Atlanta Hawks–Milwaukee Bucks 136–135 – hosszabbítás után
Ha már lúd, legyen kövér. Amúgy is sokan megsérültek mostanában a Bucksban, Giannis Antetokounmpo sem tudta vállalni a játékot, úgyhogy Mike Budenholzer úgy döntött, hogy akkor emeli a tétet és kiültette még Khris Middletont, illetve Eric Bledsoe-t is – konkrétan az öt kezdőből négyen, plusz a cserepadról is jó páran hiányoztak. Így történhetett meg az a vendégeknél, hogy Tim Frazier a hosszabbításos meccs mind az 53 percét a parketten töltötte, vagy hogy Bonzie Colson 41 percet játszott, hiszen most aztán megkapták a lehetőséget azok, akik eddig nem – sőt, a 43–26-ra nyert első negyed után úgy tűnt, hogy még így is képesek lesznek győzelmet aratni. Ez végül nem így lett, ugyan a negyedik negyed utolsó percét még ötpontos előnnyel kezdték, de a Hawks innen is hosszabbításra tudott menteni, majd a túlórában is vezettek öt ponttal bő egy perccel az órán, de azt sem tudták megőrizni és dudaszóra kikaptak. Persze a keretet elnézve ez azért benne volt a pakliban...
Youngé lett a győztes kosár. Nem dobott most jól Trae Young, az Atlanta újonc irányítója, főleg a második félidőben hibázott sokat, de mégis ő lett a találkozó hőse, bár nem azért, mert 12 pontja mellett 16 gólpasszt osztott ki. A rendes játékidő végén még nem ő vállalt, ő „csak” megtalálta Alex Lent, aki egy triplával hosszabbításra küldte a feleket, de a túlórában már a fiatal lépett elő: hét másodperccel az órán egy clutch dobással fordított, amire Sterling Brown még válaszolt, de a fennmaradó egy másodperc elég volt Youngnak ahhoz, hogy elsüllyessze a dudaszós győztes dupláját. A Hawks ezzel újabb szép győzelmet jegyzett még akkor is, ha a Bucks C volt az ellenfél, következőleg pedig San Antonióba látogat majd.
A Hawks legjobb dobói: Anderson 24/12, Len 23/9, Collins 23/9
A Bucks legjobb dobói: Brown 27/15, Frazier 20/6, Lopez 19/9
Oklahoma City Thunder–Dallas Mavericks 103–106
Itt bizony baj van. Óriási kötelező volt ez a találkozó a Thunder számára nemcsak a mérleg miatt, hanem azért is, mert hetek óta gyengélkedik a csapat és a nyíltan tankoló, legjobb játékosa nélkül érkező Dallas ellen, otthon nem is lehetett elképzelni más forgatókönyvet, mint a győzelmet, de az életnek mégis más terve volt. Az OKC ismét borzalmasan gyengén játszott, ugyan az üres statisztikákat legyártotta Russell Westbrook (25 pont, 11 lepattanó, 11 gólpassz) és Paul George (27 pont, 11 lepattanó, 5/12 tripla) is, de ezzel nem mentek semmire, 40 százalék alatt dobtak mezőnyből, 30 százalék alatt tripláztak és nyomokban sem emlékeztettek egy motivált playoff-csapatra – egy-egy futást leszámítva nem tudtak érvényesülni és nagyrészt rohantak az eredmény után. Két perccel a vége előtt aztán 98–97-nél átvették a vezetést, sőt, még fél perccel a vége előtt is ők vezettek 103–102-re, de értékelhetetlenül védekeztek ebben az időszakban és mivel a következő támadást elrontották, így lépéshátrányba kerültek és végül mégis kikaptak. Egyrészt ez a vereség komoly bajt jelez, hiszen az All Star-gála óta 7–13-ra állnak és vállalhatatlan, hogy ezt a meccset is elbukták, másrészt viszont mivel a Spurs is kikapott, még mindig minden esélyük megvan arra, hogy az első körben elkerüljék a GSW-t és a Denverrel csatázzanak...
Újabb bravúr. A GSW idegenbeli megsemmisítése után játszott két szoros meccset, most pedig újabb komoly idegenbeli bravúrt mutatott be a Dallas annak ellenére, hogy Luka Doncic kihagyta ezt az összecsapást. Ehhez elég volt Trey Burke (25 pont, 8 gólpassz, 10/16 mezőnyből) jó játéka és a tankolás ellenére meglévő motiváció, az első félidőben tíz pont feletti előnyben is voltak, majd a kiegyenlített végjátékban sem remegtek meg, sőt, szinte minden támadásukat kosárral fejezték be – a végén Powell clutch kettese és Broekhoff büntetői döntöttek a javukra, ezzel tudtak nyerni. Dirk Nowitzki elmondta, hogy ebben azért az OKC borzalmas dobóformája is benne volt, de az ilyen meccsekhez bizony szerencse is kell, Brunson pedig annyit tett hozzá, hogy tiszta fejjel, koncentráltan játszottak és az utóbbi időben érezhető náluk a javulás, a fejlődés.
