Atlétika: Bajiék reagáltak a korábbi csúcstartó kritikájára

Érdekes véleményt mondott Baji Balázsról az egykori világcsúcstartó gátfutó, a brit Colin Jackson, aki a berlini világbajnokságon úgy nyilatkozott a Kossuth rádió riporterének, hogy a magyar sprinternek szerinte még javítania kellene a technikáján. Ez a kijelentés azonban mindenképpen finomításra és némi magyarázatra szorul, egyrészt mert a ma már szakkommentátorként dolgozó egykori sztár kizárólag a kontinensbajnokságra érthette, amit mondott, másrészt olyan speciális, a fizikai és a technikai képességek kombinációjára épülő versenyszámban, mint a gátfutás, nem lehet ilyen általános véleményt megfogalmazni, pláne olyan sportolóról, aki történetesen egy évvel korábban világbajnoki bronzérmet szerzett és 13.15-öt futott.

„Az olyan kaliberű ember, mint Colin Jacksonvéleményétmindig meg kell fontolni, de most nem teljesen értek vele egyet – mondta ifj. Tomhauser István, Baji edzője. – Berlinben valóban voltak technikai hibák Balázs futásában, fizikailag nem volt tökéletes állapotban. De úgy gondolom, az elmúlt években kifejezetten szépen futott, amikor a 13.30 alatti eredményeit elérte, 2014 óta technikai szintje a nemzetközi elit technikai szintjéhez mérhető. Persze akadnak hibák és bakik, de a gátfutás olyan, mint a dominó, egyik hiba hozza magával a következőt, és ha az atléta nincs fizikailag százszázalékos formában, nagyon nehéz korrigálni.”

A gátfutóknál nagy szerepet játszik a százas síkfutóforma, ami a nemzetközi férfielitben 10.20–10.30 között mozog, de a jamaicai olimpiai és világbajnok Omar McLeod tíz másodperc alatt futja a távot. Baji Balázs egyéni legjobbja százon 10.60, ami azt jelenti, nagyon jónak kell lennie a technikájának, hogy 110 gáton 13.30-on belüli eredményeket tudjon kihozni. Colin Jackson elemzése kicsit olyan, mintha McLeodról állítaná, hogy nem jó a technikája, miután látta a tavalyi monacói és székesfehérvári esését, holott nem sokkal később a londoni világbajnoki futása szinte tökéletes volt.

„Balázs jó formában nagyon harmonikusan fut, sőt, bizonyos paraméterekben a világ legjobbjai között van – állítja Tomhauser. – Neki is, mint mindenkinek, vannak egyéni sajátosságai a futásában, amibe nem szabad belenyúlni, mert elveszhet a mozgás harmóniája. Valószínűnek tartom, hogy Colin Jackson az elődöntőben láthatott egy hibát, mondjuk, egy gátrúgást Balázs futásában, és miután ott helyben rákérdeztek, megemlítette a riporternek is.”

Tomhauser István egyébként szakmai kíváncsiságból lemérte a hétvégi Szuper Liga-döntőben azt a távot, amit tanítványa a levegőben tölt az elrugaszkodástól a leérkezésig. A tavalyi londoni vb elemzése kimutatta, hogy Baji Balázs ilyenkor négy métert tesz meg a levegőben, ami a legnagyobb a mezőnyben. Az edző ezt soknak találta, mert visszanézve a vb-döntőt, tanítványa szinte együtt mozgott a mellett futó francia Garfield Dariennel, holott az elemzés szerint harminc centivel hosszabbak voltak a repülőfázisai, ami egy egész lábfejnyi távolság. Ebből a felvételen semmi sem látszik, Tomhauser pedig most 3.70–3.80 körüli távot mért.

A tanulság, hogy érdemes több véleményt is figyelembe venni, hiszen más-más szakember máshogy láthatja és értékelheti ugyanazt a szituációt is.