A Dallasé a bostoni rangadó, földbe döngölte a Lakerst a Phoenix

Brooklyn Nets–New York Knicks 110–107

Kevin Durant intézte. Kyrie Irving és Seth Curry sem lehetett ott a Netsben Ben Simmons és Joe Harris (bár őt már említeni is felesleges) mellett, így kiemelt szerep hárult Kevin Durantre, aki viszont most úgy döntött, hogy nem engedi kikapni a hazaiakat. Durant már az első negyedben is jelezte, hogy vért ivott a meccs előtt és 16 pontot szórt be ebben az etapban, de a folytatásban is borzasztó agresszív maradt, folyamatosan, minden helyzetből tüzelt és bár a triplái nem ültek (4/13), de így is 50% feletti hatékonysággal dolgozott – 19/37-et hajított mezőnyből, amit 11/12 büntetővel spékelt meg. Így a hat lepattanója és a kilenc gólpassza mellett végül 53 pontos szezoncsúcsot szórt, egészen ellenállhatatlan teljesítményt nyújtott, majd a végén is ő volt a döntő faktor – ugyan a mérkőzés nagyobb részében a jól védekező és KD révén elöl is produktívnak bizonyuló Brooklyn vezetett, de a több lábon álló, kiegyensúlyozottabb Knicks bő két perccel az órán 101–103-as előnyhöz jutott. Itt azonban előbb Andre Drummond egyenlített, majd Goran Dragic labdaszerzése után jött Durant, aki 56 másodperccel az órán bebombázta a meccset félig-meddig eldöntő triplát – erre egy duplával még válaszolt Julius Randle, de aztán Bruce Brown labdát lopott, KD pedig 4/4 büntetővel lezárta a találkozót. A Nets ezzel rendkívül fontos győzelmet aratott a városi derbin, sorozatban harmadszor nyert és megerősítette a nyolcadik helyét Keleten.

Hiába állt több lábon a New York. A „vendégeknél” Julius Randle (26 pont, 9/17 mezőnyből), RJ Barrett (24 pont, 3 labdaszerzés) és Evan Fournier (25 pont, 5/8 tripla, 5 gólpassz) is kitett magáért, csapatszinten 47 százalékkal tüzeltek mezőnyből, 38 százalékkal tripláztak és volt 27 gólpasszuk is, egyáltalán nem játszottak rosszul. Egyszerűen annyi volt a gondjuk, hogy nem náluk szerepelt Kevin Durant – ez most tipikusan olyan meccs volt, amelyet az ellenállhatatlan szupersztár-teljesítmény döntött el, mindegy volt, hogy mit csinál az ellenfél. Annyira azért nem voltak pontosak, hárommal több eladott labdát vétettek, „csak” egálra hozták a lepattanózást és bár teljességgel elvették a Nets tripláit, de pont a végén, a legrosszabb pillanatban kaptak egyet - pedig összesen hatot engedtek ellenfelüknek. Nem voltak rosszak, de kirívóan jók sem, a legjobb játékos pedig elsüllyesztette őket - volt tartásuk, de a három győzelem óta most sorozatban másodszor kaptak ki és egyre távolabb kerülnek a playintől.

A Nets legjobb dobói: Durant 53/12, Drummond 18, Brown 15
A Knicks legjobb dobói: Randle 26/9, Fournier 25/15, Barrett 24/3

