NÉMETH IMRE, Csermák József, Zsivótzky Gyula, Gécsek Tibor, Kiss Balázs, Annus Adrián, Pars Krisztián – ők a leghíresebb, legsikeresebb bizonyságai annak a tételnek, hogy atlétikában a kalapácsvetés az igazán „magyaros” szám. Hatan közülük olimpiát (is) nyertek (igaz, Annust doppingvétsége után megfosztották 2004-es athéni aranyérmétől), Gécsek pedig az 1998-as, hazai rendezésű Európa-bajnokságon végzett az élen. A jelen legjobbja, Halász Bence még „csak” junior-vb-n és Eb-n, valamint U23-as vb-n győzött, a felnőttek között eddig Eb-ezüsttel, vb- és Eb-bronzzal mutatta meg klasszisát. Hogy felsorolt nagy elődei örökébe lép-e, az gyakorlatilag egy éven belül kiderül, hiszen másfél hét múlva kezdődik a budapesti világbajnokság, jövő ilyenkor pedig a párizsi ötkarikás játékok utolsó napjait éljük. Olimpiát persze nyerhet harminc felett Los Angelesben is, de itthoni világversenyt bizonyára már nem, annál az egyszerű oknál fogva, hogy az atlétikai vb és Eb rendezési jogával nem dobálóznak csak úgy, mint, mondjuk, a kalapáccsal egy átlagos edzésen.
NÉMETH IMRE, Csermák József, Zsivótzky Gyula, Gécsek Tibor, Kiss Balázs, Annus Adrián, Pars Krisztián – ők a leghíresebb, legsikeresebb bizonyságai annak a tételnek, hogy atlétikában a kalapácsvetés az igazán „magyaros” szám. Hatan közülük olimpiát (is) nyertek (igaz, Annust doppingvétsége után megfosztották 2004-es athéni aranyérmétől), Gécsek pedig az 1998-as, hazai rendezésű Európa-bajnokságon végzett az élen. A jelen legjobbja, Halász Bence még „csak” junior-vb-n és Eb-n, valamint U23-as vb-n győzött, a felnőttek között eddig Eb-ezüsttel, vb- és Eb-bronzzal mutatta meg klasszisát. Hogy felsorolt nagy elődei örökébe lép-e, az gyakorlatilag egy éven belül kiderül, hiszen másfél hét múlva kezdődik a budapesti világbajnokság, jövő ilyenkor pedig a párizsi ötkarikás játékok utolsó napjait éljük. Olimpiát persze nyerhet harminc felett Los Angelesben is, de itthoni világversenyt bizonyára már nem, annál az egyszerű oknál fogva, hogy az atlétikai vb és Eb rendezési jogával nem dobálóznak csak úgy, mint, mondjuk, a kalapáccsal egy átlagos edzésen.
Aki egy kicsit is ismeri a sportok királynőjének aktuális „udvarát”, az tisztában van vele, hogy a nem kevesebb mint 63 magyar világbajnoki induló közül Halász Bencének van a legnagyobb esélye (de úgy is fogalmazhatunk, neki van reális esélye) a dobogóra állni. Ha ezt a szakmai tényt összevetjük azzal a tézissel, amely szerint a közvélemény szemében egy hazai világverseny sikere – szinte függetlenül a rendezés minőségétől, bár arra nálunk ritkán érkezik panasz – csak eredményességgel párosulva az igazi, máris felértékelődik első számú kalapácsvetőnk szerepe. Mivel már pályafutása negyedik vb-jét gyűri, rutintalannak nehezen nevezhető, ám mint azt az imént vázoltuk, hazai közönség előtt vélhetőleg ez lesz az első és egyben az utolsó esélye. Erre a pluszteherre mondta ő azt, hogy egyszerre nehéz és motiváló, hozzátéve, tisztában van vele, hogy a bajnokságok helyezésre, éremre mennek, ám egy nagy dobás tudja kárpótolni, ha esetleg mégsem jönne össze. A szakágban jelenleg hatan állnak valamivel a többiek előtt, Halász közéjük tartozik, egyelőre legyen elég ennyi, úgyis a napi diszpozíció dönt.
Mi mindenesetre nagyon örülnénk, ha augusztus huszadikán Szent István és az államalapítás mellett valami, valaki mást is ünnepelhetnénk. Ha így történik, előre leszögezhetjük, sikeres lesz a földkerekség egyik legnagyobb sporteseményének magyarországi megrendezése, és pozitív a megítélése. Csak hogy ne kelljen magyarázkodni...
A Nemzeti Sport munkatársainak további véleménycikkeit itt olvashatja!