Történelmi Dallas-siker a Clippers ellen, kikapott a Nets és a Bucks

Los Angeles Clippers–Dallas Mavericks 73–124

Történelmi különbség. A meccs első kosarát ugyan Paul George villámgyorsan beverte, de akkor még nem sejthettük, hogy nagyjából ez a dobás lesz az egyetlen pozitívum a Clippers estéjében. Már erre is egy 10–0-val felelt a pontosabban játszó Dallas, de igazán csak a negyed második felében nyílt szét az olló: 13–5-ből jó öt perc alatt 31–11 lett, itt azért érezhető volt, hogy a Kawhi Leonardöt nélkülöző Los Angeles valamiért maga alatt van az első két meccshez képest, de a folytatás még ennél is csúnyábbra sikerült. A második negyedet 41–14-re (!) nyerte meg a Dallas, ennek következményeként pedig a nagyszünetben kereken 50 pont volt a különbség a csapatok között, ami még soha nem fordult elő az NBA történetében, mióta bevezették a támadóidőt – az 51 pontos végeredményre már természetesen volt példa, de ettől nem lesz szebb a történet a LAC számára. Hogy a Lakers és a Nuggets legyőzése után most mi történt velük, azt egyelőre maguk sem tudják, Paul George csak annyit mondott, hogy jó, ma megverték őket, de ez csak egy meccs, majd a következő más lesz.

Stílusos első. A Dallas két vereséggel kezdte a szezont, ez volt az első győzelme a társaságnak idén, ami meglehetősen emlékezetesre sikerült – azt a Clipperst semmisítették meg, amely tavaly búcsúztatta őket a rájátszásból, ráadásul ilyen történelmi módon. A vendégeknél végül csak Luka Doncic (26 perc, 24 pont, 9 lepattanó, 8 gólpassz), Josh Richardson (27 perc, 21 pont, 4/8 tripla) és Tim Hardaway Jr. (23 perc, 18 pont, 4/8 tripla) jutott 20 perc fölé, Rick Carlisle próbálta kicsit „szépíteni” a dolgokat azzal, hogy a második félidőben már sok lehetőséget kaptak a cserék és végül 14 játékost küldött pályára, méghozzá mindet legalább kilenc perc erejéig – hiába, ezúttal valamiért mindenki ihletett napot fogott ki és akárki volt a parketten, csak tovább nőtt a távolság. A csúcs egyébként 57 pont volt, a többi statisztikát igazából felesleges elemezgetni – megvan az első győzelem, ezzel zárták le a hárommeccses túrát, most pedig a Charlotte ellen jöhet az első hazai meccs is.

A Clippers legjobb dobói: George 15, Ibaka 13, Zubac 10
A Mavericks legjobb dobói: Doncic 24, Richardson 21/12, Hardaway Jr.. 18/12

Charlotte Hornets–Brooklyn Nets 106–104

A clutch játékok nem mentek. Két nagyarányú győzelem után most először játszott szoros mérkőzést az „új” Nets, amely ugyan nem mutatott rosszul, de a Charlotte felvette a kesztyűt és Steve Nash csapata nem volt olyan éles, olyan tarthatatlan, mint néha az első két meccs során. A harmadik negyedben kapott 34 ponttal hátrányba kerültek, majd a záró etap elején ismét a Hornets tudott rohamozni, így -16-ról kellett visszajönniük a vendégeknek, akik viszont (becsületükre legyen mondva) ezt meg is tették – Kevin Durant (29 pont, 5/7 tripla) és Kyrie Irving (25 pont, 10/17 mezőnyből, 6 gólpassz) is emelt a tempón, mindketten átérezték, hogy ez most egy éles helyzet. Vissza is kapaszkodtak kétpontos távolságra, innen várhatták az utolsó két percet, de előbb Irving nézett bele egy blokkba, amiből kaptak egy triplát, majd szintén mínusz kettőnél Durant elrontott egy üres tempót – volt még Jarrett Allennek egy támadóhibája, volt lépéshibájuk is ebben az időszakban, úgyhogy egyszerűen túl sokat rontottak ahhoz, hogy megnyerjék a meccset. Durant viszont azt mondta, hogy élvezte a szoros végjátékot és arra kell készülniük, hogy ez vár rájuk a folytatásban, mert mindenki őket, a (szerinte) legnagyobb keleti esélyest akarja majd megverni.

