Gazdag óriásklubok egymás ellen, a negyeddöntővel folytatódik a BL

A Bajnokok Ligája-negyeddöntő párharcai nemcsak sportszakmai, hanem pénzügyi szempontból is a legkiegyensúlyozottabbnak tűnnek az elmúlt évekhez képest. Ehhez kellett az is, hogy a nyolc közé csak az öt nagy európai ligából érkezzen csapat – a La Ligából három, a Premier League-ből és a Bundesligából kettő, a Ligue 1-ből egy –, ami azt jelenti, hogy szemben az előző kiírással, amelyben a Serie A három gárdával képviseltette magát (Inter, Milan, Napoli), az olaszok most nincsenek jelen, de outsider sincs, mint tavaly volt a portugál Benfica.

Kiegyenlített erőviszonyok

A teljes működési bevételt tekintve Európa 13 leggazdagabb klubja közül jutott be nyolc a Bajnokok Ligája negyeddöntőjébe, márpedig ennél jobb arányt már csak azért is lenne nehéz elérni, mert a közvetlen élmezőnyben túl sok az angol klub. A nagyágyúk közül a Manchester Unitednek lehetett volna még esélye eljutni ebbe a fázisba, de a csapat elvérzett a csoportkörben, míg a hasonló sorsra jutó Newcastle – egyelőre – egy szinttel lejjebb van a többieknél. A csúcskategóriás klubok közül a Liverpool az Európa-ligában játszik, a ­Tottenham és a Chelsea pedig nem kvalifikált az európai porondra, csakúgy, mint az egyetlen nem angol dúsgazdag alakulat, a Juventus.

De nézzük is a párosításokat, a működési bevételeket vizsgálva ugyanis a negyeddöntős meccsek sohasem látott egyensúlyi helyzetet tükröznek! A Real Madrid és a Manchester City teljes működési bevétele között négymillió eurós eltérés van, míg a Paris Saint-Germain és az FC Barcelona esetében még ennél is kisebb a különbség – mindössze kétmillió euró – úgy, hogy ez a négy egyesület egyaránt 800 milliós vagy annál magasabb bevétellel dolgozott a 2022–2023-as idényben. A Dortmund és az Atlético Madrid között már 22 millió az eltérés, de tekintve, hogy ezeknek a kluboknak is meghaladja a négyszázmillió eurót a vonatkozó könyvelési tétele, szintén kiegyenlített helyzetről beszélhetünk. Egyedül a Bayern München és az Arsenal közötti 211 millió eurós különbség jelentős – természetesen a bajorok javára –, de ez elsősorban annak a számlájára írható, hogy az „ágyúsok” ezt megelőzően a 2016–2017-es BL-idényben szerepeltek legutóbb.

Ha összevetjük azt is, hogy a párharcokban miként festenek a klubok bevételhez arányosított személyi kiadásai, még szorosabb versenyfutást figyelhetünk meg. A személyi költségek az FC Barcelonánál és a PSG-nél a legmagasabbak: a katalánoknál 80 százalék (nominálisan 639 millió euró a teljes bérköltség), a franciáknál 634 millió euróval 79 százalék az arány. Itt kell megjegyezni, hogy a negyeddöntősök közül csak ez a két klub lépi át az UEFA által ajánlott 70 százalékos küszöböt, a többieknél egészséges, és mint említettük, szinte egyforma a bértábla. A Manchester Citynél 486 millió eurót fizetnek ki az alkalmazottaknak (ez a bevételek 59 százaléka), a Real Madridnál 453 milliót (55 százalék), a Bayernnél a 416 millió 56 százalékot tesz ki, az Arsenalnál a 270 millió 51 százalékot. Itt az Atlético–Dortmund párharc mutat csak nagyobb eltérést, a spanyoloknál ugyanis a 268 millió euró 66 százalékot tesz ki, a németeknél a 236 millió euró viszont csak 56 százalékot.