A Thunder legjobb dobói: George 27/15, Westbrook 25/9, Adams 20
A Mavericks legjobb dobói: Burke 25/12, Brunson 18/3, Harris 15/12
New Orleans Pelicans–Los Angeles Lakers 102–130
A második félidőben már csak a Lakers akarta. Az első félidő még szorosan alakult, a nagyszünetben egy ponttal még a Pelicans vezetett, utána azonban felbillent a pálya és átgázolt ellenfelén az extra tartalékos, már LeBron Jamest és Kyle Kuzmát is nélkülöző Los Angeles. A harmadik negyed volt a döntő, azt 44–22-re nyerték a motiváltabbnak tűnő vendégek, Rajon Rondo (24 pont, 5 lepattanó, 12 gólpassz, 4/8 tripla) és JaVale McGee (23 pont, 16 lepattanó) mellett a padról extra teljesítménnyel szállt be Alex Caruso (23 pontos karriercsúcs, 4/4 tripla, 6 gólpassz, 4 labdaszerzés), illetve a négy kihagyott meccs után visszatérő Reggie Bullock (18 pont, 4/6 tripla) is jól mozgott – ahogy arra lehetett is számítani, az a csapat nyerte a meccset, amely hajlandó volt tenni érte, ez jelentette a különbséget. Az arany-lilák így az utóbbi öt találkozójukból már negyedszer győztek, úgyhogy azok után, hogy lemaradtak a playoffról és kiültették a fél csapatot, a tankolást mégsem csinálják jól...
A Pelsnek még „van esélye”. Mivel a Memphis és a Dallas is nyereget, illetve nem adja fel „csak úgy” a meccseit mostanában, a New Orleansnak még lehetősége van letankolni magát az említett két csapat mögé, ezért pedig mindent meg is tesznek Alvin Gentryék – a Grizzlies fél, a Dallas egy meccsel mögöttük van a tabellán. Kár is túl sok szót vesztegetni erre a találkozóra, a fordulás után nem nagyon akartak már megmozdulni sem a hazaiak, a 24 eladott labdával is a Lakerst segítették, többen idő előtt befejezték, Anthony Davis, Jrue Holiday, E'Twaun Moore, Darius Miller és Frank Jackson pedig ki is hagyta a mérkőzést – következőleg a motiváltabb Charlotte ellen játszanak, ott is hasonló végkifejlet tűnik papírformának.
A Pelicans legjobb dobói: Randle 17/6, Okafor 15, Wood 15
A Lakers legjobb dobói: Rondo 24/12, McGee 23, Caruso 23/12
San Antonio Spurs–Sacramento Kings 106–113
Szépségtapasz. Az már eldőlt, hogy a Kings lemarad az idei rájátszásról is, de a csapat fejlődésének egyik fontos állomása lehetne az 50 százalékos mérleg elérése, amitől így most egy meccsre van, egy másik ilyen mérföldkő pedig az, hogy nyerni tud San Antonióban – sorozatban tizenegyszer kapott ki a Sacramento ebben a csarnokban, ezt a negatív szériát sikerült most megtörnie a társaságnak. Pedig a szoros houstoni vereség másnapján, egy idegenbeli back-to-back második felén, méghozzá Marvin Bagley nélkül lépett pályára a gárda, de ez nem nagyon látszott meg, a negyedik negyedben ugyan leadták tíz pont feletti előnyüket, sőt, 106–105-nél, szűk három perccel az órán hátrányba is kerültek, de innentől megkeményítették a védekezésüket, több pontot nem engedtek, ők viszont minden labdabirtoklásukból betaláltak, így megfordították a meccset. DeMar DeRozan is elmondta a vendégekről, hogy úgy látta, ugyanolyan energiával játszanak, mint korábban és kicsit sem befolyásolja őket az, hogy idén már nincs miért küzdeni, tudják, hogy lesz egy következő szezon is – ezúttal mindenki hozzátette a magáét, bár Buddy Hield (26 pont, 4/6 tripla) játéka talán megér egy külön kiemelést.
