Michael Johnson minden idők legnagyobb pénzdíját ígéri az új versenysorozatban

A Grand Slam fogalmát napjainkban rengeteg sportág használja igencsak különböző értelmezésben. A Formula–1-ben azt a teljesítményt nevezik Grand Slamnek, amikor valaki ugyanazon a hétvégén a szombati pole pozíció megszerzése után rajt-cél győzelmet arat, és még a leggyorsabb kör is az övé lesz. Aztán ott van a Grand Slam of Darts, amit a lebonyolítása miatt legalább akkora kihívás megnyerni, mint a nemrég véget érő világbajnokságot. Kézilabdában nem sok játékos volt képes az olimpia, a vb és az Eb mellett a BL-t is megnyerni, akinek ez sikerült, megnyerte a négy legjelentősebb tornát.

A kulcs a négyes szám, a legsajátosabb értelmezése talán az úszáshoz köthető: aki megrendezi a négy legrangosabb nemzetközi versenyt, ő véghez viszi a „vizes sportok Grand Slamjét”. Ez 2024-ben Budapestnek sikerült először: a magyar főváros a vizes vb, az úszóvilágkupa és a junior-vb után a rövid pályás vb-nek is otthont adott.

A klasszikus értelemben vett Grand Slam mégis a tenisz világához köthető, ahol a négy legrangosabb nagy tornát (Australian Open, Roland Garros, Wimbledon, US Open) és egy naptári éven belül történő megnyerését jelöli. Hasonlóképp értelmezik a fogalmat a golfozók, és ugyanilyen örökséget szeretne felépíteni a 2025-ben bemutatkozó atlétikai versenysorozat is.

KICSIT OLYAN LESZ, MINT AZ F1

A Grand Slam Tracknek 48 állandó szereplője lesz, akiket a versenyszámaik szerint hat csoportra osztottak: rövid sprint, rövid gát, hosszú sprint, hosszú gát, középtáv és hosszú táv. Minden csoportnak két különböző versenyszámban kell rajthoz állnia az adott hétvégén. Ez olyan érdekességeket szül, hogy a gátfutóknak síkon is bizonyítaniuk kell. A rövid gátasoknak 100 méteren, a hosszú gátasoknak 400 méteren is jelenésük lesz.

Mivel minden csoportnak csak négy-négy fix résztvevője lesz, a másik négy helyet a Gyémánt Ligában és a többi egynapos versenyben már jól megszokott módon, meghívásos alapon töltik fel. Őket a verseny honlapja kihívóknak nevezi. Azonban ők sem akárkik lesznek, hanem a világranglistán a legjobb húszba tartozók közül választják ki a legnépszerűbbeket és legeredményesebbeket, akik a „hétköznapokban” kimondott riválisai az állandó versenyzőknek.

Ez utóbbi miatt reménykedhetünk abban, hogy az európai sztárok közül is felbukkannak majd néhányan egy-egy állomáson. Mert szép, hogy Sydney McLaughlin-Levrone ott van a hosszú gátas mezőnyben, de azért megnéznénk őt Femke Bol ellen mondjuk Miamiban. Vagy azt, ahogyan Jakob Ingebrigtsen értékes pontokat vesz el a középtávon őt az előző években legyőző Cole Hockertől és Josh Kerrtől, ezáltal is beleszólva kettejük párharcába. Vagy hogy Noah Lyles képes lenne-e visszavágni az őt Kingstonban legyőző Oblique Seville-nek.

Fontos kiemelni, hogy a Grand Slam Trackben az időeredmény másodlagos lesz, a lényeg a győzelem. A versenyzők minden futamban a Formula–1-ben a 2000-es évekből jól ismert pontrendszer (10–8–6–5–4–3–2–1) alapján gyűjtik a pontokat. A cél, hogy a futó a négy állomás nyolc futamában a legtöbb pontot szerezze.

Ahogyan mondani szokás, nem babra megy a játék. Bármennyire is új a formátum és tűnik első látásra inkább buliversenynek avagy egy négyállomásos all star gálának, mint valódi versenynek, a sportág történetének legnagyobb pénzdíjazása, a 30 millió dolláros nyereményalap miatt mindenki komolyan fogja venni a sorozatot. Mind a négy állomáson a csoportok legjobbjai 100 ezer dollárral térhetnek haza, és még a nyolcadik helyezetteknek is 10 ezer dollár üti a markát.