Detroit Pistons–Los Angeles Clippers 102–106

Megfordította a Clippers. Jó ideig úgy tűnt, hogy a sokkal motiváltabban, pontosabban játszó Detroit lehet a befutó, a hazaiak az első félidőt végig kontrollálták és 14 ponttal vezettek a nagyszünetben úgy, hogy 18 is volt közte a javukra, nagyon simán tartották kézben a találkozót. Majd a Clippers a harmadik negyedben felébredt, 55–39 után Reggie Jackson dobásaival kezdte meg a felzárkózást, de igazán csak a játékrész hajrájában tudott ellenfele fölé nőni: 67–56 után egy 14–5-ös rohammal tüntette el az addigi hátrányát a társaság. A 31–19-re nyert negyed után továbbra is lendületben maradt a Los Angeles, a záró etap elején egy 8–2-vel egyenlített, majd nem egészen nyolc perccel a vége előtt a vezetést is átvette és azt innentől már nem is adta ki a kezéből – másfél percnél Reggie Jacksonnak volt egy döntő jelentőségű triplája és labdaszerzése, ez utóbbiból Marcus Morris is betalált, ezt követően pedig már nem érkezett válasz. Összességében pocsék első félidő után elöl-hátul sebességet váltott Tyronn Lue alakulata és Morris (31 pont, 10/19 mezőnyből), Jackson (15 pont, 9 gólpassz), Luke Kennard (16 pont, 4/7 tripla), valamint Ivica Zubac (14 pont, 15 lepattanó) vezetésével behúzta az idegenbeli kötelezőt – továbbra is a „senki földjén” nyolcadikak Nyugaton, most pedig Clevelandbe utaznak tovább.

Nem ért végig a Detroit. Nagy elánnal kezdte a meccset a Pistons, Cade Cunningham (23 pont, 9 lepattanó, 10 gólpassz, 2 blokk, 44 perc játék) és Jerami Grant (21 pont, 4/8 tripla) vezetésével meg tudtak lógni, de nem bírták végig erővel és koncentrációval. Pedig mezőnyből, távolról és a büntetővonalról is jobban dobtak ellenfelüknél, de több labdát adtak el, kevesebb támadópattanót húztak be és a második félidő nagy részében már hiányzott belőlük az átütőerő, a fizikalitás. Dwane Casey vezetőedző szerint egy fontos dolgot kell megtanulnia fiatal csapatának: a negyedik negyed mindig más, főleg egy playoff-csapat ellen, ők még nem tartanak ott, hogy a végére szintet lépjenek és keményebben, okosabban játsszanak, de eljön majd ennek az ideje is.

A Pistons legjobb dobói: Cunningham 23, Grant 21/12, Bagley III 15
A Clippers legjobb dobói: Morris 31/9, Kennard 16/12, Jackson 15/9

Boston Celtics–Dallas Mavericks 92–95

A Dallasé lett a végjáték. „Csúnya” meccset hozott a játéknap kiemelt rangadója, amellett, hogy két ligaelit védelem feszült egymásnak, még az üres, könnyűnek tűnő helyzetek is kimaradtak és rengeteg hibát láthattunk akár eladott labdák, akár rossz, türelmetlen vállalások formájában is. Az elején a Celtics lépett meg pár ponttal, aztán visszajött a Dallas, majd a második negyedben „beindult” a Boston: Jaylen Brown méretes zsákolása kicsit felrázta a csarnokot is, 26–27 után egy 22–8-as hazai futás következett, majd a nagyszünetre Spencer Dinwiddie triplájával mehettek a csapatok. A fordulás után azonban eltüntette a tíz pont feletti hátrányát a Mavs, 56–43 után egy 21–6-ot rohantak a vendégek és átvették a vezetést, innentől pedig ismét kiélezett találkozót láttunk a végéig. Ott pedig végül a Dallas lett pontosabb: a Boston 92–89-es előnyben támadhatott szűk két perccel az órán, de Jayson Tatum eladta a labdát, Luka Doncic pedig felcsoszogott vele és egy visszalépős hármassal egyenlített. A következő játéknál Maxi Kleber betakart Brownt, majd Doncic kiosztása nem talált embert, de Tatum is hibázott ismét, így megint jöhetett a Dallas – Doncic pedig ezúttal már nem rontotta el, újabb betöréssel rántotta össze a védekezést, majd kiosztotta a teljesen üresen álló Spencer Dinwiddie-nek, aki bevágta a triplát. 92–95, de volt még idő, Marcus Smartot pedig tripladobás közben faultolta Doncic – legalábbis elsőre ezt fújták, majd a challenge után visszavonták az ítéletet. Tatumnak így is volt még egy dobása az egyenlítésért, de az kimaradt, úgyhogy izgalmas, kiélezett, de támadásban mérsékelten minőségi mérkőzésen nyerte meg a rangadót a Mavericks.

