A Clipperst is lenyomta a Denver, 144 pontot dobott a GSW

Detroit Pistons–New Orleans Pelicans 110–116

Valanciunas kihasználta a Pistons magasainak a hiányát. Mindkét csapat erősen tartalékosan lépett pályára, a hazaiaknál Isaiah Stewart, Jalen Duren és Marvin Bagley III is hiányzott az egész szezonra kidőlő Cade Cunninghamen túl, míg a Pelicansnál Zion Williamson, Brandon Ingram és Herbert Jones hagyta ki ezt a meccset is. A hazaiak centergondjai végül döntő jelentőséggel bírtak, mert Stewart és Duren nélkül nem találtak választ Jonas Valanciunasra, a litván magasember 12/15 dobását és 8/10 büntetőjét elsüllyesztve 33 pontot dobott, és a negyedik negyedben is beszórt 12 pontot, a végén is lehetett rá számítani. Valanciunas begyűjtött 16 lepattanót is, amire építve 48–42-re behúzta ezt a kategóriát a Pelicans, de ebben komoly szerepet játszott a padról beszállva 9 lecsorgót begyűjtő Larry Nance Jr. is. Ezúttal az is belefért, hogy CJ McCollum 19 dobásból 19 pontot ért csak el, mert Trey Murphy III is beszórt 19 pontot, míg Naji Marshall 17 pontot, 6 lepattanót és 4 gólpasszt tett be a közösbe.

Jobb triplázással nyerhetett volna a Pistons. A mérkőzés jelentős részében inkább a Pelicans akarata érvényesült, volt már 17 pont is a különbség a két csapat között, a meccs legvégén ugyanakkor szorongattak a hazaiak, de Valanciunas több clutch megmozdulással is jelentkezett ekkor, és ahhoz nem játszott elég pontosan a Pistons, hogy ezt ellensúlyozni tudják. Önmagában jól hangzik Bojan Bogdanovic 22 pontja, de az 1/7-es triplázás jelentősen rontott az összképen, ahogyan Saddiq Bey sem a kinti dobásainak köszönhetően jutott el 20 pontig, hanem a 9/10 bedobott büntetőjére építve, és Jaden Ivey is 0/6 hármassal riogatott. A Pistons csapatként mindössze 7/30 triplát süllyesztett el, és ugyan a Pelicans játékosai sem rendeztek komoly triplaesőt, de a hiányos magasember-rotáció ellenére is nyerhető lett volna ez a meccs a hazaiaknak, ha kicsit jobban dobnak távolról.

A Pistons legjobb dobói: Bogdanovic 22/3, Bey 20/3, Diallo 19
A Pelicans legjobb dobói: Valanciunas 33/3, Murphy III 19/9, McCollum 19/6

Indiana Pacers–Atlanta Hawks 111–113

John Collins megnyerte. Ismét kezdenek felerősödni azok a hangok, hogy a Hawks más csapatokkal tárgyal John Collins elcseréléséről, és nagyrészt ezen a meccsen sem azt bizonyította, hogy miért kellene őt megtartania az atlantaiaknak, mivel 2/9 jó dobással 7 pontig, illetve 8 lepattanóig jutott ezen a meccsen, de a legvégén övé lett a győztes kosár. A Hawks ötpontos hátrányból kezdte a negyedik negyedet, de 21,1 másodperccel a vége előtt már Buddy Hieldnek kellett egyenlíteni 2/2 jó büntetővel, így a vendégek támadhattak a győzelemért. Nem meglepő módon Trae Young dobott rá 4,2 másodperccel a vége előtt, majd a hibája után Dejounte Murray leszedte a támadót, de az ő kísérlete is kimaradt, és ennél a lepattanónál Collins helyezkedett a legjobban, aki a gyűrűbe pöcizte a labdát – az órán 0,1 másodperc maradt, a Pacers pedig nem tudott már mit csinálni innen.

