Anthony Davis bombaformában játszik (Fotó: Getty Images) |
New Orleans Pelicans–Denver Nuggets 121–106
Alvarado volt az X-faktor. Két nyugati élcsapat feszült egymásnak ezen a mérkőzésen, de a Denver azonnal nekiesett a New Orleansnak, és olyan iramban kezdett, hogy már az első negyedben 14 pontos előnybe került. Ekkor azonban előkerült a hazaiak kispadjáról José Alvarado, aki élete meccsét hozta le: már itt bevert egymaga nyolc pontot és rá építve egy 11-1-gyel visszajött a Pels, majd a nagyszünetet követően meg is fordította a találkozót, a harmadik negyed végén hat ponttal már a hazaiak vezettek. A záró etapban aztán már egyértelműen ritmusban volt a vendéglátó, Alvarado pedig szórakoztatta a közönséget: végül a semmiből egy 38 pontos karriercsúcsot hozott össze, 8/11 triplával lőtte szét a denveri védekezést. Michael Malone, a vendégek vezetőedzője bevallotta, hogy egyszerűen képtelenek voltak alkalmazkodni ahhoz, hogy Alvarado a fő veszélyforrás, az ő játékait "végignézték", mert másokra figyeltek - a negyedik negyedben már végképp nem volt válaszuk, elkezdett nyílni az olló, kaptak 34 pontot, hamar kétszámjegyűvé változott a különbség, onnantól pedig már nem volt visszaút. A New Orleans oldalán dicsérjük meg Zion Williamsont (25 pont, 6 lepattanó, 4 gólpassz), valamint a Valanciunas-Hernangomez centerpárost is, összességében 50%-os mezőnymutatóval és 42%-os triplázással nyerték meg a rangadót - de nem is annyira a győzelemről, hanem a csapaton belül az egyik legnagyobb kedvencnek számító Alvaradóról beszélt mindenki...
Triplák, eladott labdák, kispad. Nagyjából ezekre mutathatunk rá, ha a Denver vereségének okait keressük: csak 8/31-gyel (25,8%) dobtak távolról, eladtak 19 labdát (a Pelicans csak tízet), a cseresorból pedig nem hogy egy Alvarado-szerű extra nem érkezett, de összesen 18 pontot szereztek a kispadról. Nikola Jokics ugyan most is jó számokkal zárt (32 pont, 16 lepattanó, 9 gólpassz), de a második félidőben már őt is limitálták Valanciunasék (csak 11 pontot szórt) és kihagyott négy büntetőt is, Jamal Murray sokat hibázott, Caldwell-Pope 2/8-at dobott, Gordon és Brown pedig nem nyújtott elég segítséget Jokicsnak - kellett volna a még mindig hiányzó Michael Porter Jr. tűzereje. Az 50%-os mezőnymutatót ők is elérték, de a második félidőt összességében 62-46-ra bukták el, amint elfogyott a Jokics-extra (13 pontot szórt az első pár percben a meccs elején), úgy fogyott el a tudományuk is - zsinórban másodszor kaptak ki, így már a sorozatban négyet nyerő Pels a nyugati második, ők pedig "csak" a harmadik helyen osztoznak a Memphisszel.
A Pelicans legjobb dobói: Alvarado 38/24, Williamson 25, Valanciunas 13
A Nuggets legjobb dobói: Jokics 32/3, Gordon 19/3, Murray 18/9
San Antonio Spurs–Phoenix Suns 95–133
Most nem viccelt a Suns. A Detroit ellen elrontott meccs után ezúttal nem szórakozta el a kötelezőt a Phoenix, ugyan az első negyedet még csak öt ponttal nyerték meg a vendégek, de a másodikban odacsaptak az asztalra és eldöntötték a küzdelmet: 36-11 lett a játékrész vége, így a nagyszünetben 71-41 állt az eredményjelzőn. Innentől természetesen nem lehetett kérdés a találkozó kimenetele, Monty Williams nyugodtan oszthatta játékosainak a pihenőt, végül csak Devin Booker és Ian Wainright játszott 28 percet, a többiek 14-26 között kaptak az aktív rotációból, és egyébként sem kellett megszakadnia senkinek. A Spurs részéről ezúttal sem érkezett semmilyen ellenállás, a még mindig Gregg Popovich nélküli texasiak sorozatban tizenegyedik vereségüket szenvedték el, és nyugati utolsóhoz méltó produkcióval rukkoltak elő - közben a Suns 52%-kal dobott mezőnyből, 50% feletti hatékonysággal szórt be 19 triplát, és végül 38 gólpasszt osztott szét. A SAS második negyede egyébként negatív szezoncsúcsnak számít a csapatnál, az 5/20-as mezőnymutató és a hét eladott labda is elég beszédes, a nyugati éllovas Phoenix pedig köszönte szépen a lehetőségeket - kipipálta a kötelezőt, ma este viszont már Dallasba látogat, ahol jóval nehezebb dolga lesz.