Mutatott valamit a Charlotte. Az első két meccsen csalódást okozott a Hornets, többet vártunk a csapattól annál, most viszont megmutatta James Borrego alakulata, hogy milyen potenciál van benne. Ennek alapját az offszezonban megszerzett Gordon Hayward adta, aki parádés meccset játszott, dobott 28 pontot 12/20-as mezőnymutatóval, leszedett 6 lepattanót és kiosztott 7 gólpasszt eladott labda nélkül, de a számoknál is fontosabb volt az, hogy hány nehéz helyzetet oldott meg – olyankor villant, amikor úgy tűnt, hogy a Nets már kivédekezte a támadást, vagy már éppen lejárt volna a támadóidő. Az ő extrája mellett még öten érték el a tízpontos határt és bár nem dobtak jól (45 százalék mezőnyből, 29 százalék tripla), de nagyot harcoltak, remekül védekeztek, megnyerték a lepattanózást, jóval kevesebbszer adták el a labdát és 43 kosarukra jutott 35 gólpassz – keményen kosárlabdáztak és csapatként múlták felül a Brooklynt. Hayward szerint érezték a nyomást, hogy most meg kell mutatniuk és ezek után minden meccset úgy kell kezelniük, mintha a Nets lenne az ellenfél...

A Hornets legjobb dobói: Hayward 28/6, Rozier 19/3, Washington 14
A Nets legjobb dobói: Durant 29/15, Irving 25/9, Harris 13/9

Washington Wizards–Orlando Magic 113–120

Most Bealnek sem ment. A Wizards az első két meccsét úgy veszítette el, hogy Bradley Beal kifejezetten jó teljesítményt nyújtott, miközben Russell Westbrooknak gondjai akadtak a hatékonysággal. Ezúttal Scott Brooks pihentette az irányítót, és a helyét az a Raul Neto vette át, aki többé-kevésbé élt is a lehetőséggel: 22 pontját 10/17 jó dobással (2/8 tripla) érte el, kiosztott 5 gólpasszt, és szerzett 3 labdát is. Most viszont Beal nem tudott felnőni a feladathoz, eljutott 29 pontig, de ehhez 29 dobásra volt szüksége, és a 4. negyedben nem tudott csapata élére állni. Hiába indult neki 17 pontos előnnyel az utolsó 12 percnek a Wizards, az addig jól működő támadójátékuk csődöt mondott, megálltak 19 pontnál, és ebben a 2/9-cel célzó Bealnek is vastagon benne volt a keze. A Wizards ezzel back-to-back kikapott a Magictől, és 0–3-mal várhatja a folytatást.

A csapat visszahozta, Fultz megnyerte. A hullámzó, de összességében kiegyenlített első félidőt követően 19 ponttal nyerte meg a 3. negyedet a Wizards, miközben a Magic mindössze 5/20 dobását tudta elsüllyeszteni ebben a periódusban. A 4. negyedben hosszú hajrát indítottak, 7 perc alatt szinte teljesen eltüntették a hátrányukat, majd ekkor visszatért a pályára Markelle Fultz és Nikola Vucsevics. Kisebb meglepetésre az előbbi lett a nyerőember, szerzett 10 pontot, dobatott egy triplát Vucseviccsel, és 5 másodperccel a vége előtt szerzett egy labdát, amivel szertefoszlottak a hazaiak utolsó reményei is. 26 pontjával holtversenyben csapata legeredményesebbje lett, a kispadról Terrence Ross is ennyivel tolta meg a Magic szekerét, és emellett „csak” arra volt szükségük a győzelemhez, hogy csapatszinten elképesztően jól büntetőztek, 37/38 kísérletük célba talált. Az egyetlen hibát a 9/10 egypontost helyére küldő Evan Fournier vétette, de ez végül belefért, így 3–0-val mehetnek tovább.

