Bár monszun vagy égszakadás-földindulás idején valóban nem ajánlott kerekezni, azért nem olyan vészes – sőt, néha kifejezetten élvezetes – esőben tekerni.
1. Enyhébb esőben jellemzően alulról ázunk el, ami többnyire (főleg város és aszfaltút esetén) piszkos pocsolyalevet jelent. Ilyenkor a sárvédő a városi- vagy a túrabringánkon nagyon hasznosnak bizonyul.
2. Valamennyire biztosan meg fogunk ázni, de ne törekedjünk arra, hogy csontszárazak maradjunk, mert akkor fölösleges macerákba hajszoljuk magunkat.
3. Van olyan eső, ami nem számít esőnek. Komolyan. Hacsak nincs metsző hideg, egy kis csapadék még kellemes is lehet, hiszen a menetszélben megszáradunk. Várható lehűlés esetén ilyenkor elég, ha van nálunk egy széldzseki/mellény vagy kar- és térdmelegítő.
4. Ha meleg időben szakad le az ég (és nincs nálunk hatalmas esőponcsó), a tapasztalat azt mutatja, minél kevesebb ruha van rajtunk, annál jobb, hiszen annál kevesebb ruhánk ázik át, és annál kevesebb súlyt kell cipelni.
5. Amikor elkerülhetetlen a bőrig ázás, mert sehol egy buszmegálló vagy tető, ami alá behúzódhatunk, és csak ömlik az égi áldás, azokra a testrészekre próbáljunk vigyázni, amelyek érintkeznek a kerékpárral – mert ha a kezünknél, a lábunknál és az ülepünknél átázunk, sokat romlik a komfortérzetünk.
A lábra húzható kamáslinak van csak eső ellen védő, de nem melegítő verziója, és létezik a fordítottja is. A vízálló kamásli a hosszú esős tekerések elengedhetetlen kelléke. Kaphatók nagyon jó minőségű vízálló kesztyűk is.
7. Esőben a síneknél és a márványburkolatoknál, illetve erdőben a köveknél és a gyökereknél legyünk fokozottan óvatosak. Egyes „modern kivitelezésű” bringautak síkossá, csúszóssá válhatnak, erre is figyeljünk.
8. A sisak alá felvett kerékpárossapka sokat tud ilyenkor segíteni. Vannak sisakra ráhúzható esőköpenyek is, amelyek hideg időben jól funkcionálnak, melegben viszont nem célszerűek, mert ilyenkor a testünk hűtése majdnem teljesen elveszik. Kevesen tudják, de az emberi testrészek közül a fej adja le a legtöbb hőt.
9. Eső után az ember általában nem szeret foglalkozni a kerékpárral, holott egy tisztességes kerékpáros mindig csak a bringája után fürdik – azért a láncot mindenképpen érdemes letakarítani és újra beolajozni, mert rozsdásodik.
Ha hegyikerékpározunk, és egy kiadós sárdagasztáson vagyunk túl, nagyon fontos alapos takarítást végezni, mert sok alkatrészünk eshet áldozatul az időjárásnak (csapágyak, középrész, teleszkópos villa, rugóstag).