A Spurs legjobb dobói: K. Johnson 27/3, Vassell 14/6, Bates-Diop 12/6
A Suns legjobb dobói: Ayton 25/3, Bridges 20/18, Booker 20/3
Brooklyn Nets–Boston Celtics 92–103
Smart nélkül is nagyot védekezett a Celtics. Az Év Védője kihagyta a rangadót a vendégeknél, de a Heat elleni vereséget követően ezzel együtt is óriási munkát végeztek hátul Joe Mazzulla játékosai. Az első félidő még hagyján, ott Jaylen Brown 20 pontos első negyedének köszönhetően kerültek kétszámjegyű előnybe, de a fordulás után feljebb kapcsoltak hátul, összesen 42 pontot kaptak a harmadik-negyedik negyedben, a mindent eldöntő utolsó felvonásban pedig hat labdaeladást harcoltak ki. 78-76-nál kicsit rezgett a léc, de itt Al Horford bevert egy hármast, aztán kiosztott egy blokkot Kevin Durantnek, amiből Brown zsákolt, végül a következő védekezésből Brown szerzett labdát és két pontot. A Brooklyn 90-85-nél közelebb már nem is került, sőt itt egy 11-0-s rohammal végleg megtörte ellenfelét a Boston - Brown négy. Jayson Tatum pedig hét egységet vállalt ebből a futásból. Összességében tizenegy labdaszerzéssel és kilenc blokkal zárták a találkozót, 40%-os mezőnymutatón tartották a Brooklynt, szétvédekezték ellenfelüket, miközben Brown (34 pont, 5/9 tripla, 10 lepattanó, 2 labdaszerzés, 4 blokk) és Tatum (29 pont, 11 lepattanó, 4 labdaszerzés) támadásban is intézte a munka oroszlánrészét - kettejük 65 pontjához hozzátett 13-at 8 lepattanó és 8 gólpassz társaságában Malcolm Brogdon, ez pedig elégnek bizonyult az újabb sikerhez.
Ehhez még kevés volt a Nets. Az utóbbi időben egyértelműen elindult a jó irányba a Brooklyn, de Ben Simmons nélkül a ligaelső ellen még nem volt bennük elég energia. Kevin Durant ugyan dobott 31 pontot, de eladott nyolc labdát, Kyrie Irving csak 7/21-et erőlködött össze mezőnyből, rajtuk kívül pedig csak Joe Harris érte el a tízpontos határt - hiányzott az igazi tűzerő, a játékból pedig hiányzott a folyamatosság, inkább csak erőlködtek és szenvedtek a bostoni fizikalitással szemben. Ehhez jött a gyengébb büntetőzés és az, hogy 26 pontot kaptak gyorsindításból, a Celtics átrohant rajtuk a fontos időszakokban, így azt sem tudták kamatoztatni, hogy a Boston teljesen lefagyott és alig 13 pontot szerzett a harmadik negyedben - a vendégek védekezése akkor is "szinten tartotta" a Netset, nem tudtak érvényesülni Duranték. Nagy baj nincs, négy győzelem után belefért ez a vereség, de tanulniuk kell belőle: láthatták, hogy mi az a szint, ahova szeretnének eljutni...