A Wizards legjobb dobói: Beal 29, Neto 22/6, Bryant 16
A Magic legjobb dobói: Ross 26/12, Fultz 26/6, Fournier 19/6

New Orleans Pelicans–San Antonio Spurs 98–95

Majdnem elszórakozta a Pelicans. A szoros első félidőt követően fokozatosan léptek el a hazaiak, és 34 perc játék után 79–64 állt az eredményjelzőn, de a Spurs a semmiből futott egy 21–3-at, és a vezetést is átvették, majd Brandon Ingram (28 pont, 11 lepattanó, 6 gólpassz) vezérletével 97–91-nél ismét a Pelicans járt előrébb 2 perccel a vége előtt. Az utolsó percben az addig remeklő Lonzo Ball (16 pont, 8 lepattanó, 5–5 gólpassz és labdaszerzés) 1/2, Steven Adams 0/2 büntetőt dobott be, amivel egyenlítési lehetőség nyílt a vendégek előtt, végül DeMar DeRozan próbálkozott egy triplával, de kísérletét blokkolta Eric Bledsoe, és ezzel megszerezte második győzelmét a Pelicans. Végül a két leolvadás mellett az is belefért, hogy Zion Williamson (18 pont, 11 lepattanó, 5 labdaszerzés) nem találta a dobását, és mindössze 7/22-vel célzott mezőnyből. Nagyobb probléma lehet viszont, hogy mindössze 5 triplát dobtak csapatszinten, a Bledsoe, Ball, Redick trió 2/16-ot hozott össze közös erővel, és az sem ideális, hogy a szezon ilyen korai szakaszában (már megint) 8 emberes rotációhoz nyúlt Stan Van Gundy.

DeRozan ezúttal nem volt nyerőember. Az első két meccsén összesen 55 pontot szerző DeMar DeRozan ezúttal falba ütközött, és megállt 8 pontnál, a legutóbb bedobott 3/4 tripláján annyira fellelkesült, hogy ismét 4 kinti dobásba állt bele, ezúttal viszont egyszer sem talált be – viszont a 10 gólpasszára 2 eladott labda jutott, jól mozgatta csapatát, és ez elég volt ahhoz, hogy hasznosabb legyen, mint a 20 perc alatt 4 pontig és 4 lepattanóig jutó LaMarcus Aldridge. A kispadról az a Rudy Gay próbálta megtolni a csapat szekerét, akinek a 22 pontjához 20 dobásra volt szükség, de a 4. negyedben 8 pontjával ő állt a Spurs élére. Az első két meccsen is jól mozgó Keldon Johnson (14 pont, 11 lepattanó, 5 gólpassz, 2 blokk) teljesítményének viszont örülhetnek a vendégek, a fiatal hátvéd dupla duplázott, és ezen felül is nagyon aktív volt. A végére viszont neki is elfogyott a triplája, ahogyan az egész csapatnak is: 3 negyed alatt 11/27 kinti dobást süllyesztettek el, mielőtt 0/9-cel zárták volt az utolsó 12 percet, és ezzel a Spurs elszenvedte első vereségét a szezonban.

A Pelicans legjobb dobói: Ingram 28/6, Williamson 18, Ball 16/3
A Spurs legjobb dobói: Gay 22/6, Walker 16/12, Johnson 14/6

Cleveland Cavaliers–Philadelphia 76ers 118–94

A Cavs maradt hibátlan. Alapvetően is meglepő, hogy a tavaly a liga egyik legrosszabb csapatának bizonyuló Cleveland legyőzi a Phillyt, de úgy még inkább, hogy a hazaiak egy dupla hosszabbításos meccs másnapján léptek pályára – fiatal keret ide vagy oda, ez bizony nagyon komoly terhelés. Tovább nehezítette a dolgukat, hogy a második negyedben kidőlt Kevin Love ugyanazzal a sérüléssel, amivel az első meccset kihagyta, de ez sem zavarta meg őket: Andre Drummond már a nagyszünetben dupla-duplánál tartott (végül 24 ponttal, 14 lepattanóval, 3 gólpasszal, 3 labdaszerzéssel és 2 blokkal zárt), mellette 13 pontot, 3/4 triplát és 5 gólpasszt tett hozzá Larry Nance Jr., a Sexton, Garland páros remekül kiegészítette egymást és 36 ponttal, valamint 10 gólpasszal ültek le, a padról pedig Cedi Osman szórt 14 pontot. Összességében 50 százalék felett céloztak mezőnyből, 39 százalékkal tripláztak, 68–38-ra (!) nyertek a festékből és borzasztó agresszíven védekeztek, sorra lopták el a labdákat és dobálták ezekből a kosarakat – két negyed után 14 egységgel vezettek és utána sem lassítottak, végül nagyon simán javították 3–0-ra a mérlegüket.

