Supka Attila nem félti a Lokit

- Hétfőn azzal fejeztük be a beszélgetésünket, hogy egy-két játékost illetően még gondolkodik, melyikük lenne inkább segítségére a csapatnak. Van megoldás?
- Az élet oldotta meg a dilemmámat, mert a sérültjeink mellett végül az egyik szerb támadónk, Bojan Brnovics nem ült fel a gépre - válaszolta Supka Attila a spliti landolást követően.

- Mert?
- Megsérült a lábfeje, pillanatnyilag utcai cipőt is nehezen húz a lábára, nemhogy stoplist.
- Három csatára maradt, akik közül Igor Bogdanovics - bár nem így kalkulálták - végigjátszotta a szombati bajnokit.
- Nem féltem Igort, remek kondícióban van, ráadásul mentálisan is képes felfrissíteni magát. Amit lehet, természetesen mi is elkövetünk, hogy minél fittebben lépjen pályára.

- Zeljko Sopic. Mond önnek valamit a név?
- Persze, pénteken próbajátékon szerepelt nálunk a fiú, pontosabban elvégezte a szokásos felmérőt. Harmincéves horvát futballistáról van szó, aki az utóbbi öt idényt a Bundesliga másodosztályában töltő LR Ahlen labdarúgója volt.
- Fejlemény?
- Nincs. A szakmai stáb tagjaival úgy ítéltük meg, nincs olyan állapotban a játékos, hogy azonnal a segítségünkre lehetne. Ez esetben felesleges lett volna idehozni.

A jó védekezés adhat bátorságot

- Ronald Habit pótolnák…
- Ez így nem állja meg a helyét. Bízunk Dragan Vukmirban, ugyanakkor sokadszor bizonyosodott be, milyen apróságokon múlhat egy-egy sérülés. Mindenképpen szükségünk van egy emberre Dragan Vukmir mögé is, biztosítékként. Amennyiben a Hajduk Split ellen továbbjutunk - márpedig ez a cél -, a nemzetközi hadszíntéren még kevésbé engedhető meg, hogy ezen a védekező poszton úgymond hézagosak legyünk.

- Ahhoz képest hogy egy nyáron át csatárok után kutattak, érdekes fordulat - bár ez kétségkívül nem önökön múlt. Sok áll viszont azon, milyen elképzeléssel küldi ki a Poljudba a csapatot. Meglepne, ha a mindenáron való védekezésre voksolna.
- Öngyilkosság lenne: nem játszunk majd bunkerfocit. De… Minimum balul sülhet el, ha kizárólagosan arra rendezkedünk be, hogy az előnyünket őrizzük.

- Az ellenfél arra spekulál, hogy megerősített középpályássorral, és csupán egyetlen csatárral vonulnak majd ütközetbe.
- Akkor meglepődnek! A kiindulási alap nálunk mindig a biztonság, függetlenül a védők és a középpályások létszámától, enélkül tudniillik nem lehet támadni. Ha hátul minden rendben, mehetsz előre. Így történt múlt szerdán is: Nikolov Balázs, Éger László, Szatmári Csaba és Máté Péter miután a védőfeladatát megoldotta, bátran lépett be a játékba, húzódott hosszabb-rövidebb időre egy sorral feljebb. A hátsó alakzat teljesítménye egyébként az ékeinket is bátrabbakká teszi. A csatárok tökéletesen érzik, ha a bekksorban káosz, és azt is, ha rend van. Az utóbbi felszabadultabbá, és egészséges mértékben vakmerőbbé teszi őket.

A nagy hangorkán sem olyan ijesztő

- Az atmoszférára, a harmincezer üvöltő horvát szurkolóra fel lehet készülni?
- Nem nagyon. Tapasztalat és habitus kérdése, ki miként reagál a megfélemlítő hangorkánra. A DVSC-ben sokfelé tapasztalt légiósok, válogatott labdarúgók, röviden profi játékosok szerepelnek, akik tudják, mi a dolguk, csak a játékkal törődnek.

- Mire hívta fel elsősorban a figyelmüket?
- Arra, hogy a horvátok hazai pályán élből mindent megengednek maguknak. A kérdés csak az, a játékvezető mennyire tolerálja a modorukat. A kesztyűt igen, a stílusukat viszont tilos felvenni.

Nem kap fülbevalót Miroslav Blazevic

- Emlegette a bírókat, újdonsággal aligha szolgálhatok felőlük.
- Tudom, hogy az FTC minszki meccsét dirigáló szlovák játékvezető fújja a sípot szerda este is.
- És a hírek szerint egészen jól bírja a magyart.
- Ezt jó tudni…

- Miroslav Blazevic azt mondta, ha a Split kiesne, akkor ékszert rakat a bal fülébe. Van önnél esetleg egy ajándékba?
- Nincsen! Babonából nem hoztam, pedig… Odaadnám Miroslav Blazevicnek. ---- I ---- M