Szuperértékes keretek

A negyeddöntőben egymással összesorsolt csapatok kereteinek piaci értéke is egyensúlyban van, és talán meglepő, de a legnagyobb eltérés – 248 millió euró – a címvédő Manchester City és a torna legtöbbszörös bajnoka, a Real Madrid között mutatkozik. Mégis az a helyzet áll elő, hogy a királyi gárdában több olyan játékos van, akit az FB saját játékosértékelő rendszere százmillió euró fölé taksál (Jude Bellingham 184.1, Vinícius Júnior 160.2, Rodrygo 115.4, Federico Valverde 111 és Aurélien Tchouaméni 106.9 – ráadásul Eduardo Camavinga is ott toporog a küszöbön a maga 99.6 milliójával), mint a Cityben (Erling Haaland 189.9, Phil Foden 133.9, Rodri 116.1 és Julián Álvarez 105.7). A nyolc negyeddöntős közül ötnek is többet ér a kerete egymilliárd eurónál, és bár a PSG-é nem éri el ezt a küszöböt, korunk egyik legértékesebb labdarúgóját, Kylian Mbappét a nyáron lejáró szerződése miatt az FB nullával számolja, tehát a francia csapatot is nyugodtan a milliárdosok közé lehet sorolni. A Dortmund és az Atlético Madrid keretének értéke lefelé lóg ki a mezőnyből, de tekintve, hogy összesorsolták őket, az említett kiegyenlített versenyhelyzet nagyon is fennáll.

És ha már említettük Mbappét, érdemes egy pillantást vetni a legértékesebb játékosokra is, a nyolc gárdánál ugyanis ötben az MVP értéke meghaladja a százmillió eurót. A már említett Haaland – aki jelenleg a teljes mezőny legértékesebbje – és Bellingham mellett Bukayo Saka 136.4 (Arsenal), Jamal Musiala 135.8 (Bayern) és Pedri 116.8 (Barcelona) van ezen a szinten úgy, hogy valamennyien 25 évnél fiatalabbak. Persze az FB-nál tisztában vannak Mbappé játékjogának valós árfolyamával, és ha a francia világbajnok, aki viszont már elmúlt 25 éves, ma hosszabbítana a PSG-vel, 235 millió euróra ugrana az értéke.

Jelentős bevételek

Egyelőre természetesen nem lehet pontosan megmondani, mekkora bevételre tettek szert a negyeddöntős klubok az idei BL-szereplésből, de az FB négy pillér alapján – a szereplési díjak (15.5 millió euró), az együttható alapú változók (1.1-től 36.4 millió euróig), a médiapiac mérete alapján számított kifizetések (a becslés az előző idény adataihoz igazodik) és a teljesítménybónuszok (a negyeddöntős szereplés például 10.6 millió eurót ér) – készített egy hozzávetőleges számítást. E szerint négy klub már át is lépte a százmillió eurós küszöböt, és a másik négy is közel jár hozzá. Ez megint csak rávilágít arra, hogy még a leggazdagabb egyesületeknek is milyen sokat jelent a jó Bajnokok Ligája-szereplés, ami mellesleg nemcsak az UEFA-, hanem a meccsnapi és a kereskedelmi bevételeket is feljebb srófolja.

Ez utóbbi tekintetében érdemes megvizsgálni a nyolc klub mezértékét, mert pontosan a sikerességük miatt érnek olyan sokat. A Real Madridé a legértékesebb, a csaknem 200 milliós éves bevétel a beszállító Adidastól (120) és a főszponzor Emiratestől (70) érkezik. Érdekesség, hogy a nyolc egyesületet összesen három beszállító (Adidas és Nike három csapat, Puma kettő) látja el, ötnek pedig légitársaság a főszponzora: az Emirates az Arsenalt is támogatja, de jelen van még a Qatar Airways (PSG), az Etihad Airways (Manchester City) és a Riyadh Air (Atlético Madrid) is.

Összességében elmondható: a negyeddöntőre hangoló nyolc klub, főleg a párosításokat figyelembe véve kiegyenlített képet mutat a gazdasági és a pénzügyi területen. Kérdés, mindez miként mutatkozik majd meg a pályán…

„A Real Madrid−Manchester City az előrehozott döntő! A Madrid a BL csapata, és bárki is az ellenfél, félelemmel lép pályára a blancók ellen. A címvédő ráadásul nem mutat olyan kiegyensúlyozottságot, mint tavaly – amikor 5–1-gyel ütötte ki a királyi gárdát –, ezzel együtt nyílt csatára számítok. Amióta a katariak átvették a klub irányítását, a PSG rendre úgy vág neki a sorozatnak, hogy megnyeri, és most is alárendelte a bajnoki fellépését a BL-meccsnek, el is csúszott a Clermont ellen, 1–1 lett a vége. Eközben a Barcelona gazdasági krízist él át – elég csak arra gondolni, hogy évek óta rendre azzal küzdenek a klubnál, hogy minden játékosukat nevezhessék az idénybe –, és anélkül, hogy lebecsülném a katalánokat, momentán a PSG a favorit az erősebb kerete miatt. Az Arsenal–Bayern párharc első pillantásra angol sikert ígér, csakhogy a londoniakon már a Porto ellen is megmutatkozott, hogy tapasztalatlanok ezen a szinten, ami kifejezetten veszélyes a megsebzett, ugyanakkor jelentős BL-tapasztalattal felvértezett bajor óriás ellen. Az Atlético és a Dortmund meccse hozza majd a legnagyobb taktikai párbajt. A spanyolok az egész mezőnyt tekintve a legjobbak a labda nélküli játékban, a németek pedig a leglelkesebbek, ráadásul a legkevesebb vesztenivalójuk nekik van” – fogalmazott a portugál Joao Janeiro, a Szeged, a Kisvárda és a Debrecen korábbi vezetőedzője.