A Nets legjobb dobói: Durant 31/3, Irving 18/3, Harris 13/9
A Celtics legjobb dobói: Brown 34/15, Tatum 29/9, Brogdon 13/6
Detroit Pistons–Memphis Grizzlies 112–122
Jobb volt a Memphis. Jó meccset hoztak le a vendégek, a tízpontos végeredmény már csak a Detroit negyedik negyede miatt alakult ki, az utolsó felvonás közte 18-ról indult, de volt közte 22 is, miközben a Pistons egyetlen másodpercig sem vezetett az este folyamán. A Memphis nagyon bekezdett és 40-26-ra nyerte az első játékrészt, majd a harmadikban került igazán nagy előnybe, ott már érződött, hogy nincs igazán erő a Detroitban ahhoz, hogy ellen tudjon állni. A Grizzliesnél Ja Morant (33 pont, 10 gólpassz) szenzációs meccset játszott, de Dillon Brooks (22 pont, 5 gólpassz, 5/10 tripla), Jaren Jackson Jr. (22 pont, 7/13 mezőnyből) és a Steven Adams helyén kezdő Brandon Clarke (14 pont, 14 lepattanó) is dicsérhető, hogy John Konchar elöl-hátul hasznos munkáját ne is említsük. A memphisieknek nagyon ízlett az a gyors játék, ami zajlott a pályán, 56-38-ra nyertek a festékben, behúzták a lepattanózást, és bár most sem dobtak extra hatékonysággal, de a nagy iramú találkozón egyértelműen a Detroit fölé tudtak nőni, így hozni tudták a papíron kötelezőnek számító (a Pistons fél meccs híján ligautolsó) győzelmet. A hazaiaknál Saddiq Bey (24 pont, 6 lepattanó, 7 gólpassz) remekelt, de ahhoz, hogy igazán komolyan lehessen őket venni, nagyon nagy szükségük lenne most már a még mindig hiányzó Cade Cunninghamre, addig egy-egy váratlan bravúron kívül sok másban nem reménykedhetnek.
A Pistons legjobb dobói: Bey 24/3, Bogdanovic 18/6, Hayes 13/9
A Grizzlies legjobb dobói: Morant 33/9, Brooks 22/15, Jackson Jr. 22/6
New York Knicks–Cleveland Cavaliers 92–81
A New York-é a roncsderbi. Nem a szép támadójátékról szólt a találkozó, a Knicks 41%-os mezőnymutatója bőven jobbnak bizonyult a Cavs 35%-os dobóteljesítményénél, a hazaiak 5/29 (17%), a vendégek 8/35 (23%) triplát tudtak a gyűrűbe emelni, és a két csapat együtt 34 gólpasszt, illetve 40 eladott labdát hozott össze - finoman szólva sem ez volt a játéknap legszínvonalasabb összecsapása. A New York viszont így is végig vezetett: egy pillanatig sem volt hátrányban és volt már 18 pontos fórban is az este folyamán, pedig a hét egységgel nyert első negyed után (a másodikban lett 18 közte) visszajött a Cleveland, de a második félidőben nég a 40 pontot sem érték el az ohióiak, ott ismét el tudott nyúlni a vendéglátó. A Cavsnél Darius Garland 5/19, Donovan Mitchell 8/22, Caris LeVert 1/4 dobással zárt, a Knicksnél viszont Jalen Brunson 7/16-ja egy ilyen mérkőzésen jónak számított. Érdekesség, hogy a New York a szezon során először tartott bárkit 100 pont alatt, a Cavs mezőnymutatója negatív szezoncsúcsnak számít, így pedig hiába futott az eredmény után a gárda (86-81 volt az utolsó olyan pillanat, amikor felsejlett egy esetleges fordítás), nem tudott mit tenni - az utolsó két percben még Brunson dobott négy pontot, ezzel zárult le az összecsapás. Túlragozni nem érdemes, mindkét csapat kapart, de mindkettő pocsékul játszott, ebből most a hazai fél jött ki jobban, de következőleg mindkettejüknek nehezebb dolga lesz: a Knicks az Atlantát, a Cavs pedig a nagy formában lévő Lakerst fogadja.
