A Seven Summits-kihívás teljesítését megcélzó Neszmélyi Emil 2019. január 16-án feljutott a 4892 méter magas Mount Vinsonra, az Antarktisz legmagasabb pontjára. Elsőre a hegy csalóka lehet, mert nem különlegesen magas, technikailag sem nagy kihívás feljutni, és zéró a halálozási arány, mégis a világ egyik legnehezebb hegymászókihívásaként tartják számon.
A Mount Vinson igazi nehézsége a világtól való elzártságában és a kiszámíthatatlan időjárásban rejlik. Aki odamerészkedik, fel kell készülnie az elképesztő hidegre – a hőmérséklet még nyáron is átlagosan –30 Celsius-fok –, a nyolcvan kilométer/órás szelekre, illetve hogy azon a vidéken a legkisebb baleset is katasztrófát okozhat.
„A hegyre feljutni nem a megszokott módon lehet, mert előtte egy szánon több napon keresztül kell húznod a felszerelésed – mondta a Csupasportnak Ács Zoltán, aki 2007. január 26-án Kovalcsik Krisztina társaságában első magyarként állt a Mount Vinson csúcsán. – Kicsit Észak-Amerika legmagasabb hegye, a Denali megmászásához hasonlít. Az Antarktiszon különösen kemény a hideg, két évvel korábban találkoztunk olyan emberekkel, akiknek elfagyott a fél arcuk vagy a szaruhártyájuk. Fel kell készülni rá, hogy ott előfordulhat ilyesmi.”
Ács Zoltán 2005-ben – szintén Kovalcsik Krisztinával – első magyarként érte el a Déli-sarkpontot, tehát nem volt számára teljesen ismeretlen a terep. Szerinte a Vinson esetében a legnehezebb a logisztika és a kiszolgáltatottság, vagyis csak akkor lehet indulni, amikor a repülő Dél-Amerika déli csücskénél engedélyt kap a felszállásra. A szélviszonyok miatt ugyanis a leszállás a kontinens szélén sem mindig biztonságos.
Innen aztán újabb repülőút vezet a 2100 méteren álló alaptáborig, ahonnan kedvező körülmények között három-négy nap alatt lehet eljutni a hegycsúcsig, amely nem számít ugyan extrém magasnak, akklimatizálódni azért ott is kell. Az alaptábortól a legmagasabb pontig majdnem háromezer méter a szintkülönbség, amelyet a hegymászónak 40-50 kilós szánt húzva kell megtennie.
A hegy jó mászási statisztikái Ács Zoltán szerint nemcsak annak köszönhetőek, hogy technikai szempontból valóban nem nehéz megmászni, hanem a mászók és a szervezők gondos előkészületeinek, illetve hogy a távoli célpont miatt kevesen engedhetik meg maguknak az antarktiszti utat.
Az új évezredben, a hét kontinens legmagasabb hegyeinek megmászását kitűző Seven Summits-sorozat egyre nagyobb népszerűségének köszönhetően a Mount Vinson is gyakoribb célpont. Ugyanakkor még mindig összehasonlíthatatlan, mondjuk, az afrikai Kilimandzsáróval, amelyről sokan gondolják, hogy „csak egy hegy”, mégis évente átlagban hat-hét ember veszíti rajta életét a felkészületlenség miatt.
Mount Vinson-kisokos
Az ember 1958-ban pillantotta meg először a Mount Vinsont, és csak 1966-ban jutott fel először a tetejére. A nevét Carl G. Vinsonról kapta még azelőtt, hogy egyáltalán felfedezték volna – a politikus Georgiában volt szenátor, és a huszadik század közepén nagy támogatója volt az Antarktiszra induló amerikai expedícióknak. A csúcsát eddig mintegy ezerötszázan érték el, és bár a legközelebbi kórházba eljutni hetekbe is telhet, a kísérletezők közül eddig még senki sem veszítette életét. Mivel a hegy távol található a civilizációtól, megmászása nem olcsó mulatság, egy komplett út költsége 40 és 80 ezer dollár (11 és 22 millió forint) között mozog.