Emre Belözoglu portréja

nemzetisége:
török
67/5
születési hely:
Isztambul
ideje:
1980.09.07.
pozíció:
irányító, bal oldali középpályás
magassága:
170 cm
súlya:
68 kg
korábbi klubjai:
Güneşspor, Zeytinburnu, Galatasaray, Internazionale
sikerei:
török bajnok (1998, 1999, 2000, 2001), Török Kupa-győztes (1999, 2000), török Szuperkupa-győztes (1999), UEFA-kupa-győztes (2000), Európai Szuperkupa-győztes (2000), Olasz Kupa-győztes (2005), vb-bronzérmes (2002), Eb-bronzérmes (2008), a FIFA világválogatott tagja (2001)

Emre Belozoglu tipikusan az a középpályás, akinek "lábához igencsak ragad a labda" és akit az újkori török labdarúgás legtehetségesebb reprezentásának tartanak a külföldi szakírók. Gheorge Hagi, Emre korábbi csapattársa a Galatasaraynál azt nyilatkozta róla: "Fiatal kora ellenére kész arra, hogy egy (neves) olasz csapatban játsszon." Nem csak ő figyelt fel Emre tehetségére, Arrigo Sacchi is meghívta a világválogatottba 2001 januárjában. Első félholdas mérkőzésén, 19 évesen Moldova ellen egy gyönyörű gólt lőtt egy okos csel után.

Már 16 (!) éves korában bemutatkozott a Galatasarayban és 17 éves korától stabil kezdőjátékos volt az UEFA-Kupa győztes klubban - ilyen fiatalon még egy török játékos sem játszott európai kupamérkőzést! Édesapja, "Kiscsirke Mehmet" is profi futballista volt a Yedikule, az Edirnespor és az Ankara Demirspor gárdáiban, de nagy álma az volt, hogy a Galatában játsszon. A kis Emre viszont világéletében nagy Barcelona-drukker volt, már kiskorában is arról beszélgetett barátaival, milyen jó is lenne a Barca mezében kifutni a pályára... A Zeytinburnuspor nevű amatőr egyesületben kezdett el komolyabb szinten sportolni (az anyai egyetnemértés és tiltás ellenére is!) - akik akkor látták játszani, megjegyezték, hogy elég jó kis bal lába van, de futni nem szeret. Szerencséjére felfigyelt rá a Galatasaray egyik utánpótlás-edzője, Salih Bulgurlu, s speciális edzéseket írt neki elő s az erősítő-kúra végén, 15 évesen a Galatasaray igazoltja lett - egy korosztályban Okan Burukkal, Bülenttel, Suattal, későbbi válogatottbeli társaival.

Bulgurlu valóságos pótnagyapja lett, iskola után együtt vonatoztak az iskolától az edzőpályára és vissza. Ariffal és elválaszthatatlan barátjával, Okannal együtt egy angliai "továbbképzésen" is részt vett, s már ekkor arra készült, hogy valaha Európában fog játszani, megtanult például angolul is. Fatih Terim tette be először a nagycsapatba a fiatal tehetséget, s a legendás mester később is figyelemmel kísérte pályafutását és magánéletét is: amikor Emre 18 évesen letette járművezetői vizsgáit, vett magának egy A-osztályos Mercedest, Terim elvette tőle a kulcsokat s vissza sem adta a szezon végéig! Egy évvel korábban, amikor a szezon végén a Besiktas ellen Emre szerezte a mérkőzést és a bajnokságot eldöntő győztes gólt, a lefújás után az öltözőben észrevett Terim Emre karján egy 4000 eurós Rolex aranyórát. A mester rettenetesen leszidta, hogy minek pazarol ilyesmire, mikor még csak házat sem vett a családjának! A kis Emre könnyes szemekkel (!) rebegte félénken mesterének, hogy az óra Arif ajándéka volt a győztes gólért... De a következő évben vásárolt is egy családi házat! S Terimnek kár volt visszaadnia a kulcsot: Emre 2000-ben vétlenül balesetet okozott, aminek halálos áldozata is lett egy munkás személyében - de a futballista érzett némi felelősséget, s anyagilag igyekezett gondoskodni a megboldogult családjáról.

A 2000-es EB után Okannal együtt érkezett a taljánokhoz, ahol, ha nem is rá építették a csapat játékát, mindenesetre legalább a mérkőzések felén szerepelt (kilenc-tíz válogatott középpályás között ez is kiváló teljesítmény!). Természetesen szerepelt, sőt, alapember volt a 2002-es VB-n, ahol Costa-Rica ellen még gólt is szerzett a bronzérmes török csapatban! 2003-ban szintén sokat szerepelt klubcsapatában, de azért már messze nem olyan hatásfokkal, mint Ázsiában, ráadásul az Eb-pótselejtezőt is sikerült elbukniuk a lettek ellen. 2004-ben már kiforrottan, hasznosan játszott: kellett némi idő, mire megtanulta, hogy hogyan is kell játszani egy világklasszisokkal terhelt klubban. Mindenesetre Zaccheroni előtt sokan bírálták Cúpert, hogy miért nem játszatja többet Emrét irányítóként... Mancini is keresi Emre helyét a csapatban: a Sampdoria elleni legendás meccsen, ahol az utolsó öt percben fordítottak 0:2-ről, például jobbszélsőként játszott!

Azonban 2005-re sem sikerült beverekednie magát a csapatba, így márciusban bejelentette, hogy nyáron elhagyja a klubot s valószínűleg Itáliát is, hiszen Angliából, a Liverpooltól, az Arsenaltól, az Evertontól és a Manchester Unitedtől érkeztek a legkomolyabb megkeresések. Végül a Newcastle Unitedben folytatta pályafutását, a szarkák négymillió fontot fizettek érte az Internek s a középpályás több mint hárommillió eurót keres majd évente! Pedig maga a török miniszterelnök, Recep Erdögan is megpróbálta rábeszélni "Boszporusz Maradonáját", hogy térjen vissza hazájába, ám Emre a magasabb színvonalú bajnokságot és a nagyobb kihívást választotta.