Haliburton hiánya meglátszott a Pacers hatékonyságán. Először játszott a Pacers Tyrese Haliburton sérülése óta, és az irányító hiánya erősen meglátszott a hazaiak hatékonyságán, 39,6 százalékkal dobtak mezőnyből, de így is végig meccsben tudtak maradni. A pontokért elsődlegesen Bennedict Mathurin (26 pont, 5 lepattanó) felelt, de Buddy Hield (18 pont, 5 lepattanó, 5 gólpassz) is betett a közösbe 5/12 triplát, míg a szintén hiányzó Myles Turner helyén kezdő Isaiah Jackson a 10–10 pontja és lepattanója mellett 7 blokkot is kiosztott. Mégsem miattuk, hanem a cseréknek köszönhetően tudott meccsben lenni a Pacers, 44-19-re nyerték a második sorok csatáját, TJ McConnell 13–7–7-tel zárt, míg Oshae Brissett 17 ponttal és 10 lepattanóval dupla-duplázott. Végül ez sem lett elég, mert a vendégek kicsit pontosabban dobtak, és náluk is megvoltak az egyéni extrák: Trae Young 26 ponttal és 11 gólpasszal jelentkezett, De'Andre Hunter 25 ponttal és 6/9 triplával zárt, Onyeka Okongwu 18 pontot, 20 lepattanót és 4–4 gólpasszt, illetve blokkot tett be a közösbe, Dejounte Murray (18 pont, 8 lepattanó, 6 gólpassz) is sokoldalúan játszott, Collins pedig a legvégén volt a lehető legjobb helyen.

A Pacers legjobb dobói: Mathurin 26, Hield 18/15, Brissett 17
A Hawks legjobb dobói: Young 26/18, Hunter 25/18, Murray 18/6, Okongwu 18

Washington Wizards–New York Knicks 108–112

Brunson újabb győzelemre vezette a New Yorkot. „Jalen Brunson döntötte el a meccset. Ő idén All-Star, fenomenálisan játszik, és ez nagyon meglátszik a csapatukon is, koncentráltabbak, türelmesebbek, és rá támaszkodnak” – dicsérte az ellenfél vezérét a találkozó után a Wizards sztárja, Kyle Kuzma. Brunson valóban nagy formát fut most már hosszú ideje, és ezen az estén is ő volt a New York legjobbja: 34 ponttal, 8 lepattanóval és 8 gólpasszal zárt, 50%-kal dobott mezőnyből és távolról, büntetőt pedig nem hibázott – ráadásul csak egy labdát adott el, beszédes, hogy vele +19-ben voltak, a nélküle eltöltött nyolc percet viszont 15 ponttal bukták el. Mellette azért Julius Randle is villogott (23 pont, 16 lepattanó), 17–18 pontot dobott a Quickley-Barrett páros, Mitchell Robinson pedig 5 támadópattanót és 3 blokkot tett a közösbe. A szoros, alig három ponttal elvesztett első félidő után a harmadik negyedben már le is lépték a Washingtont, egy 14–0-s futással magabiztos előnybe kerültek, és még két perccel a mérkőzés vége előtt is 11 ponttal vezettek, úgy tűnt, hogy az a roham eldöntötte a küzdelmet, ám a Wizards még felgyűrte az ingujját – 107–104-ig jöttek vissza a hazaiak, de ennél közelebb nem jutottak, Brunson négy büntetője lezárta a találkozót. Kuzma végül egy sehova nem számító dudaszós dobással kereken 40 pontot szórt 7 lepattanó és 7 gólpassz mellett, parádés teljesítménnyel igyekezte sikerre vinni Bradley Bealt és Monte Morrist továbbra is nélkülöző együttesét, de sem ő, sem Kristaps Porzingis (21 pont, 4/8 tripla) nem volt elég az üdvösséghez – csapatszinten 40% alatt maradtak mezőnyből, ez nem férhetett bele. A New York ezzel a sikerrel megerősítette a hatodik pozícióját Keleten, míg a Washington továbbra is a playin-vonal alatt foglal helyet.

