Samuel Eto'o Fils

nemzetisége:
kameruni-spanyol
94/44
születési hely:
Nkon
ideje:
1981.03.10.
pozíció:
csatár
magassága:
180 cm
súlya:
75 kg
klubja:
Inter
korábbi klubjai:
UCB Douala, Leganés, Real Madrid, Real Mallorca, Barcelona
sikerei:
Világkupa-győztes (1998), BL-győztes (2000, 2006, 2009), spanyol bajnok (2005, 2006, 2009), spanyol Szuperkupa-győztes (2005, 2006), Spanyol Kupa-győztes (2003, 2009), a Klubvilágbajnokság ezüstérmese (2006), olimpiai bajnok (2000), Afrikai Nemzetek Kupája-győztes (2000, 2002), ANK-résztvevő (2006, 2010), ANK-ezüstérmes (2008), vb-résztvevő (1998, 2002), Konföderációs-kupa-ezüstérmes (2003), Afrika legjobb fiatalja (2001), Afrika Aranylabdása (2003, 2004, 2005), az Év csapatának tagja Spanyolországban (2005, 2006), az Év csapatának tagja az uefa.com szerint (2005, 2006), spanyol ezüstcipős (2005, 2009), spanyol gólkirály (2006), európai bronzcipős (2005), harmadik a FIFA Év játékosa-szavazáson (2005), az Év csapatának tagja Európában (2003, 2004, 2005), az Év csapatának tagja az ESM szerint (2005), az Év csapatának tagja az Onze Mondial szerint (2005), az Év csapatának tagja a FIFPro szerint (2005, 2006), ANK-gólkirály (2006, 2008), az Év második legjobb játékosa a World Soccer szerint (2006)

"Sammy" tulajdonképpen már 2001 óta kacérkodott Afrika koronájával, de elődje, a kétszeres győztes szenegáli El-Hadji Diouf miatt csak egy ezüst- és egy bronzérme volt, viszont 2003-ban, 2004-ben és 2005-ben is elhozta Jay-Jay Okocha és Didier Drogba orra elől a feketearany-labdát. Életrajza nagyon érdekes és tanulságos. A kameruni fiú máris világrekorderként került látókörünkbe: 17 évesen már ott volt az 1998-as vb-n s játszhatott a Kamerun-Olaszország meccsen - annak ellenére, hogy a Realnál még nem számoltak a felnőttek között vele, bár már 15 évesen leigazolták Kamerunból. A fiatal géniuszt fel is vitték a torna után a nagyokhoz, de Raúl, Davor Suker, Fernando Morientes és Predrag Mijatovics mellett nem sok sót evett meg, kölcsönadták így először a Leganésnak, majd David Aganzóval együtt az Espanolnak, ahol szintén nem váltotta meg a világot.

Érdekes módon eközben a válogatottnak azért törzstagja maradt. 1999-ben még kapott egy esélyt a királyi klubban, de nem játszott jól, ezért kölcsönadták a Mallorcának, ahol viszont olyan gólerősen futballozott, hogy bár a madridiak megtartották fele játékjogát, a másikat eladták az RCD-nek, körülbelül 13 millió dollárért. A gyönyörű szigeten Eto'o végleg befutott, s ott volt a 2002-es világbajnokságon is (ahol a szaúdiak ellen ő lőtte a győztes gólt), valamint kétszeres Afrika- és egyszeres olimpiai-bajnok lett pár éven belül. Hihetetlenül jó fizikai testfelépítéssel rendelkezik, aminek köszönhetően egy világrekordot is tart: 2003-ban, amikor 5-1-re eldöngették a bajnok Realt, öt méteren három métert vert a szintén nem ólomlábú Roberto Carlosra!

2003 nyarán, miután a kupadöntőben duplázott, már kész tényként tálalták az újságok, hogy a Valenciához igazolt, ám végül maradt, bár még az Arsenal, az Atletico Madrid, újra a Valencia, a Barca és a Manchester United is bejelentkezett érte. Következő szezonja félig-meddig pocsékul sikerült: 16 góljával hátán vitte előre társait, de a Mallorca a kiesés ellen küzdött egész szezonban, ráadásul a januári Afrika-kupán is kritikán aluli teljesítményt nyújtott.

Mivel játékjogának fele volt csak a Realé, így nagy szerepet kapott 2004 nyarán Florentino Pérez elnök terveiben, de csak mint valutapótlék a Patrick Vieiráért és Francesco Tottiért való alkudozásokban. Érdekes módon a fővárosiak nem ragaszkodtak hozzá, pedig jónéhány gólt berámolt nekik mallorcai színekben! Így lett Afrika legjobbjából cserealap egy nagyszabású pókerpartiban. Eto'o szerencséjére a Realnak kellett a pénz Michael Owen megvásárlásához, így megkötötték a 24 millió eurós üzletet a legnagyobb riválisukkal - mondhatni Afrika aranylabdását Európáéra cserélték. A kameruni fiú harcossága, erőszakossága nagyon jól passzol a támadó középpályás-trió, Ronaldinho, Ludovic Giuly és Deco pengésebb stílusához.

A végeredményről mindent elmond, hogy egy hónap sem kellett neki és máris vezette a góllövőlistát. Érdekes módon még azt sem lehet mondani, hogy bánkódtak nyáron miatta a királyi klubnál, hiszen ott a kispadon az aranylabdás Owen és a BL-gólkirály Morientes csücsült helyette. A gólkirályi címről végül is lemaradt, de a bajnoki aranyról nem, majd a barcelonai ünnepségen a stadionban elképesztően unintelligensen szidta a Madridot nyomdafestéket nem tűrő szavakkal; a következő napokban alig győzött bocsánatot kérni... Egyébként roppant kiegyensúlyozatlan teljesítményt nyújtott akkortájt, ha motiváltan lép pályára, lehetetlen volt tartani őt, de néha képes volt a legnagyobb helyzeteket is kihagyni, s ez 2005-ben a Chelsea ellen a BL-ben a továbbjutásba került.

