. Az egész mérkőzés a rohanásokról szólt, nagy futásokat tudott vezetni mindkét gárda, de egyértelmű fölénybe egyik sem tudott kerülni, legalábbis nem tartósan. A harmadik negyedet a Spurs zárta egy 20–8-as etappal, így ötpontos előnnyel várhatta az utolsó felvonást, ami nem lett az utolsó: a Memphis fordított, aztán Keldon Johnson 112–112-nél kihagyott egy clutch büntetőt, végül két-két hibával zárták a felek a játékrészt - a Grizzlies utolsó támadásánál lejárt az idő, a Spursnél pedig megint Johnson rontott, ezúttal egy közeli dobást. A hosszabbítást 9–2-vel kezdte a Memphis és úgy tűnt, hogy el is viszi a győzelmet, de a San Antonio nem adta fel, 123–114-ről is felállt, jól védekezett, jól támadott, majd a végén Jeremy Sochan egy kosár után azonnal labdát lopott az alapvonali bedobásból, zsákolt, így egy pontra hozta fel csapatát. Öt másodpercnél Ja Morant büntetőzhetett, de az egyiket elrontotta, így a SAS a győzelemért támadhatott, ám Devin Vassell jó helyzetből elvállalt triplája nem talált célt - az ő kezében maradt a hazaiak sikere, így viszont fordulatos küzdelem után elvitte a győzelmet a Memphis.

Morant és Bane is igyekezett. A vendégeknél a két fő playmaker vitte a csapatot, Morant és Bane is 32-32 pontot jegyzett, ketten együtt kiosztottak 11 gólpasszt, és amíg Morant inkább a festéket támadta, addig Bane 5/10 triplával igyekezett neki teret nyitni – kettejük párosa eddig talán még a tavalyinál is jobban működik, más kérdés, hogy körülöttük a csapatjáték kevésbé hatékony. Ezúttal Steven Adams (19 lepattanó, ebből 10 támadó), valamint Dillon Brooks (3/5 tripla) próbálta kiegészíteni a hátvédeket több-kevesebb sikerrrel, összességében a megszerzett győzelem miatt teljesítették a küldetést, és 8–4-gyel állnak annak ellenére, hogy vannak hiányzóik, illetve itt-ott kicsit még akadozik a játék. A Spursnél Vassell (22 pont, 6 gólpassz, 4/10 tripla) és Pöltl (22-9-4, 10/12 mezőnyből) emelhető ki leginkább, Jones kiosztott 11 gólpasszt, egyértelműen felszívták magukat, és csak egy kis szerencsére lett volna szükségük a győzelemhez - az utóbbi két mérkőzésen megint nagyon komoly ellenállást tanúsítottak, bár sorozatban ötödször kaptak ki, de a játékuk és a tartásuk összességében rendben volt.

A Spurs legjobb dobói: Vassell 22/12, Pöltl 22, Johnson 16/6
A Grizzlies legjobb dobói: Morant 32/6, Bane 32/15, Brooks 13/9

Los Angeles Clippers–Los Angeles Lakers 114–101

Jobb a Clippers. Jobb előjelekkel, jobb formában, jobb mérleggel várta a találkozót a Clippers, ez pedig a pályán is megmutatkozott: Kawhi Leonard hiánya ellenére is egyértelmű volt a „hazaiak” fölénye. A 38–21-re nyert első negyed után ugyan leadták az egész előnyüket és a nagyszünetben csak két ponttal vezettek, de a fordulás után újra felpörögtek, ismét kétszámjegyű fórt építettek fel a harmadik játékrészben, és azt már nem rontották el. A záró etapban végig 9-13 pont között mozgott a távolság, tudták tartani a Lakerst, Paul George (29 pont, 6 lepattanó, 4 gólpassz, 2 blokk) újabb remeklését nagyszerűen egészítették ki a társak – 51százalékkal céloztak mezőnyből és összesen heten érték el náluk a tízpontos határt. A gördülékeny támadójáték mellett volt jó pár látványos, szép megmozdulásuk védekezésben is, összességében egyértelműen jobbak voltak a városi riválisnál, úgyhogy az utóbbi hat meccsből ötödször is nyerni tudtak.