A helyszínek egytől egyig a tengerentúlon lesznek. Szerintünk a legkülönlegesebb mindjárt az első állomás, ­Kingston (április 4–6.), hiszen a jamaicaiak élnek-halnak a sprintért, és a szigetországban ritkán rendeznek nemzetközi versenyt. Ez náluk olyan nemzeti sport, mint a legtöbb országban a labdarúgás vagy Kínában az asztalitenisz. Ezt követően az Egyesült Államokban zajlanak az események. A szervezők választása a kontinens méretű ország három egymástól messze lévő pontjára, Miamira, Philadelphiára és Los Angelesre esett. Mind a négy hétvégén három napon át zajlanak a küzdelmek.

A viadal 48 állandó szereplője közül 29 is állt már dobogón olimpián vagy vb-n, közülük tizenhárman aranyérmet is nyertek a két legnagyobb versenyen. A nemzetek szerinti összetételben természetesen az Egyesült Államok adja a legtöbb indulót, húszat, ami az öt jamaicaival együtt majdnem a fele a fix indulóknak.

Tizennégy ország már biztosan képviselteti magát, közülük a legkülönlegesebb Guatemala, a vb-4. Luis Grijalva a hosszú távú futamok üde színfoltja lehet. Ez a tizennégyes szám a meghívottakkal együtt jóval szélesebb körű lehet, ami valamennyivel nyitottabbá teszi a viadalt.

Sydney McLaughlin-Levrone (amerikai) – A 400 méteres gátfutás uralkodónője már hatszor döntötte meg az egyik leggyilkosabb futószám világcsúcsát. Legutóbb a párizsi olimpián kápráztatta el a rajongóit, 50.37 másodperces rekordjával megvédte a címét, majd a 4x400 méteres amerikai váltóval is újrázni tudott. A 25 éves klasszist ritkán láthatjuk versenyezni, ezért nagy szó, hogy Michael ­Johnsonnak sikerült meggyőznie az indulásról.     Fred Kerley (amerikai) – Egyike azon három atlétának, aki tíz másodperc alatt futja a 100 métert, 20 másodperc alatt a 200-at, és 400-on is képes volt 44 másodpercnél gyorsabb lenni. Egyéni csúcsa a „királyszámban” 9.76, amit ugyanúgy az oregoni Hayward Fielden ért el, mint a legnagyobb sikerét: 2022-ben is itt lett a 100 méter világbajnoka. A legutóbbi két olimpiáról egyaránt éremmel térhetett haza. Az elmúlt napokban mégsem az eredményeivel, hanem a floridai rendőrséggel való összetűzése és letartóztatása miatt került be a hírekbe.     Gabrielle Thomas (amerikai) – A Harvard Egyetem olimpiai bajnok neurobiológusa, aki három aranyérmével Párizs legeredményesebb atlétája lett. A francia fővárosban a 200 méter után az amerikai 4x100-as és 4x400-as váltóval is felállhatott a dobogó felső fokára. Nem ritka, hogy a napi hatórás edzésmennyiség mellett éjszakai műszakot vállal olyan önkéntes klinikán, amelyen az általános egészségbiztosítással nem rendelkező amerikaiakat látják el. Igazi példakép a pályán kívül is.   Josh Kerr (brit) – Az ember, aki rendre megszorongatja, esetenként le is győzi Jakob Ingebrigtsent. Az egyik legnagyobb párharcukat a 2023-as budapesti vb hozta, a 27 éves futó nagyszerű taktikával verte meg a norvégok sztárját. Tavaly skótként Glasgow-ban ünnepelhetett világbajnoki címet fedett pályán 3000 méteren. A párizsi olimpiára sem feltartott kézzel utazott el, Ingebrigtsent ezúttal is lehajrázta, de Cole Hocker még nála is gyorsabb volt, így meg kellett elégednie az ezüstéremmel. A Grand Slam Track-sorozatban visszavághat amerikai riválisának.   Marileidy Paulino (dominikai) – A 2024-es esztendőt veretlenül teljesítő, mind a kilenc versenyét megnyerő egykörös sprinter 28 éves korára ért fel a csúcsra. A párizsi ötkarikás játékokat 48.17 másodperces olimpiai csúccsal nyerte meg, ezzel a valaha volt negyedik leggyorsabb 400 méteres futónővé avanzsált. Emellett ő a világbajnoki címvédője is a számnak. 200-on sem jön zavarba, ezt másfél éve a Pánamerikai Játékokon is bizonyította.

VERSENY A FIGYELEMÉRT

„A célom, hogy megteremtsem azokat a lehetőségeket, amelyekre a sportolók mindig is vágytak, és olyan színpadra állítsam őket, amely méltó a nagyszerűségükhöz. Ehhez a legjobbaknak kell egymással versenyezniük, mert ezek a párharcok az igazán lenyűgözőek a világ legnagyobb sportágaiban, így az atlétikában is” – mondta Michael Johnson az angol BBC Sport csatornának az általa megálmodott sorozatról, amelynek ő az igazgatója is.

