Lassan közeledik a dátum – 2019. május 11. –, amire egy éve várok, illetve várunk újra mi itt, a csupasportnál és a Nemzeti Sportnál immáron negyedik alkalommal. A blogszemle csütörtöki megjelenésétől számítva ugyanis éppen ötven nap van az Ultrabalaton rajtjáig, és ezen a tókerülő futáson a Nemzeti Sport két csapatot is indít – hála az égnek, annyi kocogásért rajongó kolléga van már a szerkesztőség(ek)ben. Erre a versenyre készülünk, edzünk, hogy minél jobban teljesítsük a távot, távokat, kinek miként lett kalkulálva a kilométerpenzuma (jellemzően bőven húsz kilométer felett kell majd teljesítenie minden egyes futónknak). Van, aki egyben futja le, és van, aki többször indul neki, hogy különböző napszakokban élje át a balatoni futás szépségét, nehézségét. Logisztikailag sem egyszerű a feladat, de eddig is mindig megoldottunk minden problémát, szuper lesz idén is, az egész biztos! Már nagyon várjuk!
Habár a blogos felületeken még nem az UB a slágertéma, de mondhatni, hogy sok virtuális térben is megelevenített futás és esemény már megcélozhatja a legendás ultramaratonira felkészülést is – nézzük, miről szólnak a történetek a blogvilágban.
Tizennégy kilátási pontot kell érinteni, a teljesítést a szervezők a beküldött trackkel érvényesítik. A táv körülbelül harminchét kilométer, nem kevés szinttel, a szintidő pedig hat óra.
A futásban az ember folyamatosan fejlődik, s ahogy telnek az évek, egyre jobban, jobb technikával mozgunk, akár tudatosan, akár ösztönösen, de változunk. Általában a szervezet tudja, mi a jó neki, de néha tudatosan is segítenünk kell a változást.
Krátky Egon blogbejegyzéséből kiderül, mi a helyzet a talajra érkezéssel, mennyire kell foglalkoznunk azzal, hogy sarokra vagy első talppárnára érkezünk le, illetve elég-e csak rákeresnünk a neten, ha bizonytalanok vagyunk, vagy érdemes-e mélyebbre is beleásnunk magunkat?
Merthogy erő, energia, kedv kell a nagy tavaszi zsongásban is, amikor egyre többeknek lehet végre azt mondani, hogy – fussatok, fussatok!
Sok helyen lehet olvasni arról, mennyire fontos az erősítés a futóknak, de tapasztalataim szerint még így is sok futó kihagyja az erőedzést. A hosszú távú állóképességi sportoknál a nagy izomtömeg hátrány, de az erős izmok nem. Különösen az ízületek körüli támasztóizmok és a törzsizmok fontosak. Mivel a futás intenzív, az ízületeket komolyan megterhelő mozgás, így a keresztedzés során érdemes a rázkódó mozgásokat, ugrálásokat kerülni, és statikus vagy lassú, dinamikus mozgásokat végezni. Rengeteg mozgásforma közül választhatunk, a jóga, úszás, bicikli, kettlebell, street workout vagy a klasszikus súlyzós edzés is ideális lehet. Azért túlzásba sem szabad vinni az erősítést, mert a túledzettség komoly problémákat tud okozni, és növeli a sérülés esélyét. Heti egy-két erősítés elég lehet az amatőr futóknak, főleg, ha az edzés jól fel van építve, és a terhelés is megfelelő. Ehhez érdemes szakember segítséget igénybe venni, akár személyi edzés, akár csoportos gyakorlás keretében, főleg akkor, ha korábban nem végeztünk rendszeres erőnléti edzést. Léteznek már speciálisan futók számára összeállított erősítő edzések, amelyeken nemcsak az izmok erejét, de a mobilitást és a mozgásmintákat is fejlesztik. Természetesen otthon is lehet edzeni, szerencsére mind szöveges, mind videós segítség bőven található az interneten, de csak ellenőrizhető, hiteles forrásból informálódjunk. Ha otthon edzünk, a legfontosabb, hogy csak azt csináljuk, amit biztosan helyesen tudunk. Ne féljünk tanácsot, segítséget kérni.