A negyeddöntő slágerpárharca sportszakmailag is – talán az elemzésben bemutatott gazdasági fölénynek köszönhetően – a Real Madrid–Manchester City, a két óriás az utóbbi öt idényben negyedszer, összességében pedig ötödször csap össze a kieséses szakaszban. Madridban kezdenek a felek, csakúgy, mint tavaly, illetve 2020-ban: mindkét alkalommal a Real Madrid szerzett vezetést a Santiago Bernabéu Stadionban, ám négy évvel ezelőtt már az első mérkőzésen fordítottak az angolok, 2023-ban pedig 4–0-s siker követte az 1–1-es első felvonást. A Real Madrid csak akkor jutott tovább a City ellen, amikor hazai pályán játszhatta visszavágót: a 2022-es és 2016-os sikerben még az is közös, hogy ezek elődöntők voltak, így a múlt alapján jelenleg semmilyen érv sincs a Real mellett. Persze nem a múlt és a Real csúfos Manchester City elleni idegenbeli mérlege (két döntetlen és három vereség) futballozik majd, s ha csak a formát tekintjük, már inkább a spanyolok az esélyesek. A bajnokságban tavalyhoz képest jóval meggyőzőbben szerepel Carlo Ancelotti vezetőedző csapata, és Jude Bellinghammel kiegészülve felveheti a versenyt az ismét az idény végére csúcsra járatott, az újabb triplázást (Bajnokok Ligája-győzelem, bajnoki cím, FA-kupa-elsőség) megcélzó címvédővel szemben – a képen Kevin De Bruyne a BL-trófeával. Hasonlóan közelíthetünk az Arsenal–Bayern München párharchoz: a londoniak számára dicstelen múlt – az utóbbi három egymás elleni BL-találkozón egyaránt 5–1-es német siker született –, ám a két csapat bajnoki szereplése alapján az esélyek fordítottak. Az Arsenal hosszú idő után jutott a sorozat nyolc csapata közé, és talán még régebben fordult elő, hogy esélyesként léphet pályára. Persze az is előfordulhat, hogy a bajorok annyira a BL-szereplésre összpontosítanak, hogy a méltatlan Bundesliga-idényt nem is kell figyelembe venni az esélylatolgatás alkalmával. Szerdán az első pillantásra „gyengébbik” ág következik, bár a Dortmundon kívül az Atlético Madrid, az FC Barcelona és a Paris Saint-Germain is képes lehet arra, hogy ha elverekszi magát a londoni döntőig, egy mérkőzésen felülmúlja a másik négyes döntőbe jutóját. Az Atlético Madrid továbbra is az egyetlen csapat Európában, amely a 2023–2024-es idényben legyőzte a Real Madridot, ám a bajnokságban és a kupában is túl sokat hibázott ahhoz, hogy esélye legyen a trófeaszerzésre hazai porondon. A Dortmund kedvező sorsolásának köszönhetően maximalizálta menetelését, a Diego Simeone keze alatt – főleg Európában – továbbra is hatékonyan és egyre szebben futballozó madridiak ellen már csoda kell a továbbjutáshoz, főleg, ha a holland Donyell Malen nem épül fel a Németország elleni felkészülési mérkőzésen elszenvedett combsérüléséből. A PSG 2021-ben (összesítésben 5–2-es győzelem) már revansot vett az FC Barcelona 2017-es álomszerű fordításáért (4–0-s párizsi győzelmet követően 6–1-es katalán siker), ám ha Kylian Mbappé távozik a nyáron, sokáig ez lehet a PSG utolsó nagy lehetősége a BL-győzelemre. Lehetséges jövőbeli munkaadójának, a Real Madridnak is szívességet tenne, ha elbúcsúztatná a rengeteg sebből vérző, ám Xavi távozásának bejelentése óta foggal-körömmel küzdő Barcelonát. Luis Enrique hét évvel ezelőtt a barcelonai kispad előtt tombolt, ezúttal a párizsiak élén igyekszik túljárni korábbi játékosai eszén. (M. D.)