A Wizards legjobb dobói: Kuzma 40/12, Porzingis 21/12, Kispert 13/6
A Knicks legjobb dobói: Brunson 34/9, Randle 23/6, Quickley 18/3

San Antonio Spurs–Golden State Warriors 113–144

Kiszakadt a pontzsák. Csalódást keltő meccsek és hazai vereségek után utazott el Texasba a Golden State, és ezen az estén kitombolta magát a címvédő: Steve Kerr alakulata 74 pontot dobott az első félidőben, és 114-nél tartott három negyedet követően, vagyis többet dobott addig, mint a Spurs a teljes mérkőzés során. Az 54,5%-os mezőnymutató, a 18 bedobott tripla és a 33 gólpassz önmagában még nem is jelzi, hogy mennyire könnyedén, magától értetődően, erőlködés nélkül szerezte a kosarait a vendégcsapat, amely a játék minden elemében megsemmisítette ellenfelét, ráadásul Kerr bőven rotálhatott is, Steph Curry és Klay Thompson például csak 23 percet játszott. Emiatt nagy egyéni extráról nem tudunk beszámolni, a padról érkező Jordan Poole és Donte DiVincenzo volt a legaktívabb, ők jutottak 20 pont fölé, míg a Spurs csak asszisztált a találkozóhoz, egy másodpercig sem volt kérdés a vége, érvényesült a keretek közötti reális különbség. A kiütés még csak az idei negyedik idegenbeli sikert jelenti a Warriors számára, de nem véletlen, hogy éppen most pörgött fel ennyire a társaság...

Szenzációs hangulat uralkodott. A franchise 50. évfordulóját ünneplő Spurs nem a szokásos csarnokában, hanem régi otthonában, az Alamodome-ban játszotta le ezt a találkozót, ami egy elképesztő aréna, ez pedig nézőcsúcsot eredményezett: 68 323 ember tekintette meg a csarnokban a derbit, amivel megdőlt az NBA történetének eddigi (Chicago Bulls által tartott) nézőrekordja. A találkozó előtt Steve Kerrt, a Spurs korábbi játékosát köszöntötték, aki játszott is ebben a csarnokban, és mivel tudta, hogy mennyire különleges itt a hangulat, egy extra hosszúra nyújtott edzést vezényelt játékosainak előző nap, hogy megszokják a közeget. Az atmoszféráról mindent elárul, hogy amikor a negyedik negyedben 30 ponttal vezetett a kezdőit már leültető GSW, a szurkolók ahelyett, hogy elindultak volna a kijáratok felé, öt percig hullámoztak a lelátón – ugyan esély nélkül kapott ki a Spurs, de ez az este minden résztvevő számára sokáig emlékezetes marad.

A Spurs legjobb dobói: Jones 21/6, Johnson 17/3, McDermott 14/3
A Warriors legjob dobói: Poole 25/6, DiVincenzo 22/12, Thompson 16/6, Wiggins 16/6

Chicago Bulls–Oklahoma City Thunder 110–124

Egy leolvadást is kimozgott az OKC. A Thunder a Sixers elleni bravúrgyőzelem másnapján, back-to-back utazott el Chicagóba, de ismét a jobbik arcát mutatta: a fáradtság nem látszott rajta, viszont koncentrált, tudatos, minőségi játékot produkált a Bulls ellen. A szoros első negyed után a másodikban pörgette fel a tempót a vendégcsapat, a nagyszünetben már 14 ponttal vezetett, majd a harmadik játékrészben 18 is volt már közte, amikor jött a hullámvölgy: a Chicago egy 18–5-öt futott, és eltüntette az addigi hátrányát, a negyed végén már csak 90-91 állt az eredményjelzőn. A Thunder azonban visszatalált a helyes útra, a negyedik játékrészre megint a kellő energiával és fókusszal jött vissza, szerezte a labdákat, tudott rohanni, és ez a sebesség megint sok volt a Bullsnak – 94–104-nél újfent meglett a közte tíz, és az OKC onnan már nem adott többször esélyt ellenfelének. Mark Daigneault vezetőedző szerint a harmadik negyedben valamiért eltávolodtak a megszokott dolgaiktól, felfogásuktól, amit azonnal büntetett is a Chicago, de szerencsére az utolsó felvonásra visszataláltak, helyes döntéseket hoztak, megfelelő ritmusban játszottak, így újra győzni tudtak. Josh Giddey (25 pontos szezoncsúcs, 10 lepattanó, 6 gólpassz) mellett Shai Gilgeous-Alexander (21 pont, 5 lepattanó, 6 gólpassz, 4 labdaszerzés) és Jalen Williams (22 pont, 8 lepattanó, 10/12 mezőnyből) is szép számokat hozott, de Dort és Bazley is tíz pont fölé jutott, és kollektíven is egyértelmű az előrelépés az utóbbi időben – ötből négyet nyertek, és a nyugati hatodik Clipperstől is csak másfél meccsre vannak...