Nem a szép statisztikák maradnak meg. A Celtics 37.5 százalékos mezőnymutatóval, 24.3 százalékos triplázással és mindössze 16 gólpasszal zárt csapatszinten, míg a Mavs ugyan ezekben egy fokkal jobbnak bizonyult, de cserébe eladott 18 labdát a 11-gyel szemben, illetve 11–4-re elvesztette a támadópattanózást. Jayson Tatum 21 pontjához 23 dobás kellett, Brown 6/16-ot, Smart 4/12-t, Derrick White 2/10-et dobott, a meccs legjobbja pedig végül az a Doncic (26 pont, 8 lepattanó, 8 gólpassz) lett, aki az első félidőben kis híján kiszállt – a combhajlítójához kapott, be is kellett mennie az öltözőbe, de „megszerelték” a lábát, később visszatért és bár sokszor még magához képest is vontatottan mozgott, de így is 39 percet töltött a parketten. Ime Udoka, a hazaiak edzője annyit mondott, hogy bár Tatum jól passzolt ki a duplázásokból, de elrontották az ígéretes dobásaikat, illetve egy másodpercnyi késésben voltak a döntéshozataluk terén, ami a Mavs-védekezés ellen nem nagyon fért bele – így maradtak ötödikek Keleten, most pedig a Golden State-hez látogatnak.

A Celtics legjobb dobói: Tatum 21/9, Horford 17/3, Smart 15/3
A Mavericks legjobb dobói: Doncic 26/12, Finney-Smith 19/12, Dinwiddie 18/9

Orlando Magic–Philadelphia 76ers 114–116 – hosszabbítás után

A vártnál jobban megizzadt a Sixers. A Nets elleni hazai pofon után kötelező volt nyernie a Phillynek a keleti sereghajtó otthonában, de egészen borzalmasan dobott a gárda: csapatszinten csak 38 százalékkal zárt mezőnyből, ami a vállalható triplázás és az összesen eladott nyolc labda ellenére eléggé behatárolta a lehetőségeit. Joel Embiid (35 pont, 16 lepattanó, 7 gólpassz, 9/28 mezőnyből) és James Harden (26 pont, 6 lepattanó, 6 gólpassz, 5/14 mezőnyből) is rengeteget hibázott, de ők ketten 28/32 büntetővel ellensúlyozták ezt valamelyest, mégis kis híján újabb vereségbe néztek bele. Az első félidőben olyannyira nem találták a ritmust, hogy 17 ponttal is égtek már, a nagyszünetben 12-vel voltak lemaradva és a fordulást követően mindent megtettek azért, hogy valahogy megmeneküljenek - a harmadik negyedben egyszer már egyenlítettek, de aztán újra leszakadtak és a záró etapban megint tízpontos hátrányba kerültek. Innen egy nagy futással kivágták magukat, bő négy perccel az órán a Harden, Embiid páros tripláival átvették a vezetést is, de aztán kabaréba illő végjátékot láthattunk – a rendes játékidő utolsó három percében egyik csapat sem talált a gyűrűbe (!), Embiid két büntetőt is kihagyott, így a borzasztó periódus végén hosszabbítás következett. Ott megtört a jég, de másfél percnél megint a Magic vezetett négy ponttal – itt azonban Harden dobott egy kettest, Embiid kiosztott egy blokkot, Tobias Harris bevert egy clutch triplát, majd a végén hiába hagytak ki két büntetőt, az Orlando már nem tudta ezt kihasználni. Alacsony színvonalú meccsen harcolta ki a kötelezőt a Philly, nem is volt elégedett Doc Rivers - bár a harmadik negyedes védekezést külön kiemelte pozitívumként.

