Béres Ernő 1928. július 30-án született Miskolcon. A közép- és hosszútávfutó az 1952-es helsinki olimpián országos rekorddal a hetedik helyen végzett 5000 méteren, az 1951-es berlini főiskolai világbajnokságon 1500-on második volt.
A válogatottban 16-szor szerepelt, hatszor nyert magyar bajnokságot, három távon volt országos csúcstartó.
A Béres Ernő, Garay Sándor, Rózsavölgyi István és Iharos Sándor alkotta 4x1500 méteres váltó 15:29.2 perccel világcsúcsot állított fel 1953. szeptember 23-án a Népstadionban. Béres Garay után futott a stafétában, őt Rózsavölgyi és Iharos követte, a kvartett régi világcsúcsot egy másodperccel javította meg (15:30.2 Gefle IF, Svédország 1949). Versenyzői pályafutásának befejezése után a BEAC-ban edzősködött, volt a magyar szövetség szakmai vezetője. Több mint 66 éven át tevékenykedett versenybíróként, még az elmúlt évben is közreműködött néhány viadalon célbíróként. Nagy álma volt, hogy ott lehessen az augusztusi budapesti világbajnokságon – a szervezőbizottság szerette volna, ha fut egy tiszteletkört –, ám második combnyaktöréséből nem épült fel.
Béres Ernő búcsúztatása május 23-án, kedden 11.15 órakor lesz a Farkasréti temető Makovecz-ravatalozójában.