Embiid végül csak kiülte a meccset. Az utóbbi években rendszeres volt, hogy a back-to-backek második felén nem lépett pályára a Philly centere és bár eleinte úgy tűnt, hogy ez most nem így lesz, de végül hátfájásra hivatkozva csak kiültették Embiidet a vendégek. Így viszont a korábbi szezonokhoz hasonlóan most is megborult a játékuk, a helyén kezdő Dwight Howard ugyan 4/4 jó dobást tett a közösbe, de nem tudta pótolni az All Star magasembert, ezen a poszton föléjük nőtt a Cavs. Ennél is nagyobb baj volt viszont, hogy Ben Simmons nem tudta működtetni a csapatot, az irányító 15 ponttal, 4 gólpasszal és 6 eladott labdával zárt, védekezésben ugyan most is igyekezett (2–2 labdaszerzés és blokk), de a támadójátékot tekintve nem tudta a hátára venni övéit – Danny Green így nem nagyon tudott hozzátenni, a kispadról semmi komolyabb segítség nem jött, Tobias Harris (16 pont, 9 lepattanó, 5 gólpassz, 4/6 tripla) próbálkozott, illetve Seth Currynek voltak jó megmozdulásai, de ez most nagyon nem volt elég. A 22 eladott labda és az azokból kapott 35 pont szörnyű adat és igazából egyáltalán nem tudtak felnőni a Cavs szintjére – voltak 32 pontos hátrányban is, nem a végén nyílt szét az olló, korábban is simának tűnt a vereségük.

A Cavaliers legjobb dobói: Drummond 24, Sexton 22/3, Garland 14, Osman 14/6
A 76ers legjobb dobói: Harris 16/12, Simmons 15, Scott 12/9

New York Knicks–Milwaukee Bucks 130–110

Bucks-blama. Lehetett valami a levegőben ezen a játéknapon, hogy ennyire összeomlott a Clippers, hogy kikapott a Nets és hogy ennyire gyenge volt a Sixers, ugyanis ez a valami elérte a Milwaukee-t is, amely toronymagas favoritként érkezett meg New Yorkba – a Knicks back-to-back lépett pályára és amúgy sem voltak egy súlycsoportban a felek. Ennek ellenére egészen vállalhatatlan védekezést mutatott be Mike Budenholzer csapata, rengeteg jó triplát adtak fel a vendégek, így pedig gyakorlatilag végig komoly hátrányban voltak – két pont volt a legnagyobb előnyük még az elején, ezt követően viszont átgázolt rajtuk a liga egyik legrosszabb csapata. A 130 kapott pont finoman szólva sem megfelelő és bár elöl Jannisz Adetokunbo (27 pont, 13 lepattanó, 5 gólpassz, 3 labdaszerzés), valamint Khris Middleton (22 pont, 4 lepattanó, 5 gólpassz) igyekezett, de ott is teljesen szétcsúsztak: 18.4 százalékkal tripláztak, ez ettől a kerettől értelmezhetetlen adat. Most elmennek Miamiba, ahol egymás után kétszer is pályára lépnek, lesz honnan javulniuk azokra a meccsekre...

