Legyőzte a GSW-t a Memphis, rangadót nyert a Sacto

Detroit Pistons–Charlotte Hornets 103–113

Végig kitartott a Hornets korai előnye. Az első negyedben 8 pontos előnybe kerültek a vendégek, ezt követően pedig egy pillanatig sem adták már ki a kezükből a vezetést, és amikor a Pistons közelebb zárkózott, akkor is mindig előlépett valaki – a negyedik negyedre egyértelművé vált a különbség a két csapat között, ekkor már 18 ponttal is vezettek a vendégek. Leginkább Kelly Oubre Jr. szállította a pontokat, ő 27-ig jutott, mellette Terry Rozier (21 pont, 6 lepattanó, 9 gólpassz) és P.J. Washington (20 pont, 5 lepattanó, 3 blokk) is ponterősen játszott, ahogyan a padról beszálló Richards-Smith kettős is, és egyedül Mark Williams ujjsérülése miatt nem lehetnek teljesen elégedettek. A legjobb összeállításához képest erősen tartalékos Pistonsnál szépen eloszlottak a terhek, nyolcan dobtak legalább 8 pontot, egyedül Jaden Ivey (16 pont, 6 gólpassz, 7 eladott labda, 5/17 mezőnyből) vállalta kicsit túl magát, másrészt viszont senki sem tudott igazán kiemelkedni, leginkább a 17 pontos Cory Joseph és a dupla-duplázó James Wiseman (16 pont, 13 lepattanó) érdemel dicséretet, velük a pályán egész jól nézett ki a hazaiak játéka.

A Pistons legjobb dobói: Joseph 17/3, Ivey 16/6, Wiseman 16
A Hornets legjobb dobói: Oubre Jr. 27/12, Rozier 21/3, Washington 20/3

Indiana Pacers–Houston Rockets 134–125 – hosszabbítás után

Haliburton megrázta magát a hosszabbításban. A rendes játékidő során szinte végig a Pacers vezetett, ugyanakkor a negyedik negyedben szorongatott a Rockets, átmenetileg a vezetést is át tudták venni, és 5.1 másodperccel a vége előtt Jabari Smith Jr. triplájával hosszabbításra mentettek – Tyrese Haliburton még próbálta megnyerni a rendes játékidőben a meccset, de Smith Jr. blokkolta a dobását. A ráadásban már nem volt kérdés, Haliburton megrázta magát és egymaga túldobta 12–10-re az ellenfelet, ekkor 4/4 dobása célba ért, és javított azt követően, hogy a negyedik negyedben csak 1/6-tal dobott. A Pacers irányítója végül 29 ponttal, karriercsúcsot jelentő 19 gólpasszal és egyetlen eladott labdával zárta a meccset, mellette Myles Turner is eljutott 21 pontig és 7 blokkig a kipontozódása előtt, Buddy Hield a helyére küldött 5/10 triplát, Jordan Nwora pedig a kispadot húzta a 18 pontjával. A vendégeknél a hosszabbítást is kiharcoló Smith Jr. eddigi pályafutása talán legjobb mérkőzését játszva 30 pontig és 12 lepattanóig jutott, mellette KJ Martin is hatékonyan szerzett 23 pontot, Jalen Greennek viszont 23 dobásra volt szüksége a 24 pontjához. A Rockets a festékbeli jelenlétének köszönhetően tudta tartani a lépést, 82 pontot szereztek innen, ugyanakkor itt 15 blokkba is belenéztek, míg kintről 6/17 triplával zártak a Pacers 18/45 bedobott hármasával szemben.