Megint gödörben van a Spurs. A nagy győzelmi sorozat megszakadása óta 2–4-et produkált a San Antonio, a hatból ötször pedig minimum 110 pontot kapott a gárda, ami egyértelmű oka a gyenge szériának, hiszen a sikeres időszak alapja éppen a kiváló védekezés volt – valami megint szétcsúszott a texasiaknál, amit ezen a meccsen sem tudtak megoldani. Pedig a fáradtabb Kings ellen otthon jó esélyeik voltak a győzelemre, de hiába dobott 27 pontot 18 lepattanóval (10 támadó) LaMarcus Aldridge, hiába volt jó (18 pont, 9 lepattanó, 8/12 mezőnyből) Rudy Gay, csapatszinten hiába dobtak egészen jól, ha hátul nem tudták megállítani a Sacramentót és főleg a végjátékban minden egyes védekezésükből kosarat kaptak. Pedig két egymást követő, vitatható játékvezetői ítélet után Gregg Popovich berohant a pályára és két technikaival kiállíttatta magát a harmadik negyedben, de ez sem rázta fel annyira játékosait, hogy visszataláljanak a helyes védekezéshez – a nyugati 5-6. hely ezzel valószínűleg elúszott, a cél innentől az, hogy elkerüljék a GSW-t az első körben.
A Spurs legjobb dobói: Aldridge 27, Gay 18/6, DeRozan 16
A Kings legjobb dobói: Hield 26/12, Cauley-Stein 17, Barnes 15/3, Bogdanovics 15/6
Denver Nuggets–Washington Wizards 90–95
Hidegzuhany. Borzalmasan alakult ez a mérkőzés a Denver számára, a kötelező hazai győzelem helyett már az első félidőben sem játszottak igazán jól, de ott még azért megvolt az előnyük, a 11 ponttal nyert első negyed után kilenccel vezettek a nagyszünetben. A fordulás után viszont teljesen szétesett a játékuk, támadásban közel értékelhetetlen teljesítményt nyújtottak, a harmadik-negyedik negyedben összesen 28 (!) pontot tudtak szerezni és egyre nőtt bennük a frusztráció – Nikola Jokics villogott, de előbb orrba vágta őt Bobby Portis, majd a negyedik negyedben végleg elszakadt nála a cérna. Három és fél perccel a vége előtt egy faultot reklamált meg technikait érően, majd odaszólt a játékvezetőnek, aki a második technikaival kiállította, így a végjátékot vezére nélkül kellett megvívnia a gárdának, sőt, hasonlóan fontos volt, hogy már Jamal Murray sem lehetett pályán - a hátvéd a harmadik negyedben szenvedett bokasérülést és nem tért vissza, ez összességében még nagyobb baj, mint Jokics kiállítása. Az utolsó játékokat két legjobbjuk nélkül nem tudták megoldani, így egy frusztráló, gyenge meccsen fájdalmas vereséget szenvedtek otthon, ismét hátrányba kerültek a Golden State-tel szemben és csak remélik, hogy Murray sérülése nem súlyos...
Váratlanul jó volt a Wizards. Az első negyed nagyjából a várakozásoknak megfelelően alakult, a Washington nem tudott mit kezdeni Jokiccsal és a szokásos védekezést mutatta be, simán hátrányba került, de aztán a folytatásban rendezni tudta a sorokat a vendégcsapat és összeszedte magát, főleg hátul. Nyilván jól jött nekik Murray sérülése és még jobban Jokics kiválása, utóbbi 88-88-nál történt, itt Beal bedobta a két büntetőt, majd a labdabirtoklásból Bryant dobott duplát és innentől már nem kaptak mezőnykosarat, csak két büntetőt, úgyhogy lehozták a végjátékot – kiemelendő egyébként a kezdőként villogó Troy Brown Jr. (24 pont, 5/7 tripla, 42 perc) extrája, ő nagyon kellett a fővárosiak bravúrjához. Összességében (főleg) magukhoz képest egészen pazar védekezést mutattak be és váratlanul stabilak maradtak, élni tudtak az adódó lehetőséggel és szép győzelmet arattak a liga egyik leginkább bevehetetlen csarnokában.
A Nuggets legjobb dobói: Jokics 23, Millsap 13, Murray 12/6
A Wizards legjobb dobói: Brown Jr. 24/15, Bryant 20, Parker 20/3
Golden State Warriors–Charlotte Hornets 137–90
Erődemonstráció. Kicsit felpaprikázta a minnesotai vereség a bajnokot, ezen az estén viszont semmit sem bízott a véletlenre Steve Kerr csapata és valósággal megsemmisítette a Charlotte-ot – a nyolc ponttal nyert első negyed után a nagyszünetben már húsz egység felett járt a különbség és a folytatásban is csak tovább nyílt az olló. Steph Curry (27 perc, 25 pont, 6 gólpassz, 5/8 tripla) és Klay Thompson (27 perc, 24 pont, 6/9 tripla) is hozta magát, Kevin Durant 5/5-ös mezőnymutatóval és 9 gólpasszal zárt, a padról Quinn Cook vágott be 5/6 hármast, csapatszinten 60%-kal dobtak mezőnyből, 63,6 százalékkal vertek be 21 triplát és 41 gólpasszt osztottak szét – nem túlzás azt írni, hogy erődemonstrációt tartottak a hazaiak, egészen döbbenetes teljesítményt nyújtottak. Az egyetlen negatívum náluk az, hogy DeMarcus Cousins elvesztette a fejét és a második negyedben flagrant 2-t érően szabálytalankodott Willy Hernangomez ellen, úgyhogy neki tizenegy játékperc után véget ért a meccs – ezzel együtt most ismét jól állnak, egészségesek, a Denver előtt megvan az egymeccses előnyük és következőleg ebben a csarnokban fogadják fő riválisukat, ott akár dűlőre is vihetik a dolgot.