Megvan Thibodeau első sikere. Tom Thibodeau vezetőedző először ünnepelhetett győzelmet a Knicks kispadján és a tréner természetesen elégedett volt komoly bravúrt bemutató csapatával – főleg úgy, hogy előző este még mennyire gyengék voltak és most mennyivel jobban játszottak annál. Julius Randle remeklése (29 pont, 14 lepattanó, 7 gólpassz) mellett Elfrid Payton az eddigi legjobb teljesítményét nyújtotta Knicks-mezben (27 pont, 7 gólpassz, 3/3 tripla), RJ Barrett 17-8-4-e már „csak” egy kiegészítő teljesítmény volt ezen az estén, míg a padról 30 pontot és 8/9 triplát szállított a Burks, Ntilikina páros – tényleg minden összejött nekik, de ezt most sikerült is egy sima győzelemre váltani. A második negyedben egy 16–2-es rohammal hagyták állva ellenfelüket, a harmadikban parádézott a Randle, Payton duó, majd 7–0-val kezdték a záró játékrészt – ezzel vált igazán kiütésessé a sikerük, úgyhogy kíváncsian várjuk a folytatást.

A Knicks legjobb dobói: Randle 29/9, Payton 27/9, Burks 18/12
A Bucks legjobb dobói: Adetokunbo 27/3, Middleton 22/3, Portis 17/3

Indiana Pacers–Boston Celtics 108–107

Sabonisé volt az utolsó szó. Kiélezett, szoros meccset vívtak a felek, 11 pontnál nagyobb előnyben egyik csapat sem volt az este folyamán és bár az első félidő még inkább a Bostoné volt, de a 39–28-ra megnyert harmadik negyeddel vissza tudott vágni a back-to-backet játszó Pacers. A végjátékhoz azonban egál körüli eredménnyel érkeztek meg, volt 100–100, majd 103–103 is, de egyik együttes sem volt igazán pontos, sok volt a hiba – aztán 12 másodperccel az órán TJ Warrent becsapdázta a Celtics, elvették tőle a labdát a saját térfelén, Marcus Smart pedig egy ziccerrel előnyhöz juttatta a vendégeket. Az oldalbedobás után Domantas Sabonishoz került a játékszer, aki egy fake handoff után betört és Robert Williams III faultjával együtt feltette a végül meccsnyerőnek bizonyuló kettest – a büntetőt ugyan kihagyta, de az utolsó dobás jogára ismét igényt tartó Jayson Tatum visszalépős hármasát most nem segítette be úgy a palánk, ahogy pár napja a Bucks ellen. A győztes dobás így a 19 pontos, 10 lepattanós, 5 gólpasszos Sabonisé lett, aki mellett 25 pontot dobott a vezérként játszó Malcolm Brogdon, 17-et Warren, míg Turner 5 blokkot osztott ki – a padról McDermott 16, Justin Holiday 13 pontot szórt, McConnell pedig 7 gólpasszt tett hozzá. Ezúttal Victor Oladipo hiánya is belefért, így is megnyerték a rangadót, úgyhogy 3-0-ról folytathatják, szintén a Bostonnal szemben.

Egy dobás hiányzott. Nem játszott rosszul a Celtics és bár a második félidő nagy részét hátrányban töltötték a vendégek, de közel tudtak maradni és a végén, már-már a legjobbkor át is vették a vezetést. A Sabonis-játékot mindkét együttes kiemelte a mérkőzés után, a hazaiak szerint nagyon jól felrajzolt figura volt, a vendégek pedig azt mondták, hogy elég nehéz mit kezdeni a magasemberrel, amikor így elindul a bal keze felé – Robert Williams III nézte el a védekezést és indult el már az érkező kisember felé, de a többiek nem hibáztatták ezért. Tatum (25 pont, 11 lepattanó, 5 gólpassz) és Brown (18 pont, 8/13 mezőnyből) most is megadta az alapot támadásban és ezúttal mindenki hozzá tudott tenni valamit, úgyhogy 50 százalékkal céloztak mezőnyből és 39 százalékkal tripláztak, igaz, a festékben kikaptak 60–42-re – újabb egylabdás meccset játszottak, ahol nem esett be a győztesnek szánt Tatum-dobás, de nagy gond persze nincs, most ismételhetnek, ugyanígy Indianában.