A Pacers legjobb dobói: Haliburton 29/6, Turner 21, Nwora 18/6
A Rockets legjobb dobói: Smith Jr. 30/9, Green 24/6, Martin 23

Orlando Magic–Utah Jazz 124–131

Megcsinálta a kulcsjátékokat a Jazz. Továbbra is Clarkson és Sexton nélkül állt ki a Utah, de a sorozatban négy vereségből érkező társaság ezúttal nagyot harcolva kiizzadta a fontos idegenbeli győzelmet. A hullámzó mérkőzésen a vendégek vezettek már 15 ponttal is a harmadik negyed elején (a félidőben nyolccal jártak előrébb), de Markelle Fultz percek alatt beszórt 13 egységével megint rohamozott az Orlando, és a vezetést is át tudta venni – egészen a találkozó hajrájáig szorosan alakult a helyzet, de a clutch játékokat ezúttal meg tudta csinálni Will Hardy alakulata. Az utolsó két és fél percnek 118–118-cal mentek neki a felek, ott Walker Kessler tett vissza egy támadópattanót, Kris Dunn dobott egy clutch kosarat, de a Magic még válaszolt, és Paolo Banchero triplája után 123–122-re vezetett 40 másodperccel a vége előtt. Itt azonban megint jött Kessler, aki 2+1-re váltott egy újabb támadópattanót, Banchero kihagyott egy büntetőt, majd tíz másodpercnél Lauri Markkanen küldött a helyére egy betöréses floatert - végül Franz Wagner egyenlítőnek szánt hármasa is kimaradt, a lepattanó után pedig Markkanen a dudaszó pillanatában bezsákolta a végeredményt jelentő duplát. Az utolsó bő fél percet tehát 9–1-re húzta be a vendégcsapat, ezzel a sikerrel pedig továbbra is ott toporog a playin-vonal körül, míg az Orlando már négy és fél meccsre van ettől, Wagnerék sorsa gyakorlatilag eldőlt.

A büntetőkön ment el. Összességében a 11 kihagyott büntető az, ami igazán fáj a Magicnek, ugyan a betöréseikre összpontosító Jazz-védekezés ellen egész jó kinti helyzeteik adódtak és be is dobtak 16 hármast, de a vonalról rendkívül rosszul céloztak, ami a végjátékban is visszaütött. Egyébként jóval kevesebb labdát adtak el, eggyel több támadópattanót húztak le, és Banchero (26 pont, 8 lepattanó), Wagner (24 pont, 4/9 tripla), Fultz (25 pont, 6 gólpassz), valamint Suggs (17 pont, 6 gólpassz) vezetésével nem játszottak rosszul, a végén azonban egy fokkal egyszerűen több volt a Jazzben, amikor a döntő játékokról volt szó. A vendégeknél Markkanen (31 pont 50%-kal), Kessler (13 pont, 10 lepattanó, 3 blokk, 5/5 jó dobás, +15), Talen Horton-Tucker (23 pont, 8 gólpassz) és Dunn (23 perc alatt 12 pont, 9 lepattanó, 4 gólpassz, 3 labdazserzés) mellett a 17 pontos, 3 labdaszerzéses Fontecchio, valamint a 4/8 triplás Agbaji is dicsérhető – a Jazz 56 százalékkal dobott mezőnyből, irányítói nélkül is nagyon hatékony támadójátékot mutatott be.

A Magic legjobb dobói: Banchero 26/9, Fultz 25/6, F. Wagner 24/12
A Jazz legjobb dobói: Markkanen 31/9, Horton-Tucker 23/6, Fontecchio 17/3

Memphis Grizzlies–Golden State Warriors 131–110

Ez most a Memphisé. Idén eddig 2–0-ra vezetett ebben a párharcban a GSW, azonban ahogy azt már megszokhattuk, idegenben egészen reménytelen ez a társaság, és ezúttal még az sem pörgette fel a gárdát, hogy a Grizzlies ellen egyre komolyabbá válik a rivalizálás üzengetésekkel, trash-talkkal fűszerezve. A Memphis 48–28-ra nyerte az első negyedet, átgázolt ellenfelén, sokkal élesebbnek, motiváltabbnak bizonyult a Morant-Clarke-Adams sort továbbra is nélkülöző vendéglátó, majd a nagyszünetben is volt még 18 közte, majd amikor a harmadik negyedben rohamozott és bejött tíz alá a Warriors, még volt egy fokozat a hazai alakulatban. A záró etapra megint sikerült felrázni a védekezést, és 17 ponton tartani a Golden State-et, így ott ismét hamar szétnyílt az olló, és rövid úton eldőlt a küzdelem - a vége megint 21 pontos különbség lett, visszaállt a kezdeti differencia a csapatok között. Desmond Bane (21 pont, 6 gólpassz) és Jaren Jackson Jr. (21 pont, 9 lepattanó, 3/4 tripla) mellett Tyus Jones (22 pont, 11 gólpassz) is nagyot játszott, a padról remekül szállt be Santi Aldama, csapatként 54 százalékkal tüzeltek mezőnyből, 45 százalékkal emeltek be 18 triplát és 36 gólpasszig jutottak, nagyon működött a játékuk – meccsek óta nem voltak ilyen jók, nagy szükségük volt már egy ilyen teljesítményre, főleg éppen a GSW ellen...