A Knicks legjobb dobói: Brunson 23/6, Randle 18/3, Barrett 15/6
A Cavaliers legjobb dobói: Mitchell 23/6, Garland 17/9, Mobley 11
Washington Wizards–Los Angeles Lakers 119–130
Fogynak a jelzők Anthony Davisre. A Lakers sokat kritizált magasembere egészen fenomenális formába lendült az utóbbi időben, amellett, hogy vezeti a ligát lepattanózásban, az utóbbi időben teljességgel tarthatatlan: november 12-e óta nem járt 25 pont és 10 lepattanó alatt, az elmúlt kilenc mérkőzésén 35,3 pontot és 15,5 lepattanót átlagol, ráadásul egészen pusztító hatékonysággal dob, a legutóbbi 44 pontos extrája után pedig most még egy lapáttal rátett és 55 pontos szezoncsúcsot termelt. Ebbe az 55 pontba ezúttal 22/30-as mezőnymutató, 2/3 tripla és 9/9 büntető fért bele, a társak is folyamatosan keresték őt a festékben, ahol a kettő-kettők után zsákolgatott, ziccerezett és floaterezett is, megsemmisítette Kristaps Porzingist és a washingtoni frontcourtot. A 17 lepattanó és a 3 blokk ebben az esetben már csak ráadás, a 24 pontos első félideje után csak a másodikban 31-et termelt, és még a washingtoni publikum is úgy érezte, hogy az MVP-MVP rigmussal szükséges kifejeznie a véleményét. Valóban, kétség sem férhet hozzá, hogy Davis jelenleg MVP-üzemmódban van, a legszebb New Orleans-i időszakaiban sem biztos, hogy volt olyan formában, mint az utóbbi néhány hétben - vezérletével pedig a Lakers is elindult felfelé, sorozatban negyedszer nyert idegenben, az utóbbi tíz meccséből pedig összességében nyolcszor is győzni tudott.
Bradley Beal megsérült. Alig három és fél perc jutott a Wizards sztárhátvédjének, aki combhajlító-sérülés miatt már a meccs elején kivált: előbb egy edzővel konzultált, majd bement az öltözőbe és nem is tért már vissza onnan. Nélküle Porzingis (27 pont, 9 lepattanó) és Kyle Kuzma (26 pont, 7 lepattanó, 4 gólpassz) igyekezett menteni a menthető, de csak a szépítésre futotta, az ihletett napot kifogó Davis vezetésével kereken húsz pont volt a Lakers előnye a nagyszünetben, de később 29 egységre is nőtt a távolság, a közte 26-ról induló utolsó negyedben pedig már csak az volt a kérdés, hogy tud-e valamit kozmetikázni az eredményen a Washington. Tudott, visszajött tíz pont körülre, nem engedte pihenni a vendégeket, akiknél egyébként LeBron James (29 pont, 8 lepattanó, 6 gólpassz), Lonnie Walker IV (20 pont, 4/4 tripla) és Russell Westbrook (15 gólpassz) is dicsérhető - ennél többet viszont most nem tudtak tenni Kuzmáék, maradt a sima hazai vereség.
A Wizards legjobb dobói: Porzingis 27/3, Kuzma 26/3, Gafford 19
A Lakers legjobb dobói: Davis 55/6, James 29/6, Walker IV 20/12
Sacramento Kings–Chicago Bulls 110–101
Védekezésben is erős a Kings. Korábban a látványos, gyors, elsöprő támadójáték hozta a Sacramento sikereit, az elmúlt három találkozón viszont védekezésben is megmutatta erejét Mike Brown alakulata, ezen az estén különösen jól néztek ki hátul. Az első félidőben minden úgy is alakult, ahogy eltervezték, a nagyszünetben 15 ponttal, 62-47-re vezettek, de aztán a harmadik negyedben Zach LaVine visszahozta a meccsbe a Bullst, és onnantól szorosan alakult a küzdelem - két egységnyire feljöttek a vendégek, kapaszkodnia kellett a Kingsnek. 88-87 után azonban Malik Monk előbb betörésből, majd távolról volt eredményes, ezzel stabilizálta csapatát, újra felpörgött a védekezés, a negyedik negyed derekán Kevin Huerter két villanásával ismét meg tudott picit lógni a társaság, majd bő három perccel a vége előtt ismét meglett a közte tíz - ezt már sikerült beosztani, a Chicago nem tudott többször veszélyeztetni. Egyéni extrát nem tudunk igazán kiemelni a Kingsnél, Domantas Sabonis tripla-duplája illik talán ide, de összességében a stabil csapatvédekezés mellett elöl is kollektíven tudtak alkotni, a kilenc pályára lépő játékosból nyolc is elérte a kilencpontos határt - utoljára 2004-2005-ben kezdtek ilyen jól egy alapszakaszt, magabiztosan várhatják a folytatást.
