FFT: az angol futball legvadabb meccse

Egészen biztosan megalapozza a hangulatot, ha már a negyedik percben belelépnek valaki mellkasába stoplissal. Ennek lehetett szemtanúja a Goodison Park közönsége 1964. november 7-én, közvetlenül az után, hogy elkezdődött a futball történetének egyik legbrutálisabb mérkőzése. Az Everton csapott össze a frissen feljutott Leeds Uniteddal az élvonalban, és ez a korai megmozdulás nemsokára bosszút szült, aminek az lett az eredménye, hogy a liverpooli csapat balhátvédje, Sandy Brown elhagyta a pályát, jóllehet a piros lap akkoriban még nem is létezett. Később még két játékost kellett levinni vérfagyasztó ütközésük után. A közönség joggal gondolhatta, hogy valóban meghaltak, ahogy eszméletlenül feküdtek a gyepen.

Annyira ádáz indulatok szabadultak el a pályán és a nézőtéren, hogy a játékvezető, Ken Stokes tíz percre leparancsolta a futballistákat a pályáról, hogy kicsit mindenki lehiggadjon. Jack Archer, a People újságírója „hátborzongató találkozóról” írt, John Arlott, az Observer munkatársa „az angol labdarúgás szomorú napját” emlegette, Brian Crowther, a Guardianben a „közönség gusztustalan viselkedését” emelte ki. Vajon miért volt ez a meccs ennyire durva? Tényleg annyira erőszakos volt a goodisoni ütközet, amennyire azt a lapok kiemelték? A válasz: nem. Még annál is sokkal inkább az...

A teljes cikket elolvashatja a FourFourTwo.hu-n, ide kattintva!