Kemény dió az Orlando. Georges Niang mondta azt a Sixers részéről, hogy tudja, hogy az emberek „csak” a keleti sereghajtót látják, de ha megnézzük a Magic utóbbi meccseit, akkor látjuk, hogy most nem azon a színvonalon játszanak: nemrég a Minnesotát is megverték, megizzasztották a Sunst, legyőzték a New Orleanst, úgyhogy komolyan kell venni őket. Ez most is látszott, hatan is kétszámjegyűt dobtak a hazaiaknál, akik 42 százalékkal süllyesztettek el 18 triplát, odaértek a dobásokra védekezésben, megnyerték a lepattanózást is, abszolút stabil játékot nyújtottak – a 17-tel kevesebb kiharcolt büntető és a szoros végjátékban elkövetett hibák nem fértek bele, de egyébként közel álltak az újabb bravúrhoz. Most már rendszeresen képesek szoros negyedik negyedeket játszani bárkivel, Wendell Carter Jr. szerint az a következő lépés, hogy ezekből minél többször találjanak megoldást a végén – most nem sikerült, de úgyis tankolnak, van még idejük javítani ezen.

A Magic legjobb dobói: Carter Jr. 23/6, Anthony 19/9, Okeke 13/9
A 76ers legjobb dobói: Embiid 35/6, Harden 26/9, Harris 26/9

Atlanta Hawks–Indiana Pacers 131–128

Szoros lett a vége. Az első félidőben úgy tűnt, hogy magabiztosan érvényesítheti a papírformát az Atlanta, a hazaiak ugyanis kilenc ponttal nyerték az első negyedet és 18-cal vezettek a nagyszünetben, kényelmes előnyt építettek fel. Talán túl kényelmeset is, mert a fordulás után elveszett belőlük az igazi energia és keménység, védekezésben is visszaestek és támadásban sem volt meg az addig látott ritmus, így a Pacers elkezdett közelíteni, a harmadik negyedben csak pár pontot faragott le, a negyedikben viszont rárontott ellenfelére és egylabdás, kiélezett végjátékot csinált ebből a mérkőzésből. 118–104 után egy 14–3-at rohantak a vendégek és két és fél perccel az órán egy dobáson belülre zárkóztak, itt nagyon észnél kellett lennie a Hawksnak, majd később az Indynek labdája is volt az egyenlítéshez - ezt azonban elrontotta, az Atlanta képes volt válaszolni, majd négy másodperccel az órán (időkérés utáni figurából azonnal) zsákolt egyet De'Andre Hunter, az volt a döntő ütés. Így ha nehezen is, de kimozogták a győzelmet és a Charlotte előtt foglalnak helyet, de balszerencséjükre a komplett keleti playin-mezőny nyerésben van éppen.

Young kiemelkedett. Trae Young messze kilógott felfelé a találkozón, a Hawks vezére ugyanis 47 ponttal húzta övéit: ebből 33-at az első félidőben szerzett, addig egészen fenomenális játékot nyújtott, de a fordulás után kicsit ő is visszaesett, ahogy a komplett Atlanta is. A végén azért így is villant, amikor kellett, 47 pontját pedig 13/20-as mezőnymutatóval, 7/10 triplával, valamint 14/14 büntetővel szerezte, lehetett rá számítani, extra hatékonysággal dolgozott – mellette még hatan érték el náluk a tízpontos határt, csapatszinten pedig 55 százalékkal céloztak, egyben volt a gépezetük. A Pacersnél Tyrese Haliburton (25 pont, 10 gólpassz) emelhető ki leginkább, de a nyolc pályára lépő játékosukból heten is legalább 12 pontot szórtak, ők 50 százalék feletti mezőnymutatóval és 40 százalék feletti triplázással hozták le a meccset, a második félidei felzárkózásuk viszont kevésnek bizonyult, elvesztették a dobópárbajt – hátulról az ötödikek a tabellán, lehet ebből egy ígéretes draftcetli...