Nincs megoldás a Bullsnál. Az utóbbi 14 meccséből tizedszer kapott ki a Chicago, a hosszú nyugati túrát végül 2-4-gyel zárta a társaság, egyszerűen pocsék formában van most már hetek óta. Ezúttal ugyan LaVine megőrült (41 pontot dobott 16/28-as mezőnymutatóval, a harmadik negyedben egymaga 15 egységet termelt), de nem volt segítsége, csak DeRozan és Vucevic jutott még tíz pont fölé, a 44%-os mezőnymutató és a 17 gólpassz pedig most is jól jellemzi azt az erőlködést, amit bemutatott az együttes. Ugyan a negyedik negyedben volt esélyük a fordításra, de a Kings még időben reagált, több energia és fantázia pedig nem volt már a Bullsban - a kérdés az, hogy otthon tudnak-e fordítani a szezonjuk menetén, hiszen a következő öt mérkőzésükből négyet is saját csarnokukban vívhatnak meg.
A Kings legjobb dobói: Monk 20/9, Barnes 17/9, Fox 16/6
A Bulls legjobb dobói: LaVine 41/9, DeRozan 18, Vucevic 12/6
Portland Trail Blazers–Indiana Pacers 116–100
Lillard visszatért, megint győzött a Portland. A back-to-back második felén csatlakozott a Blazershez az újabb sérülése után Damian Lillard, aki azonnal „egyenesített” is a hazaiak játékán: 21 pontot és 5/10 triplát dobott, kiosztott 6 gólpasszt, bontotta a védekezést, a szokásos sebességével dolgozott. Vele rögtön hatékonyan működött a gépezet, a hiányában eddig a frontot tartani próbáló Anfernee Simons (22 pont, 6 gólpassz, 5/9 tripla) és Jerami Grant (28 pont, 5 lepattanó) is hatékonyan dolgozhatott, Jusuf Nurkic is megkapta a labdáit és a helyzeteit, így pedig 49 százalékos mezőnymutatót, 42,5%-os triplázást és 32 gólpasszt hoztak össze csapatként. A folyékony játéknak köszönhetően szinte végig előrébb jártak, a szorosabb első félidő után a harmadik negyedben hagyták állva ellenfelüket, 22 pontosra hízott az előnyük, és közte 19-ről indulhatott a negyedik játékrész - ott már csak be kellett osztani ezt a kényelmes fórt, amit gond nélkül meg is tettek. A korábbi gödör már a múlté, a Jazz elleni sikerre rögtön rá tudtak duplázni, így a gondjaik ellenére csak másfél meccsre vannak a nyugati dobogótól - most a Denvert fogadják ki-ki meccsen, aztán a Minnesotával csapnak össze kétszer is.
Nincs megoldás. Komolyabb gödörbe csúszott bele a nyugati túrán az Indiana, ezzel a vereséggel már csak 1–4-re áll ezen a kiránduláson a társaság és az utóbbi három összecsapáson nem is volt érdemi esélye a sikerre - most is simán, nagyobb ellenállás nélkül szenvedett újabb vereséget. Nagyon hiányzott Tyrese Haliburton még úgy is, hogy a helyén kezdő Andrew Nembard 16 pontot és 8 gólpasszt tett hozzá, de összességében nem volt meg igazán a ritmusuk támadásban, lassúak voltak és sokat hibáztak, majd ehhez jött hozzá a harmadik negyedben kapott 39 pont, és abból már nem tudtak felállni. Pedig a tortúrának még nincs vége, most mennek a Golden State-hez, majd utána Minnesotába is, és csak azt követően térhetnek haza - ha nem tudnak sürgősen változtatni a játékukon és főleg a védekezésükön, akkor addigra már negatív mérleggel fognak állni...
A Trail Blazes legjobb dobói: Grant 28/9, Simons 22/15, Lillard 21/15
A Pacers legjobb dobói: Turner 24/9, Hield 22/12, Nembhard 16/6
NBA
ALAPSZAKASZ
New Orleans Pelicans–Denver Nuggets 121–106
San Antonio Spurs–Phoenix Suns 95–133
Brooklyn Nets–Boston Celtics 92–103
Detroit Pistons–Memphis Grizzlies 112–122
New York Knicks–Cleveland Cavaliers 92–81
Sacramento Kings–Chicago Bulls 110–101
Washington Wizards–Los Angeles Lakers 119–130
Portland Trail Blazers–Indiana Pacers 116–100