Megint süllyed a Warriors. A hazai sikerszéria után visszatért Steph Curry, és most éppen a szokásos idegenbeli zuhanórepülését végzi a címvédő, 0–3-mal zárta ezt a kirándulást Steve Kerr csapata, és vendégként már csak 7–26 a mérlege – ez pontosan megegyezik a ligautolsó Detroitéval, és ennél csak a Rockets-Spurs párosnak van (egy hajszállal) rosszabb mutatója saját csarnokától távol. Így nem is meglepetés a 131 kapott pont és a sima vereség, bár ez megint nem fogható Curryre, hiába az ő visszatérésével indultak el megint lefelé: csak ő és Andre Iguodala hozott pozitív +/- mutatót, az irányító 29 ponttal és 4/8 triplával zárt, de például Poole, Thompson és DiVincenzo is betlizett a kezdőben, ezek nem férhettek bele. Kerr szerint "borzasztóan" játszottak, Curry pedig úgy fogalmazott, hogy most már nagyon frusztráló, hogy nem képesek megoldani a gondjaikat...

A Grizzlies legjobb dobói: Jones 22/9, Jackson Jr. 21/9, Bane 21/6
A Warriors legjobb dobói: Curry 29/12, Poole 22/6, D. Green 16

Milwaukee Bucks–Brooklyn Nets 118–113

Adetokunbo nélkül, Lopez extrájával hozta a kötelezőt a Bucks. A Nets tartalékosan állt ki, s bár Janisz Adetokunbo ezúttal sem lépett pályára a vendéglátónál, az esélyek ezzel együtt is teljesen egyértelműek voltak, nem hibázhatott Mike Budenholzer alakulata. A mérkőzés úgy is kezdődött, hogy nincs kérdés, a hazaiak 37–20-ra nyerték az első negyedet, de aztán kicsit belekényelmesedtek a helyzetbe, a magára találó, és sokkal több energiát mozgósító Brooklyn pedig elkezdett visszajönni, a negyedik negyedet konkrétan szorossá tudta tenni a társaság. A korábban 22 pontos előny olyannyira elolvadt, hogy bár végig előrébb járt a Bucks, de a záró etapban többször is egy labdányira tudott visszajönni a vendégcsapat, majd a legvégén Brook Lopez két villanására volt szükség ahhoz, hogy kimozogja a helyzetet a ligaelső. A center 30 másodpercnél, 112–110-es állásnál visszatett egy kulcsfontosságú támadópattanót, majd a következő védekezésnél blokkolta Duke Jr. kísérletét, a megszerzett lepattanóból pedig Jevon Carter eldöntötte a találkozót. Lopez egyébként is az este hőse volt, ugyanis bevágott három triplát, voltak nagyon fontos kosarai támadásban a festékben, leszedett tíz lepattanót, amelyből öt is támadó volt, védekezésben pedig karriercsúcsot jelentő kilenc (!) blokkot jegyzett, megkerülhetetlen hegynek bizonyult a gyűrű környékén. Mellette Bobby Portist (28 pont, 13 lepattanó, 11/15 mezőnyből) is emeljük ki, így a Holiday–Middleton páros pocsék meccse is belefért – 2.5 mérkőzéssel vezetnek a Boston előtt, most viszont egy Warriors–Kings–Suns nyugati túrára utaznak, az nem lesz egyszerű menet.