A Hawks legjobb dobói: Young 47/21, Gallinari 15/3, Hunter 15/9
A Pacers legjobb dobói: Haliburton 25/9, Hield 25/6, Washington Jr. 22/12

New Orleans Pelicans–Houston Rockets 130–105

Javított a New Orleans. Az utóbbi mérkőzések vereségei után ezúttal teljesen mást mutatott a Pelicans, amelynél ugyan még most is hiányzott a két fő playmaker, Brandon Ingram és CJ McCollum, de ezen az estén talált megoldást a gárda. Elsősorban a két kezdő magasember hozta a pontokat, Jonas Valanciunas (32 pont, 10 lepattanó 27 perc alatt) és Jaxson Hayes (21 pont, 6/8 mezőnyből 27 perc alatt) is kitett magáért, folyamatosan büntették a Houstont a festékben, de Naji Marshall is dupla duplázott, a padról pedig 17 ponttal, 10 gólpasszal, valamint 6 labdaszerzéssel szállt be Jose Alvarado. A két vezér nélkül is 50 százalék felett dobtak, illetve 30 gólpasszt osztottak szét, a 16 ponttal nyert második negyed után a harmadik játékrészben dűlőre is vitték a dolgot és vezettek már kereken harminccal is – a Rockets az első játékrészt nyerte meg, utána viszont esélye sem volt arra, hogy megszorítsa nagyon belendülő ellenfelét. Kiemelendő még a Pelicans szezoncsúcsot jelentő 17 labdaszerzése, a Houston 25 alkalommal szórta el a játékszert, úgyhogy Hayesék könnyedén lerohanták a vendégeket és emiatt kapták el igazán a fonalat – sima meccs volt, így a Pels őrzi a nyugati 10. helyét, a Rockets pedig a ligautolsót.

A Pelicans legjobb dobói: Valanciunas 32/3, Hayes 21/6, Marshall 17/3
A Rockets legjobb dobói: Green 17/6, Nwaba 15/6, Tate 14/6

Oklahoma City Thunder–Memphis Grizzlies 118–125

Közel maradt, de kikapott az OKC. Összességében végig a Memphis vezetett a találkozó során, a vendégek 12 ponttal nyerték meg az első negyedet és onnantól azt menedzselték a végéig, de tegyük hozzá, hogy a Thunder alapvetően nem adta meg magát és végig próbálta nyomás alatt tartani ellenfelét. A második negyedet meg is nyerték a hazaiak, majd ugyan a Grizzlies meglógott egyszer 18 egységgel is, de abból is megpróbált visszazárkózni az OKC – a hajrának azért így is kétszámjegyű Memphis-előnnyel mentek neki a felek, de kicsit még kozmetikázott az eredményen a Thunder. Taylor Jenkins, a vendégek vezetőedzője is azt mondta, hogy az OKC nagyon megizzasztotta őket, végig kaparniuk kellett, kulcsvédekezéseket kellett bemutatniuk, hogy megmaradjon az előnyük, egyáltalán nem volt könnyű dolguk, de végül csak összehozták a kötelező győzelmet és tartják a második helyüket a Warriors előtt.

Dillon Brooks visszatért. A győzelem mellett kiemelt fontosságú a Grizzlies számára, hogy 27 kihagyott mérkőzés után újra ott lehetett a pályán Dillon Brooks: rögtön be is került a kezdőbe, 26 perce alatt 15 pontot és 4 gólpasszt tett hozzá, ebben az időben +15-ben voltak a vendégek. Vele a pályán még jobban megoszlottak a terhek és végül senki sem jutott náluk 21 pont fölé, Ja Morant is csak 17-et dobott 10 gólpasszal, ráadásul a tíz pályára lépő játékos mindegyike 6-15 mezőnykísérlet között zárt, tényleg bevontak mindenkit. A 20 támadópattanó azért kiemelkedő adat, ahogy a 30 gólpassz is jól mutat, a Thunder ennyire nem volt gördülékeny és ott igazából két játékos vitte a prímet: Shai Gilgeous-Alexander (31 pont, 7 gólpassz) és Darius Bazley (29 pont, 10 lepattanó) párosa intézte a játék jelentős részét. Ez most kevés volt a bravúrhoz, de volt tartásuk, az is valami, következőleg a Hornets ellen bizonyíthatnak.

