Kis lépés az embernek, de nagy lépés a bajnoki cím felé

Csütörtökön újra bebizonyosodott számomra, hogy a magyar szurkoló teljesen máshogy látja a meccset, mint portugál kollégái. Míg bennünk dühhel vegyülő szégyenérzet áradt szét, addig ők kényelmesen twittelgettek a bajnokság fontosságáról. Az ő szemszögükből nézve viszont pláne nyerni kell ma Madeirán a Marítimo ellen!Csütörtökön újra bebizonyosodott számomra, hogy a magyar szurkoló teljesen máshogy látja a meccset, mint portugál kollégái. Míg bennünk dühhel vegyülő szégyenérzet áradt szét, addig ők kényelmesen twittelgettek a bajnokság fontosságáról. Az ő szemszögükből nézve viszont pláne nyerni kell ma Madeirán a Marítimo ellen!

A mi reakciónk persze teljesen természetes: évről-évre azt látjuk, hogy a magyar klubcsapatok eltippmixelik a nagyobb nemzetközi meccseiket, és így a lélektelen játék a rossz játék szinonimája lett. Generációs törés a jugoszláv pótselejtező, a lett henger, a Koeman-féle se előre, se hátra játék, és a havi millióért becsúszni nem hajlandó védekező középpályások látványa az NB1-ben.

Mi ebben a kultúrában tanultuk meg, hogy mi az a futball, hogy miért majdnem olyan jó Illés Béla, mint Zidane (és fordítva), hogy ha nincs Henke Larssonunk, akkor majd Mátyus Jani eltöri Csertői lábát, és amíg a portugálok azon bánkódhattak, hogy az Aranygeneráció nem tudott felnőtt világversenyt nyerni, addig mi az atlantai srácoktól vártunk volna a magyar-olasz 2-2-n kívül valami még nagyobb dobást. Nekünk egy Vincze Ottónk, vagy Korolovszkynk kallódik el, míg ők úgy siratják Quaresmát, hogy a posztján van egy Cristiano Ronaldójuk és egy Nanijuk. Nem csoda, hogy néha a legesetlenebb futballba is belelátunk némi érdektelenséget, hiába csak arról van szó, hogy néhány játékosunk még életében nem volt ekkora tét alatt, mint csütörtökön, és szegények lesokkoltak, mint a sötétített csúszdában.

Következzen néhány írásos bizonyíték a két szurkolói faj eltérő tulajdonságairól:

"Fenerbahce defended extremely well. Their two best players at either end of the pitch: Webo & Yobo. Benfica will win at home."

"Benfica will take advantage on Fener's missing players next week. Maritimo game Monday is more important"

"Can see Benfica running riot at home in the 2nd leg. They've got far more quality than Fenerbahce & were unlucky tonight"

it was all about the 12th man today. The Turks are very much beatable in Lisboa, we will create our own inferno na Luz"

Jorge Jesus: "Let's see at the end of 2nd game if it went badly. But we are confident for the 2nd game at Estádio da Luz."

"Benfica played bad, but Fener scored just 1 goal which is, in my opinion, easy to comeback at, at the Stadium Of Light"

"Positives: Inferno da Luz, Fener suspensions, Luisão returning (?). Still lots to play for!"

"Happy with JJ played it safe, benfica didn't need to get out of first gear, nothing worrying about fen, matic & artur solid"

És még sorolhatnánk: a Benfica szurkolók nem ijedtek meg, és nem érezték azt, hogy itt lenne a világ vége. A klubnál kimondott prioritás a bajnokság megnyerése, így a törökországi visszafogott teljesítmény egy mai győzelemmel egyáltalán nem lenne kudarc. Pláne, ha csütörtökön kiejtjük a Fenerbahcét, ami azt jelentené, hogy végre az én generációm is láthatna egy olyan európai kupadöntőt, amelyikben a Benfica szerepel.