A lefújás után állítása szerint bőrszínére utaló rasszista megjegyezésekkel illették az öltözőfolyosón az angolok, mégis bejelentkezett érte Roman Abramovics csapata, ám a katalán vezetők meghosszabbították a csatár 2008-ban lejáró szerződését plusz két évvel, 150 millió eurós kivásárlási árat szabva meg, fizetését is felemelték évi közel ötmillió euróra.

2005 végén bekerült az Év európai álomcsapatába is: "Nagy balszerencsével maradt le az előző idény spanyol gólkirályi címéről, érthető hát, hogy a jelenlegi bajnokságban már most igyekszik meglépni a riválisoktól: pillanatnyilag annyi gólnál jár, ahány forduló lepergett. Csodálkoznánk, ha a 24 éves kameruni nem kapná meg sorozatban a harmadik első díját az afrikai "Év játékosa"-szavazáson" - szólt az indoklás. Az idényre mégis felemás emlékekkel tekinthet vissza, hiszen bár spanyol gólkirály, bajnok és BL-győztes (a fináléban is betalált) lett, de a válogatottal nagyon elszúrta a vb-selejtezőket, ráadásul a kiesésben is nagy szerepe volt. Az utolsó selejtező utolsó percében büntetőhöz jutottak a Szelídíthetetlen Oroszlánok, ám Eto'ónak nem volt mersze odaállni, Womé pedig elrontotta - ha bemegy, ott vannak Németországban.

A csatár maga azt mondta, hogy ő akarta lőni, Womé megelőzte ő (társai is cáfolták ezt), ám a Barca-játékos a tizenegyes előtt odament Woméhoz és valamit súgott neki, alighanem azt, hogy hová rúgja a labdát. Nem kellett volna. Hiába kezdte kiválóan a következő szezont (négy bajnokin négy gól), a Werder elleni szeptemberi BL-mérkőzésen levált jobb térdéről a porc, így aztán újabb negyedévre kidőlt a sorból. Sérülten sem tagadta meg önmagát, hiszen a novemberi, Chelsea elleni találkozón - szakkommentátorként - az öltözőfolyosón összeszólalkozott az ellen játékosaival, legszívesebben egyébként a szerinte sokat színészkedő és alattomos "kékek" közül Andrij Sevcsenkót búbolta volna meg.

Szerencsére a társak betuszkolták az ötözőbe a magáról megfeledkezett kamerunit, akit aligha invitálnak meg egyhamar a Spanyol Tudományos Akadémiára vendégelőadónak, hiszen Seva nem is szerepelt azon a találkozón sérülése miatt. Télen néhány bezsebelt egyéni díjjal vigasztalódhatott, s januárban térhetett vissza, természetesen egyéni módján: a sikeres bemutatkozás után a Racing elleni bajnokin egyszerűen megtagadta, hogy pályára lépjen, majd nyilatkozatában nekiment a "rossz ember" Rijkaardnak és a "kenetteljes" Ronaldinhónak is. A mester gyorsan kitette Eto'ót a keretből, s a Marca szerint szabadlistára is került a gólkirály (bár később kibékült a trió).

Ennek és a Pep Guardiola alatti sikerek, no meg 30 bajnoki találatának ellenére 2009 nyarán megszabadultak tőle, amikor nem volt hajlandó meghosszabbítani 2010 nyarán lejáró kontraktusát: hosszas tárgyalások után elcserélték az Interrel Zlatan Ibrahimoviccsal,az afrikait húszmillió euróra értékelve. Olaszországban ott folytatta, ahol Spanyolországban abbahagyta. Télen az ANK-n leszerepelt: 2006 és 2008 gólkirályaként csak kétszer volt eredményes, mindemellett 11 vb-selejtezőn kilencszer zörgette meg az ellen hálóit, ezzel az afrikai kvalifikációs sorozat ezüstcipőse lett.

2006-ban Zaragozában a helyi ultrajobbos fanok addig piszkálták őt rasszista bekiabálásaikkal, amíg a kameruni annyira fel nem idegesítette magát, hogy elindult lefelé a pályáról. Később játékostársai rábeszélték a folytatásra, a spanyol szövetség pedig megbüntette a hazai klubot. Egyébként Eto'o rendszeresen felszólal a rasszizmus ellen, odahaza egymillió dollárral támogat egy futballakadémiát, amely szegény gyerekeknek nyújt kiugrási lehetőséget.





Eto’o rasszista megnyilvánulásokról beszél, a Chelsea cáfol
Samuel Eto’o hosszabb időre kidőlt a sorból
La Liga, Barcelona: Eto’o nem utazott el Valenciába
Spanyolország: visszatérhetnek a sztárok
Kamerun: vita a sorsdöntő büntetőről
Visszatér a durcás
A nagy pukkancs: Samuel Eto’o
La Liga, Barcelona: Eto’o nem utazott el Valenciába
Samuel Eto’o újrakezdte, de nem akar kapkodni
Eto’o Ronaldinhót és Rijkaardot szidja
Toni-Eto'o verseny az Aranycipőért
A nagy pukkancs: Samuel Eto’o
Eto'o szigorúbban büntetne a rasszizmusért
Eto'o szigorúbban büntetne a rasszizmusért
Frank Rijkaard hiába kérte, Samuel Eto’o nem akart beállni