„Nagy a bizonytalanság” – Baji Balázs gyakorlatilag „vakon” edz

– Jó néhány nap eltelt az olimpia elhalasztásáról született döntés óta – sikerült valamelyest újrarajzolnia a terveket?
– Az ugyan eldőlt, hogy a jövő nyáron rendezik a játékokat, de egyelőre nehéz pontosan tervezni – válaszolta Baji Balázs, a Bp. Honvéd világbajnoki bronzérmes gátfutója. – Igaz, jelenleg nem is az olimpia a legfontosabb, hiszen arra ősszel vagy tavasszal kezdenénk felkészülni. Egyelőre inkább az a kérdés, mi lesz az idei versenyekkel. Az augusztusi párizsi Európa-bajnokságot még nem mondták le, ám el tudom képzelni, hogy az is elmarad. Nagy a bizonytalanság, gyakorlatilag „vakon”, nem tudjuk, milyen időzítéssel edzünk, de a teljes leállás nem volna jó, így próbáljuk karbantartani magunkat.

– A korlátozások mennyiben érintették az edzésmunkáját?
– A pályalezárások miatt egyre kevesebb lehetőségünk van, igaz, én azon szerencsések közé tartozom, akiknek a Magyar Atlétikai Szövetség és a klubom, a Honvéd garantálja az edzéslehetőséget, bejárhatok a klub sporttelepére. Kihalt a környezet, sivár a pálya, de tudok edzeni. Igaz, sok olyan részlet hiányzik, amely a rendes felkészüléshez hozzátartozik, például masszőr, gyógytornász, rehabilitációs szakember. Nem lehet teljes edzésmunkát végezni, ám a legnagyobb probléma továbbra is a céltalanság.

– Álljunk meg egy pillanatra! Nagyjából egy évet hagyott ki sérülés miatt, nem veszélyes a rehabilitációs szakemberek segítsége nélkül edzenie?
– Emiatt nem lett vészesen magasabb a rásérülés veszélye, bár nyilvánvalóan nem ideális masszázs és egyéb kezelések nélkül készülni. Igaz, azért a munka mennyiségében és minőségében sem a megszokott, ha pedig bármi panasz lenne, visszaveszünk belőle.

– Említette a bizonytalanságot: hogyan lehet mentálisan erősnek maradni?
– Jó kérdés, egyelőre én is kíváncsi lennék a válaszra… Biztos, hogy nem szabad teljesen feladni és beletörődni, hinni kell abban, hogy az elvégzett munkának meglesz a gyümölcse, még ha nem is az idén nyáron, hanem jövőre, akár az olimpián. Talán én még bízhatok is abban, hogy a halasztással nyert plusz egy év elég lesz arra, hogy teljesen visszajöjjek a sérülés miatti kihagyás után. Őszintén remélem, hogy a családtagjaim, a szeretteim és a barátaim is egészségben vészelik át a nehéz időszakot.

– Fél a koronavírustól, vagy ki lehet zárni a fenyegetést?
– Ez mindennél fontosabb, nem lehet félretenni – a sport másodlagos, még akkor is, ha nekünk, sportolóknak alapvető szükséglet. Most elsősorban arra figyelek, hogy betartsak minden szabályt, nem találkozom a családtagjaimmal, a nagymamámmal. Igyekszem megóvni őket, amennyire lehet, sportolóként meg kivárok, és próbálom átvészelni a járvány időszakát.

– Egzisztenciálisan mennyire érinti a járvány? Kitartanak a szponzorok?
– Egyelőre nem érzem a negatív következményeit, de el tudom képzelni, hogy olyan gazdasági helyzet alakul ki, amelyben nem elsősorban a sport támogatása lesz fontos. Anyagilag a sérülésem is egyfajta visszaesést jelentett, nem örülnék, ha folytatódna ez a helyzet, ám biztos vagyok benne, hogy valahogy megállom a helyemet. Nem félek.

– Hogyan látja a közeljövőt?
– Nehéz bármit mondani… Úgy érzem, egyelőre inkább befelé tartunk, nem kifelé a járványból, biztosan nem egyik napról a másikra múlik el, hosszú újjáéledésre készülök. Kíváncsi vagyok és csak bizakodni tudok, hogy minél kevésbé súlyos és negatív következményei lesznek a koronavírus-járványnak, de sok még a kérdőjel.

BAJI BALÁZS BIOLÓGIAÓRÁJA