A Marítimónak azonban a mai meccs legalább annyira élet-halál meccs, mint nekünk. Több, mint 100 éves történelmük legszebb időszaka az utóbbi 20 év, amikor is rendszeres nemzetközi kupaszereplőnek vallhatják magukat. Az UEFA-kupa átszervezése, majd Európa-ligává válása ráadásul megnyitotta nekik a lehetőséget az egész őszt átívelő szereplésre, amivel idén éltek is rendesen. Hála a portugál foci magasan szárnyaló koefficienseinek, és a sorsolásnak, az Aszterasz Tripolisz és a Dila Gori kiejtésével máris a csoportkörben találták magukat, ahol egy győzelmet, három döntetlent, és két vereséget sikerült összehozniuk.

Amennyiben ma nem nyernek, úgy három fordulóval a vége előtt négy pont lesz a hátrányuk az utolsó portugál El-helyért, ami önmagában is nagy hendi lenne, ám ha hozzátesszük azt a tényt is, hogy rajtuk kívül még négy csapat üldözi az Estorilt, akkor talán még matematikailag is elég valószínűtlen, hogy végül ők örülhessenek. Pedig újabb nemzetközi szereplés nélkül elég nehéz lesz megtartani Samit, Danilót, vagy éppen Héldont. Egy jobb szemű megfigyelő biztos felírta már a füzetébe Roberge-t is, míg David Simao kölcsönben van csak a szigeten, így ő biztosan nem lesz jövőre is a Marítimo játékosa.

Márpedig ilyen könnyen kerülhet mókuskerékbe a világ bármely táján egy csapat: először pár ponttal lemarad a nemzetközi szereplésről, majd a húzónevek lelépnek, így a következő év első fele azzal megy el, hogy újraépítsék a csapatot. Mire az új felállásban magukhoz térnek, megint lemaradnak a nemzetközi kupáról, és megint kezdődik az egész elölről. Talán érthető, hogy a Marítimónak miért kell nagyon-nagyon az a versenyelőny, amit három pont jelentene egy olyan csapat ellen, akit csak a Porto, a Braga, az Académica, és a szintén madeirai Nacional tudott pontvesztésre kényszeríteni...

A Nacional említésével témánál is vagyunk: nem szeretünk Funchalban játszani. 2008 óta a szigeten játszott meccseink mérlege 3 vereség, 2 döntetlen, 6 győzelem, pedig egy átlagos szezonban a győzelmi arányunk 67% környékén szokott lenni. Az eredménytelenségbe sok minden belejátszhat: sokszor hasonlóan a mostani esethez, nemzetközi mérkőzésből hazaesve kell újabb ezer kilométert utazni egy olyan helyre, ahol örökké párás a levegő, így rossz időben köd van, jó időben meg asztmás rohamot kap még az is, aki amúgy röhögve fut 14 kilométert egy meccsen. Ilyenkor jön a szokásos érv, hogy nekik az év meccse, nekünk meg csak az elmúlt két hétben volt 3 nehezebb ennél, meg minden bullshit, amivel mentesíteni tudjuk magunkat a kudarc alól.

Tavaly egész Európában egyedülálló veretlenségi sorozatban voltunk, amikor úgy hasítottunk át a bajnokságon és a BL csoportkörön, hogy nem kaptunk ki egyszer sem, ám a Marítimo a kupában megállított minket. Akkor ott kezdődött meg a lejtmenet, ami aztán a bajnokság elvesztéséig tartott. Idén már április van, és a portugál porondon még mindig veretlenek vagyunk, és így találkozhatunk a Marítimóval. Legalább annyira fogunk izgulni, mint csütörtökön, de a tét talán még annál a meccsnél is nagyobb: nincs visszavágó, csak 90 percet kapunk megnyerni a meccset.

Az idei csapatunk mentálisan erősebb, mint a tavalyi, és behúzza azokat a meccseket is, amikor rezeg a léc. 20:55-től a DigiSporton láthatunk remélhetőleg az eredményes rúdugrás, és a gyönyörű foci közötti tartományból valamit.