Ez nem a Hornets napja volt. Más súlycsoportban voltak ezen az estén a csapatok, hiába küzdene nagy erőkkel a playoffért a Charlotte, ezúttal minimális esélye sem volt a vendég együttesnek arra, hogy meglepetést okozzon. A kezdőben senki nem érte el a tízpontos határt, összességében 35 százalékkal dobtak mezőnyből és már a második negyedben eldőlt, hogy nincs keresnivalójuk, úgyhogy a fordulás után James Borrego nem is erőltette a dolgot, Kemba Walker például csak 25 percet játszott végül. Így viszont már három meccs a hátrányuk a keleti nyolcadik Miamival szemben, úgyhogy a szakadék szélére kerültek, innentől hibátlanul kell lehozniuk az alapszakasz végét, hogy legyen még sanszuk.
A Warriors legjobb dobói: Curry 25/15, Thompson 24/18, Cook 21/15
A Hornets legjobb dobói: Hernangomez 22, Lamb 11/3, Kaminsky 10/6
Los Angeles Clippers–Memphis Grizzlies 113–96
Ligaelső március. Kérdés nélkül hozta ezt a kötelező győzelmet a Clippers, Doc Rivers csapata a back-to-back ellenére pontosan úgy játszott, ahogy egy playoff-együttesnek egy tankoló ellen kell hazai pályán – hamar megmutatták, hogy ki az úr a háznál és a második negyedben már húsz pont volt közte, nem nagyon adott esélyt ellenfelének a LAC. A visszatérő Danilo Gallinari jól mozgott (27 pont, 15 lepattanó, 5 gólpassz), de megszakadni senkinek sem kellett, csak ő lépte túl a 30 játékpercet és most az is belefért, hogy csapatszinten mindössze 26 százalékkal triplázzanak – a 34/38 büntető sok mindent ellensúlyozni tudott. A harmadik negyedben már 26 pont is volt a különbség, úgyhogy tükörsima győzelmet arattak a hazaiak, ezzel 13–2-es mérleget hoztak márciusban, ami az NBA legjobbja ebben az időszakban, de még nagyobb dolog, ha azt mondjuk, hogy a február 7-ei trade deadline óta 17–5-ben van a Rivers-legénység, ami szintén ligaelső mutató – ugye ez volt az a pont, ahol azt gondoltuk, a Harris-csere után szépen elindulnak lefelé és nem lesznek ott a playoffban...
Valanciunas megsérült. A Grizzlies is back-to-back lépett pályára, így Mike Conley-t kapásból nélkülöznie is kellett, de a harmadik negyedben a parádés formában lévő Jonas Valanciunast is elvesztette – a center egy lepattanóért vívott harc közben kapott oda a lábához, majd két csapattársa támogatta le a pályáról és nem tért már vissza. Összességében addig sem volt esélye a vendégcsapatnak, így meg pláne, hiába Wright 20 pontja, itt nem volt miről beszélni, majd talán következőleg a Portland ellen lesz sanszuk a bravúrra – bár ha Valanciunas sérülése súlyosabb, akkor az valóban igen nagy bravúr lenne...
A Clippers legjobb dobói: Gallinari 27/3, Harrell 20, Williams 17/3
A Grizzlies legjobb dobói: Wright 20/6, Parsons 17/3, Dorsey 14/6
NBA, ALAPSZAKASZ
Atlanta Hawks–Milwaukee Bucks 136–135 (26–43, 42–28, 30–26, 24–25, 14–13) – h. u.
Oklahoma City Thunder–Dallas Mavericks 103–106 (24–31, 32–27, 19–22, 28–26)
New Orleans Pelicans–Los Angeles Lakers 102–130 (26–26, 36–35, 22–44, 18–25)
San Antonio Spurs–Sacramento Kings 106–113 (30–28, 27–30, 30–31, 19–24)
Denver Nuggets–Washington Wizards 90–95 (34–23, 28–30, 10–22, 18–20)
Golden State Warriors–Charlotte Hornets 137–90 (35–27, 36–22, 34–23, 32–18)
Los Angeles Clippers–Memphis Grizzlies 113–96 (25–19, 36–27, 26–22, 26–28)