Megint süllyed a Bulls. A korábbi letargiából kicsit kirángatta már magát a Chicago, de most ismét sorozatban harmadszor kapott már ki a társaság, ráadásul DeMar DeRozan sérülése sem segít – az All-Star ezúttal sem léphetett pályára, nélküle pedig nem igazán működött a gépezet. A dupla-duplézó Vucevic, a 18 pontos Williams és a 25 pontos LaVine is igyekezett, de 45% alatt maradtak mezőnyből, hiányzott az igazi átütőerő, és bár a harmadik negyedben össze tudtak rakni egy szép futást, de ezzel el is lőtték minden puskaporukat. Billy Donovan vezetőedző ennek ellenére a védekezésüket hibáztatta, szerinte megbeszélték, hogy hogyan kell egy-egyben védekezni az OKC gyorsan, agresszíven betörő játékosaival szemben, de nem tudták megcsinálni, így nem tudták teljesíteni a meccstervet sem. Most a Warriorst fogadják, aztán utaznak Párizsba, kissé felborul a menetrendjük.

A Bulls legjobb dobói: LaVine 25/3, Vucevic 19/3, White 19/12
A Thunder legjobb dobói: Giddey 25/3, Jal. Williams 22/3, Gilgeous-Alexander 21

Minnesota Timberwolves–Phoenix Suns 121–116

Leadta a nagy előnyt a Minny. A tartalékos Suns ellen nagyjából érvényesítette a papírformát a Wolves, a hazaiak jó helyeken, jó felfogással támadták ellenfelüket, és az első félidőt 15 ponttal nyerték meg, körülbelül az történt, amire reálisan számíthattunk. A harmadik negyedben sem történt nagy változás, a Minnesota nem nyitotta sokkal tovább az ollót, de menedzselte a különbséget, vezettek már 24-gyel is, és közte 17-ről indult a záró etap, ahol viszont egy kicsit elengedte az estét a vendéglátó: veszélyben nem forgott a győzelem, de az utolsó percben öt-hat pontra közelített az ebben a játékrészben 41 egységet termelő Phoenix, így elfogyott a korábbi nagy különbség. Nagy baj azért nem történt, a negyedik negyedben is végig kézben tartotta az eseményeket a Wolves, csak a vége sikerült rosszul, emiatt pedig a szájíz sem volt tökéletes Chris Finch csapatánál - Anthony Edwards (31 pont 50%-kal) vezetésével hatan is kétszámjegyűt dobtak náluk, de a védekezést nem tudták 48 percesre kinyújtani. A lényeg persze a győzelem, holtversenyes 8–9. helyen állnak Nyugaton, és csak fél meccs a hátrányuk a hatodik Clippershez képest.