LeBron James megsérült. Nem elég az újabb sima vereség, még James sérülése is szaporította a ráncokat Darvin Ham homlokán: az arany-lilák vezére a negyedik negyed hajrájában érzett fájdalmat a bal lábában és ágyékában, elhagyta a parkettet, és már nem is tért vissza. Pedig az utóbbi meccsek gyengélkedése után ő most kifejezetten jól játszott, 30 pontot dobott 12/22-es mezőnymutatóval, 4/9 triplával, leszedett 8 lepattanót és kiosztott 5 gólpasszt – sokat vállalt, nehezeket is vállalt, nem lehetett rá panasz. Anthony Davis (21 pont, 9 lepattanó) és Russell Westbrook (14 pont 15 dobásból, 9 gólpassz) kicsit felemás produkciót nyújtott, védekezésben nem tudott igazán komoly ellenállást kifejteni a csapat, a jó második negyedüknek köszönhetik, hogy nem kaptak nagyobb verést. Már csak 2-9-re állnak, egyedül a 2-10-es Houstont előzik meg az egész ligában, ráadásul James vizsgálatokra megy ma – nem néz ki jól a helyzetük...

A Clippers legjobb dobói: George 29/6, Powell 18/6, Jackson 14
A Lakers legjobb dobói: James 30/12, Davis 21, Brown Jr. 14/6, Westbrook 14

Sacramento Kings–Cleveland Cavaliers 127–120

Lerohanta ellenfelét a Kings, hiába Mitchell újabb extrája. A meccset 31.4 pontos átlaggal kezdte Donovan Mitchell, ezen az estén pedig még ennél is magasabbra jutott: 38-at dobott 16/28-as mezőnymutatóval, és úgy közelítette a negyvenet, hogy ki sem harcolt (!) büntetőt, csak mezőnykosarat dobott. Mellette Caris LeVert (21-10-6) és Jarrett Allen (20 pont, 7 lepattanó) is tette a dolgát, támadásban annak ellenére egyben volt a Cleveland, hogy Darius Garland (6 pont, 8 gólpassz, 1/9 mezőnyből) betlizett, a gondot a védekezés jelentette: ahogy LeVert fogalmazott, az egész este egy nagy lerohanás volt számukra, a Kings egyszerűen átszaladt rajtuk, félelmetesen gyorsak voltak a hazaiak. Pedig a Sactónál De'Aaron Fox nem is vállalt sokat, sőt a negyedik negyed jelentős részét a kispadon töltötte, de a kilenc pályára lépő játékosukból heten is legalább 14 pontot dobtak, volt 30 gólpasszuk, kiharcoltak 35 büntetőt, és a rohanás ellenére vigyázni tudtak a labdára. Érdekesség, hogy a Cavs egyetlen pontot sem szerzett leindításból, míg a Kings a kétszer annyi kiharcolt labdavesztést kihasználva folyamatosan robogott, ráadásul bevert 17 triplát is – ugyan a Cavs 12–2-re nyerte a támadópattanózást és a festékben is felülmúlta ellenfelét, de ezúttal ez sem bizonyult elégnek. A Cleveland a negyedik negyed elején lőtte el az utolsó puskaporát, amikor egy rohammal még 105–99-es előnybe került, majd egészen a végjátékig tartotta az egált, de aztán 117–117 után felbillent a pálya – Kevin Huerter és Domantas Sabonis vezetésével 10–3-ra nyerte az utolsó két és fél percet a Kings, pillanatok alatt eldőlt a küzdelem. A Sacto ezzel a legutóbbi bosszantó vereség után végre megvert egy jó csapatot, a Cavs pedig a nyolcas sikerszériát követően sorozatban másodszor kapott ki.

A Kings legjobb dobói: Sabonis 21, Barnes 20/6, Lyles 16/12
A Cavaliers legjobb dobói: Mitchell 38/18, LeVert 21/3, Allen 20