Csak a cseresor. A kezdeti nagy hátrány után Jaque Vaughn úgy döntött, hogy ma nincs szükség a kezdőkre, így 10-12 perc játék után lecserélte és már nem is küldte vissza őket – Curry, Finney-Smith, Harris és Noel összesen 1/12-es mezőnymutatót és 5 pontot tett hozzá, de Mikal Bridges 4/13-as szenvedése sem ért sokat. A cserék viszont visszahozták az együttest a meccsbe, és kis híján a bravúrt is megcsinálták: Patty Mills (23 pont, 5/9 tripla), Cam Thomas (21 pont, 3/6 tripla) és Dru Smith (17 pont, 5 gólpassz) mellett Duke Jr., Sharpe és Watanabe is kitett magáért, Mills, Smith és Duke Jr. például +15-ös mérleget hoztak, ők vezényelték le a nagy felzárkózást. A végén még egy-két jó játék hiányzott volna az igazi meglepetéshez és csodához, ez elmaradt, de így sem lehetnek elégedetlenek, főleg az első percek borzalma után – és különösen úgy, hogy Dinwiddie, Claxton, Simmons és O'Neale egyáltalán nem is lépett pályára.

A Bucks legjobb dobói: Portis 28/9, Lopez 24/9, Allen 19/9
A Nets legjobb dobói: Mills 23/15, Thomas 21/9, Smith 17/6

Sacramento Kings–New York Knicks 122–117

Sabonis megalapozta, Fox pedig rátett egy lapáttal. Megnyerte a fontos rangadót a Sacramento, amely így továbbra is tartja a második helyét Nyugaton, de Mike Brown vezetőedző a győzelem ellenére nem volt elégedett: mint mondta, a sikernek örül, de engedtek 23 támadópattanót, és több olyan hibát is elkövettek, amelyek a playoffban nem férnek bele, mert ott „a nagyfiúk ilyenért szétrúgják a hátsójukat”. Most mindenesetre ez is elég volt, Domantas Sabonis egy újabb tripla-duplával alapozta meg a győzelmet (24 pont, 13 lepattanó, 10 gólpassz), az első negyed után hét ponttal vezettek, a nagyszünetben már 16 egység volt az előnyük, de volt közte 21 is a javukra, ám Brown bosszúságára gyakorlatilag az egészet leadták a folytatásban – már a harmadik negyed végén tíz alatt járt a Knicks, később pedig tovább közelített. A záró etapban azonban rákapcsolt az addig csendes De'Aaron Fox és egymaga 16 pontot jegyzett ekkor, az ő extrája kellett ahhoz, hogy elöl tudjanak maradni, és bár a Knicks 96-96-nál egyszer már kiegyenlített, de ezt követően mindig pár ponttal vezetni tudtak a hazaiak. A végjátékban is ők menekültek előre, a Knicks rohamozott, de Foxnak volt egy clutch kosara 26 másodpercnél, majd a végeredményt Sabonis állította be hat másodperccel az órán – az ő büntetőivel ért véget a meccs, így végül mégis behúzták a győzelmet.

Pedig Brunson egy félidőt játszhatott. Ott lehetett a Knicksben az utóbbi időben sérüléssel bajlódó Jalen Brunson, de végül csak 19 percet (mind az első félidőben) játszhatott, amely alatt ugyan dobott 19 pontot, de nagyon hiányzott a többi időszakban - a csereegyes Immanuel Quickley most 1/11-et bohóckodott össze mezőnyből, ez nem férhetett bele. Most sem Barrett, sem Randle nem dobott jól, csapatszinten nem érték el a 42 százalékot sem, míg távolról csak 26%-kal céloztak, de a 23–6-ra nyert támadópattanózással, valamint a gyorsindításból aratott 23–7-es győzelemmel sok mindent ellensúlyoztak. Ezeknek köszönhetően jöttek vissza és vívtak kiélezett végjátékot, de az utolsó percekben nagyon kellett volna a pontosabb, gördülékenyebb támadógépezet, és egy jó Brunson – ez most nem volt meg, így zsinórban másodszor is kikaptak, bár ezzel is maradtak ötödikek Keleten.

A Kings legjobb dobói: Sabonis 24, Fox 23/3, Monk 19/12
A Knicks legjobb dobói: Barrett 25/3, Randle 23/6, Brunson 19/9, Grimes 19/12