A reflektorfényben lévő rivalizálások mindig növelik az érdeklődést az adott sportág iránt. Lionel Messi és Cristiano Ronaldo „sírig tartó” versenyfutása a tökéletes példa rá. Hiába nem játszanak már ugyanabban a ligában – egyesek szerint több szempontból sem –, és kerültek ki az európai topbajnokságok bűvköréből, a futballra fogékonyak egy részének még mindig kettejük gólmennyisége a legérdekesebb topik…

A rivalizálások fontosságát a történetmesélésben nem Michael Johnson ismerte fel elsőként. Erre a Nemzetközi Atlétikai Szövetség már évekkel ezelőtt rájött, hogy ezekkel a „meccsekkel” jegyeket lehet eladni, és a közösségi médiában terméke elérését is növelni lehet. A WA sok egyéb mellett abban is úttörő, hogyan próbálja meg az internetes világban megszólítani a fiatal generációt. Ha megnézzük a Facebook- (legalább mi nézzük meg, ha már a mai fiatalok ezt a platformot már nem használják), az Instagram- és a TikTok-profilját, láthatjuk, hogy látványos, színes tartalmak sokasága fogadja az oda tévedőket még a holt idény közepén is.

Egyébként maga az atlétika is alkalmas legfontosabb eseményei korszerű közlésére, hiszen egy-egy világcsúcs elérésének időtartama (legyen szó dobásról vagy ugrásról) nem hosszabb 10-12 másodpercnél. Márpedig valamilyen trendi zenével ez éppen ideális a kor gyermekének. A futásokból is könnyedén lehet hasonló hosszúságú tartalmakat vágni, így a World Athletics azokat is eléri az atlétikával, akik nem hajlandók egy hosszú programot végignézni.

„Úgy gondolom, meg tudom menteni a futószámokat, de nem hiszem, hogy az atlétikát képes vagyok megmenteni. A Grand Slam Track a futószámokra koncentrál, ügyességi számokat nem tartalmaz. A kettő együtt az olimpián és a világbajnokságon jól működik, de nem vagyok biztos benne, hogy hasonlóan sikeresek lehetünk vele, amikor a világeseményeken túl próbálunk meg létrehozni valami professzionálisat.”

Hogy miért éppen most váltotta valóra régóta dédelgetett álmát? Szerinte az atlétikában sosem voltak annyira erős teljesítmények, mint manapság. Ezeket az eredményeket ráadásul fantasztikus egyéniségek érik el. „Ha nem hiszed, vegyél egy jegyet és győződj meg róla a saját szemeddel” – de azért egy négyszeres olimpiai és nyolcszoros világbajnok korábbi világcsúcstartónak csak elhisszük…

Minden idők legjobb vb-je után három évvel, a 2026. szeptember 11–13-i hétvégén az atlétika szupersztárjai ismét a birtokukba veszik a Nemzeti Atlétikai Központot. A Nemzetközi Atlétikai Szövetség (World Athletics) elégedettségét a tavalyi budapesti vb-vel jól mutatja, hogy a magyar fővárost választotta a 2026-ban bemutatkozó új eseménye, az atlétikai világdöntő helyszínének is. Jon Ridgeon, a nemzetközi szövetség versenyigazgatója a másfél hónappal ezelőtti sajtótájékoztatón elmondta, melyik lesz az a 26 egyéni versenyszám, amelyet a háromszor háromórás estéken a nézők láthatnak. A magyaroknak is kedveznek azzal, hogy a férfi kalapácsvetés is a program része lesz. Az olimpiai ezüstérmes Halász Bence a 2023-as vb-n megmutatta, hogy nem teherként éli meg a hazai pályát, óriási versenyzéssel bronzérmes lett. Itt mutatkozik be a 4x100 méteres vegyes váltó (lesz 4x400-as mixváltó is), és a különböző futószámok ikonjai mellett ismét visszatérhet a rúdugrás világrekordere, Armand Duplantis is. 100, 200, 400, 800, 1500 és 5000 méter, 100/110 és 400 m gát, rúdugrás, magasugrás, távolugrás, gerelyhajítás mindkét nemnek lesz, viszont kalapácsvetés csak a férfiaknak, hármasugrás csak a nőknek. A WA ígérete szerint a magyar atlétáknak is lehetőségük adódik nagy számban képviseltetni magukat a rendezvényen szabadkártyával. Az olimpiai és világbajnokok mellett a Gyémánt Liga-győztesek is automatikus résztvevőnek mondhatják magukat. A maradék helyeket az aktuális világranglista alapján töltik fel. Az atlétikai világdöntő összdíjazása 10 millió dollár, amiből mind a 360 sportoló részesül. A győztesek markát versenyszámonként 150 ezer dollár üti majd.