A Thunder legjobb dobói: Gilgeous-Alexander 31/3, Bazley 29/9, Waters 16/12
A Grizzlies legjobb dobói: Bane 21/9, Jackson Jr. 18/6, Morant 17

Phoenix Suns–Los Angeles Lakers 140–111

Davis besegített a Sunsnak. Ha nem lenne elég baja a Lakersnek, akkor Anthony Davis gondoskodott róla, hogy legyen: az egy hónapja sérült magasember azt találta mondani a találkozó előtt, hogy a tavalyi playoffban a Los Angeles „biztosan” legyőzte volna a Sunst, ha ő nem sérül meg és a Phoenix csak ezért jutott el a nyugati döntőig, szerinte ezt "mindenki tudja". Több se kellett a hazaiaknak, kellően felhúzták magukat ahhoz, hogy olyan energiával jöjjenek ki a pályára, ami megsemmisítette a Lakerst: a listavezető villámgyorsan rohant egy 14–0-t, az első negyedben 14 gólpasszt osztott ki eladott labda nélkül, 7/12 triplát süllyesztett el és 48–22-re, 26 ponttal nyerte ezt a játékrészt. A Los Angeles ebben a periódusban 1/10 triplát és 7 eladott labdát tudott felmutatni, nem volt egy súlycsoportban a két csapat, a Suns pedig a folytatásban tovább nyitotta az ollót, a nagyszünetig szezoncsúcsot jelentő 79 pontot szórt és 35-tel is vezetett már. Devin Booker azt mondta, hogy Davis kommentje igenis ott volt a fejekben, de ők úgy döntöttek, hogy inkább a pályán válaszolnak, Deandre Ayton pedig külön kérte, hogy több labdát kapjon, hadd büntesse meg a small-ballozó Lakerst a festékben. Ő végül 27 perc alatt is összehozott 23 pontot és 16 lepattanót, csak három dobást hibázott, Booker pedig 30 ponttal, 10 gólpasszal és 4 labdaszerzéssel zárt úgy, hogy az első negyed után nyilván neki sem kellett megszakadnia - nem gondoltuk, hogy egy Suns-Lakers most lehet statement game, de Davis elintézte...

Reménytelen Lakers. Frank Vogel, a vendégek vezetőedzője úgy fogalmazott, hogy a kezdésük és az egész meccsük elfogadhatatlan volt, nyilván nehéz nekik az alacsony szerkezetükkel játszani, de akkor is javulniuk kell – üres szavak ezek akkor, amikor már sorozatban tizedszer kaptak ki idegenben és az utóbbi kilenc meccsükből csak azt a kettőt tudták megnyerni, amelyeken LeBron James elérte az 50 pontot. James most sem volt rossz, 31-et dobott 7 lepattanóval és 6 gólpasszal, de teljességgel esélytelennek bizonyultak még a szoros meccsre is – egy-egy ilyen még elő is fordulhatna, de jelenleg reálisan nézve ez az alapállapot, amelyen hosszú ideje képtelenek változtatni...

A Suns legjobb dobói: Booker 30/12, Ayton 23, Bridges 18/3
A Lakers legjobb dobói: James 31/15, Anthony 18/12, Westbrook 13, Monk 13/6

NBA, ALAPSZAKASZ
Brooklyn Nets–New York Knicks 110–107
Detroit Pistons–Los Angeles Clippers 102–106
Boston Celtics–Dallas Mavericks 92–95
Orlando Magic–Philadelphia 76ers 114–116 – h. u.
Atlanta Hawks–Indiana Pacers 131–128
New Orleans Pelicans–Houston Rockets 130–105
Oklahoma City Thunder–Memphis Grizzlies 118–125
Phoenix Suns–Los Angeles Lakers 140–111