Ayton sem tudott segíteni. Továbbra is erősen tartalékos volt és tulajdonképpen csak B kerettel állt ki a Suns, de Deandre Ayton már ott lehetett a pályán, viszont a center finoman szólva nem tudott segíteni: nem bírt Rudy Gobert-rel, és csak 5/18-at szenvedett össze mezőnyből, egyáltalán nem emelt csapata játékán. Damion Lee (31 pont, 6/7 tripla) extrája mellé a szokás szerint jól játszó Mikal Bridges (24 pont, 6 gólpassz, 3 labdaszerzés, 3/5 tripla) próbált fellépni, de ez nem volt elég a Minnesotával szemben, és bár a végén jelentősen kozmetikáztak a helyzeten, de ezzel csak a kiütést kerülték el – a GSW elleni győzelem csak fellángolásnak bizonyult, egyébként nincs megoldásuk, és most már úgy tizedikek csak Nyugaton, hogy három csapat is egyetlen mérkőzésen belülre zárkózott hozzájuk képest.

A Timberwolves legjobb dobói: Edwards 31/6, Russell 17/6, Prince 16/6
A Suns legjobb dobói: D. Lee 31/18, Bridges 24/9, S. Lee 12

Utah Jazz–Orlando Magic 112–108

A Jazz csinálta meg a győztes játékokat. Szorosan alakult a mérkőzés, a Utah ugyan kilenc ponttal megnyerte az első negyedet, és utána megpróbált ebből megélni, de a Magic végig ott volt a közelben, itt-ott egy kicsit vezetett is, így a végjátékhoz is kiélezett állással érkeztünk meg. Az utolsó perc kezdetén még az éppen egy 8–0-s futás levezénylő Magic vezetett 105–106-ra, míg a Jazz két és fél perce nem talált a gyűrűbe, de egy időkérést követően dobott egy duplát Collin Sexton, majd Markelle Fultz válaszára Jordan Clarkson is betalált – fél perc volt hátra, és 109–108 állt az eredményjelzőn. Itt Franz Wagner kihagyott egy triplát, majd Sexton két büntetőt hibázott, de Walker Kessler a második után lehúzta a támadópattanót, és ő mindkettőt bedobta a vonalról, ezzel óriási clutch játékot bemutatva javította társa hibáját. Itt Wagner még triplázhatott az egyenlítésért, de a váltás után rákerülő Lauri Markkanen nagyot védekezett és blokkolta a távoli kísérletet öt másodperccel az órán, ez pedig győztes játéknak bizonyult, a finn egy büntetőt bedobott még, amivel beállította a végeredményt, a Jazz pedig fontos győzelmet aratott. Markkanen (28 pont, 12 lepattanó, 21 kiharcolt büntető) remeklése mellett a 23 pontos Clarkson is említést érdemel, míg a túloldalon 26 ponttal, 5/10 triplával és 4 labdaszerzéssel zárt Wagner, Wendell Carter Jr. pedig egy szép dupla-duplát gyártott. A Jazz így az utóbbi tíz meccséből harmadszor harcolta ki a győzelmet és őrzi a playin-helyét, míg az Orlando nem tudott közelebb zárkózni, és maradt 13. Keleten.

A Jazz legjobb dobói: Markkanen 28/9, Clarkson 23/3, Sexton 18/6
A Magic legjobb dobói: F. Wagner 26/15, Banchero 19/3, Carter Jr. 19/6

Los Angeles Clippers–Denver Nuggets 103–115

Jokics nélkül is nyert a Denver. Csuklósérülés miatt ülte ki a találkozót a regnáló MVP, DeAndre Jordan kezdett a helyén, de ennek ellenére is le tudta győzni riválisát Michael Malone alakulata. A vendégek az első negyed után rátaláltak a védekezésükre, onnantól három negyed alatt összesen 69 pontot kaptak, a nagyszünet után pedig magukhoz ragadták az irányítást: a második félidő 58–45 lett a javukra, ott tudtak meglépni a Clippers elől. A harmadik negyedben egy 20–8-at, a negyedikben egy 9–0-t futottak, ez utóbbiból pedig már nem tudott visszajönni a LAC, 104–92 után már megoldotta a hátralévő időt a nyugati éllovas. Jamal Murray újabb remek meccset hozott (24 pont, 8 lepattanó, 4 gólpassz, 4/7 tripla), Michael Porter Jr. 22 pontot szórt, Aaron Gordon 17–5–5-tel, Kentavious Caldwell-Pope 14 ponttal és 3/5 triplával jelentkezett, Jokics nélkül is 50%-os mezőnymutatót és 40% feletti triplázást értek el, illetve a 115 pont is kifejezetten jól néz ki. Malone ezúttal is abszolút elégedett volt csapatával a játékot és a hozzáállást tekintve is, sorozatban ötödször nyertek, továbbra is elsők a konferenciában, és másodikak ligaszinten, minden szép és minden jó most Denverben...