A Pacers legjobb dobói: Brogdon 25/6, Sabonis 19/6, Warren 17
A Celtics legjobb dobói: Tatum 25/9, Brown 18, Pritchard 13/9

Chicago Bulls–Golden State Warriors 128–129

Curry megalapozta, de Lee nyerte meg. Két 0–2-es csapat találkozott ezen a meccsen és a Golden State-nél azért szeretnék többre tartani magukat ennél, úgyhogy nagy energiákat fektettek bele abba, hogy valahogy győzni tudjanak Chicagóban. Steph Curry nagyon agresszíven játszott és ő adta meg a vendégcsapat játékának alapját, egyrészt franchise-rekordot döntött azzal, hogy sorozatban a 61. büntetőjét is értékesítette (végül 64-ig jutott a meccs végéig, a sorozat még él), illetve átlépte a 2500 bedobott triplás álomhatárt, amit eddig csak Reggie Miller (2560) és Ray Allen (2973) tett meg az NBA történetében – itt érdemes megjegyezni, hogy Miller 1389, Allen pedig 1300 meccset játszott, Currynek viszont ez volt a 702. fellépése. A korábbi kétszeres MVP végül eljutott 36 pontig, 6 gólpasszig, 2 labdaszerzésig és 2 blokkig, most Andrew Wiggins sem volt bűnrossz (gyengén dobott, de 19 ponttal, 9 lepattanóval és 4 gólpasszal zárt), a kispad pedig felülmúlta a várakozásokat, mindenki bőven hozzá tudott tenni, többen is két számjegyű pontterméssel, sok gólpasszal, labdaszerzésekkel jelentkeztek. A meccsnyerő hős is innen került ki, ugyanis 126–126-nál túl sokat, öt másodpercet hagyott az órán Zach LaVine, amikor elsüllyesztette a győztesnek szánt dobását és a Warriorsnak még volt ideje egy figurára - mindenki Curryre figyelt, ezt pedig Damion Lee megbüntette, aki futtából beverte a győztes triplát. A GSW-nek ezzel megvan az idei első győzelme, várják vissza Draymond Greent és igyekeznek kitalálni valamit Kelly Oubre Jr. játékára, aki most 3/16-ot dobott mezőnyből 0/6 triplával - amit eddig művel, arra nehéz jelzőket találni.

Ez sem jött össze. Két sima vereség után Billy Donovan vezetőedző kicsit "felkérdezte" játékosait előző nap, ami talán hatott, mert a Bulls most jóval pattogósabban játszott és a back-to-back ellenére mindent megtett a győzelemért. A nagyszünetben meglévő hátrányukat a harmadik negyedben dobott 41 ponttal tüntették el, sőt, előnybe kerültek, egyénileg LaVine (33 pont, 7 lepattanó), Lauri Markkanen (23 pont, 7 lepattanó, 4/7 tripla), Coby White (20 pont, 7 lepattanó, 5 gólpassz), Wendell Carter Jr. (22 pont, 13 lepattanó, 4 gólpassz, 8/9 mezőnyből) és Otto Porter Jr. (12 pont, 3/4 tripla) is megtette a magáét, csapatszinten 51 százalékkal tüzeltek mezőnyből és 41.5 százalékkal vertek be 17 triplát – ezzel papíron meg is nyerhették volna a meccset. A záró etapban ugyan leadták az előnyüket (szűk négy perccel a vége előtt még kilenccel vezettek), de az utolsó támadásból LaVine bedobta a clutch kettest, kérdezhetnénk, hogy mi kell még – nos, védekezni kellett volna, addig Curryre nem volt válaszuk, a végső játéknál pedig egy viszonylag üres triplát adtak fel az addig kintről 3/4-et hajító Lee-nek. Ezt egyébként Markkanen már a padról nézte végig, a hajrában megsérült, egyelőre nem tudni, hogy mennyire súlyos a dolog – az viszont tény, hogy 0–3-mal állnak, most mennek Washingtonba.

A Bulls legjobb dobói: LaVine 33/12, Markkanen 23/12, Carter Jr .22/3
A Warriors legjobb dobói: Curry 36/15, Wiggins 19/6, Paschall 15/3

