Ki emlékszik még 2002. október 19-re? Nos, valószínűleg nem sokan, de az Everton-szurkolók – akik a jelenlegi csapat szereplése, valamint Carlo Ancelotti és James Rodríguez párosa miatt egyre többen vannak – biztosan. Szinte napra pontosan tizennyolc esztendeje, hogy egy bátor tizenhat éves tinédzser csereként pályára lépett a liverpooli kékeknél az Arsenal ellen. Úgy bizony, ez a fiatalember nem volt más, mint Wayne Rooney. A legendássá váló futballista a bemutatkozásakor is bizonyította, különleges képességei vannak. Ha valaki ilyen fiatalon esélyt kap egy olyan topcsapat ellen, mint a 2002-es Arsenal, akkor az legtöbbször lámpalázas, a legegyszerűbb passzlehetőséget keresi, nem akar hibázni. De ez a srác más volt.
Az Arsenal akkor már harminc mérkőzés óta nem talált legyőzőre az angol élvonalban, s úgy nézett ki, a Goodison Parkban harmincegy meccsesre nyújtja sorozatát. A rendes játékidő utolsó percében azonban Gravesen vaktában előrevágott egy labdát, amit Rooney rendkívüli módon lekezelt. Megfordult, egyet még tolt rajta, aztán bumm! Az ő góljával 2–1-re nyert az Everton.
16 ÉVESEN A PL LEGFIATALABB GÓLSZERZŐJE VOLT
„Briliáns gól, briliáns gól!!! Emlékezzenek erre a névre: Wayne Rooney!” – üvöltötte Clive Tyldesley, és milyen helyesen. Ez ugyanis egy fantasztikus karrier kezdete volt, manapság pedig nem csupán a Manchester United drukkerei őrzik szívükben „Wazzát”, hanem a sportág szerelmesei is, főleg azok, akik odavannak a távoli bombagólokért.
Rooney két éven át futballozott az Evertonban, majd 2004-ben 37 millió euróért cserébe áttette székhelyét Manchesterbe, hogy Sir Alex Ferguson irányítása alatt nagy dolgokat érjen el. Ez így is lett: ötszörös Premier League-győztesnek mondhatja magát, s felért a csúcsra többek között a Bajnokok Ligájában, az Európa-ligában és az FA-kupában is, ráadásul a 2009–2010-es idényben megválasztották az angol bajnokság legjobbjának.
Hogy miért is volt szüksége a skót menedzsernek Rooneyra? A válasz egyszerű: kellett egy támadó, aki teljesen más játékstílust képvisel, mint az akkori kezdőcsatár, Ruud van Nistelrooy. Persze a holland kiváló befejező volt a maga idejében, de nem volt meg benne az a sebesség és agilitás, amivel a 19 éves titán rendelkezett. Szinte mindig mérgesen játszott, így vélekedett erről Shay Given is, aki 2005-ben a Newcastle United kapusaként kapott óriási gólt Rooneytól.
„Már rég kijött a labda a kapuból, de ő tovább futott, és beverte még egyszer. Mindenki látta rajta, hogy tiszta idegbeteg volt” – mondta 15 év után az ír kapus a The Athleticnek.
„Visszagondolva inkább vicces, hogy állandóan veszekedett a pályán. A bíróval például egyáltalán nem volt megelégedve, úgy vélte, mindent a javunkra ítél meg. Aztán egyszer csak elé hullott a labda, ő ráfutott, a többi pedig már történelem” – folytatta Given.
ROONEY BOMBÁJA A NEWCASTLE UNITED ELLEN
Nem túlzás kijelenteni, Wayne Rooney a látványos gólok királya volt. Bődületes bombák, szabadrúgások, emelések, akrobatikus találatok – egyszerűen mindenre képes volt a 175 centiméteres csatár. Talán a magassága miatt a fejjátéka nem volt kiemelkedő, de Sir Alex Ferguson kontrajátékába remekül beillett az angol támadó, hiszen a Premier League-védők képtelen voltak lépést tartani Rooneyval, na meg persze Cristiano Ronaldóval és Carlos Tévezzel. Rooney egy interjúban elmondta, a gyors ellentámadás volt a „vörös ördögök” sikerének a kulcsa: „Amikor az emberek a Man. Unitedről beszélnek – legtöbbször a jelenlegi csapattal összehasonlítva – akkor csak a támadófocit emlegetik. De valójában ez nem igaz. Nem csupán kitámadtunk, sokkal taktikusabban futballoztunk, főleg az erősebb ellenfelekkel szemben. Valójában azzal leptük meg a csapatokat, hogy gyorsan váltottunk védekezésből támadásba, ebben voltunk a legjobbak.”
Na de vissza a zseniális találatokhoz! Rooney remekül játszott az Old Traffordon, rengeteg gólt szerzett gyors ellentámadásokból, a klasszisát viszont nem csak ezeknél a góloknál mutatta meg. Nézzünk meg néhányat, amelyeknél „leszakította a hálót”!
A 2010–2011-es idényben a Manchester City már a Premier League élmezőnyéhez tartozott, a Unitednak pedig egy csodagólra volt szüksége, hogy legyőzze városi riválisát. A mérkőzés nagyon szorosan alakult, Nani az első félidő végén előnyhöz juttatta az MU-t, ám a City akkori sztárigazolása, David Silva kiegyenlített a 65. percben. A szurkolók egyre idegesebben ültek a lelátón, nem voltak hozzászokva az Old Traffordon a pontvesztéshez (abban az idényben tizenkilenc mérkőzésből tizennyolcat megnyert, csupán egyet adott ikszre Ferguson gárdája), aztán a 78. percben a Manchester United-szurkolók vágyai valóra váltak az Álmok Színházában.
ROONEY ZSENIÁLIS OLLÓZÁSA
A játékos-edzőként és középpályásként tevékenykedő Rooney ma már jóval higgadtabb, megfontoltabb és bölcsebb, mint pályafutása elején, az angol labdarúgás szerelmesei azonban sohasem fogják elfelejteni a kis pukkancs támadót, aki bárhonnan képes volt gólt szerezni.
Készült a The Athletic: The Premier League 60 című sorozata alapján.