Sokat hibázott a Clippers. Kawhi Leonard fogalmazott úgy a Clippers teljesítményét értékelve, hogy az akarat, a hozzáállás rendben volt, egyszerűen nem tudták megcsinálni a játékaikat, a végrehajtás hiányzott a második félidőben. Ott túl sok volt a hiba, a pontatlan zárás, a rosszul megoldott figura vagy éppen a jó figura utáni rossz dobás, különösen a triplák hiányoztak ahhoz, hogy igazán megszorítsák a Denvert – csak tízet dobtak be 35%-kal, több olyat is elhibáztak, amit egy rangadón be kell dobni. Leonard a maga 24 pontjával azért igyekezett, a padról Powell és Wall tett hozzá sokat, de Jackson és George hiánya nem fért bele, támadásban leginkább az ő kreativitásuk és tűzerejük hiányzott. Tyronn Lue továbbra sem aggódik, javítható problémákkal küzdenek, de tény, hogy úgy hatodikak Nyugaton, hogy a 13. Lakerst alig két meccsel előzik meg, úgyhogy rendkívül szoros most a küzdelem a középmezőnyben.

A Clippers legjobb dobói: Leonard 24, Powell 18/9, Morris 16/3, Wall 16/6
A Nuggets legjobb dobói: Murray 24/12, Porter Jr. 22/6, Gordon 17/6

Sacramento Kings–Houston Rockets 139–114

A második félidő már a Kingsé volt. Az első félidő még szorosan alakult, a két csapat előző meccséhez hasonlóan védekezést csak nyomokban tartalmazó, rohanós, nem túl magas színvonalú küzdelmet hozott a találkozó, a nagyszünetben 69–66-ra vezetett a Kings. A fordulás után viszont feljebb kapcsolt a hazai alakulat, és a harmadik negyedben lelépte ellenfelét: sok hármast bombázott be leindításból, közben hátul sikerült egy kicsit felpörgetnie magát, így 43–26-ra nyerte a játékrészt, és eldöntötte a küzdelmet. A húsz pont körüli állásról már nem volt esélye a Kevin Porter Jr. nélküli Rocketsnek, ugyan Jalen Green (27 pont, 5/9 tripla) és a 27 ponttal karriercsúcsot termelő újonc Jabari Smith Jr. is kitett magáért, de a leizgalmasabb esemény a négyes kiállítás volt a negyedik negyed elején: Garrison Mathews ütött oda egy keményebb faultot, ami után kialakult egy közjáték, és Mathewst, Tari Easont, Chimezie Metut és Malik Monkot is kiszórták a játékvezetők. Más érdekes esemény nem történt, a Sacto ezúttal is látványos és szórakoztató játékkal nyert, Domantas Sabonis pedig a 19 pontja és 15 lepattanója mellett karriercsúcsot jelentő 16 gólpasszt osztott szét: ezzel Oscar Robertson óta ő az első a franchise történetében, aki 15–15–15-ös statlapot tudott összerakni. A Sacto immár öt meccsel van az 50%-os mérleg felett, amrie 2006 óta nem volt példa a klubnál, Mike Brown vezetőedző szerint pedig a mostani izgalom már nem csak a csarnokban, de az egész városban tapinthatő, Sacramento izgatottan várja, hogy mire megy ez a mostani garnitúra, nagyon sokan érdeklődnek a csapat iránt – jelenleg negyedikek Nyugaton.

A Kings legjobb dobói: Barnes 27/15, Fox 24/9, Davis 22/9
A Rockets legjobb dobói: Smith Jr. 27/6. Green 27/15, Sengün 14