Sacramento Kings–Phoenix Suns 100–116

Visszavágott a Suns. Előző este kisebb meglepetésre kikapott Sacramentóban a Phoenix, most viszont egy hasonló első félidő után a másodikban sikerült visszavágnia a vendégcsapatnak és elvinnie a győzelmet. Ezt két nagyobb futással oldotta meg a gárda, a sokáig szoros meccs harmadik negyedében egy 17–5-tel tudott előnybe kerülni, majd a záró etapban ehhez hozzátett egy 18–5-öt, amellyel eldöntötte a küzdelmet – pedig a negyedik játékrészben Chris Paul (8 pont, 12 gólpassz) már nagyrészt csak a kispadról biztatta övéit. Összességében Bridges (22 pont, 7 lepattanó, 4/8 tripla), Ayton (11 pont, 15 lepattanó, 4 gólpassz) és a padról beszálló Cameron Johnson (21 pont, 3/4 tripla) is remekül játszott, Devin Bookertől most elég volt 20 pont és 5 gólpassz – végül 34 assziszttal zártak csapatszinten, védekezésben pedig bizonyos periódusokra bekeményítettek, amivel meg is lett a győzelem.

Nem tudott futni a Kings. De'Aaron Fox vezetésével általában akkor működik jól a Sacramento, ha megvan a lendület és lehet rohanni, de ezt most nem tudta megcsinálni az együttes – összesen hat pontot dobott gyorsindításból, Fox pedig 12 pontot szerzett 12 dobásból, illetve 4 gólpasszára jutott 5 eladott labda is amellett, hogy öt faulttal zárt. A lassabb játék nem feküdt nekik igazán, ugyan nem céloztak rosszul, de többször veszítették el a játékszert és bár a harmadik negyed hajrájáig így is simán benne volt a győzelmük, de ott két nagyobb leolvadás ellenük döntött – egyénileg senki nem hozott igazán jó meccset, úgyhogy két győzelem után megvan az első vereségük.

A Kings legjobb dobói: Hield 17/9, Haliburton 15/9, Fox 12
A Suns legjobb dobói: Bridges 22/12, Johnson 21/9, Booker 20/3

Los Angeles Lakers–Minnesota Timberwolves 127–91

Nem volt partiban a Minnesota. Az előző este csuklósérülést szenvedő Karl-Anthony Towns kihagyta ezt a mérkőzést a Wolvesnál és vagy ezért, vagy a back-to-back, vagy más miatt, de teljesen szétesett a vendégcsapat és egy pillanatig sem volt esélye a bravúrra, sőt, a szoros meccsre sem. A 40–23-ra elvesztett első negyed után nem is nagyon volt miről beszélni, de azért említsük meg, hogy D'Angelo Russell kőkemény 4 pontot, 3 gólpasszt és 7 eladott labdát tett a közösbe Towns nélkül, az 1/1-es Anthony Edwards pedig ugyan próbálkozott, de neki sem ment – végül 6/21-es mezőnymutatóval és 1/9 triplával kapart össze 15 pontot, ezzel lett ő a Minny legjobb dobója. Nagy baj persze nincs, 2–1-re állnak, egy b2b második felén, Towns nélkül ki lehet kapni a Lakers ellen még nagyobb különbséggel is, de tény, hogy ez a meccs most nagyon nem volt szép a részükről – most a Clippers következik számukra, meglátjuk, hogy mire mennek.

Davis nélkül is gálázott a bajnok. Frank Vogel korábbi szavaival egybecsengően egyáltalán nem hajtja szét a Lakers Anthony Davist és LeBron Jamest, előbbi kihagyta ezt a meccset és utóbbi is meglehetősen visszafogott fordulatszámon pörgött, igaz, egy héten belül másodszor ment ki a bokája az első félidőben, bár most ott maradt a pályán ezt követően. Pedig nem volt rá szükség, a Lakers egy negyed alatt lerendezte a meccset és Kyle Kuzma (20 pont, 4/6 tripla), valamint az első jó LAL-meccsét játszó, parádésan teljesítő Marc Gasol (21 perc, 12 pont, 3/3 tripla, 7 lepattanó, 8 gólpassz, 4 blokk) vezetésével átgázolt ellenfelén – végül kilencen játszottak 15–29 perc között, készülhettek a back-to-back második felére, ahol minden bizonnyal Davis visszatér és James kap pihenőt.

A Lakers legjobb dobói: Kuzma 20/12, James 18/3, Gasol 12/9, Harrell 12, Horton-Tucker 12/6
A Timberwolves legjobb dobói: Edwards 15/3, Reid 11/3, Layman 10