Csupasport: halálfélelem a lejtőn, mégis élmény minden perc

„Négy gyermek és munka mellett végeztem az edzéseket, hasizomerősítést és bringázást is iktattam készülésbe. Futottam homokon, aszfalton, de volt, hogy futópadon csináltam meg a hétvégi hosszút. Sokszor kimentem melegben, hogy szokjam a magasabb hőmérsékletet. Amúgy is szeretek melegben futni, és ilyenkor gyakoroltam a frissítést, például hogyan jegeljem magam. Mentálisan szintén próbáltam hangolódni, a verseny előtt elmentem sátrazni, hogy magamban legyek, távol mindentől és nyugodtan készülhessek fejben is. A versenyen lejött a talpamról a bőr, talán mert bő volt a cipőm, és az emelkedőkön sokat mozgott előre-hátra a lábam. Vízhólyagom is lett, ami másnap kifakadt, ez az egyik pontnál történt, 200 kilométer előtt. Le kellett ülnöm, annyira fájt, el is sírtam magam. Még nagyjából nyolc óra volt hátra, ráadásul nagyon meleg lett, a pénteki 32 fokhoz képest harminchat fok. De tudtam, hogy el fog múlni, és az adott erőt, hogy nem izom, nem szalag fáj, és a bőröm visszanő.”

Földi Zsuzsanna Spartathlon élményeinek folytatása a csupasport.hu oldalán olvasható.