A vízitúrázás Magyarországon fellendülőben lévő szabadidős sportág, amelynek fő vonzereje a rengeteg változatos hazai folyószakasz, továbbá a megfizethetőség. Egy átlagos, négyszemélyes, a célnak megfelelő túrakenut már 150 ezer forint körül be lehet szerezni, de hogyha a bérlésre szavazunk, akkor sem kell napi néhány ezer forintnál többet kiadnunk érte. A kenuk körülbelül hat méter hosszúak, súlyuk negyven-ötven kilogramm.
TÚRAKENU. A hajókat a könnyű szerkezet sérülékennyé teszi, így a parton nagy óvatossággal kezeljük. Semmiképp ne üljünk rá vagy lépjünk bele, mert kárt tehetünk a szerkezetükben. Ha szállítani kell, emeljük, még véletlenül se csúsztassuk a földön. Indulás előtt vizsgáljuk át alaposan, különös tekintettel a törésekre, a lyukakra. A kenuk első és hátsó részén vízmentes rekeszek találhatóak, ezek biztosítják, hogy borulás esetén ne süllyedjen el a hajónk.
Figyelemmel kell lenni a belső sérülésekre is: a kiálló szálkák, a töredezett lakk, a kiálló üvegszálas anyag is kellemetlen sérüléseket okozhat.
FELSZERELÉS. Aki már életében legalább egy vízitúrán járt, nagyon jól tudja, mit ajánlott és mit teljesen felesleges magunkkal vinni. A legfontosabb a nap elleni védelem, erre a célra ne sajnáljuk a hosszú ujjú, de jól szellőző pólót és nadrágot – ezek esetében kifejezetten előnyös, ha gyorsan száradnak. Cipők terén is hasonlóak a szempontok. Papucsban is nyugodtan evezhetünk, ez egyedül akkor jelenthet gondot, ha ki kell lépni a hajóból, és át kell emelni azt a folyó egy szakaszán, ha esetleg fennakadt.
Többnapos túra esetén akkor járunk a legjobban, ha a lehető legtöbb holmit be tudjuk pakolni az evezős túrát kísérő autóba. A nálunk maradó, kenuba szánt felszerelés tárolására a vízhatlan hátizsákok, valamint a műanyag hordók alkalmasak.
SZABÁLYOK. Ugyan mentőmellényt az úszni nem tudók mindenképpen kapnak, vízitúrára csak akkor menjünk, ha tényleg tudunk úszni. Aki a hajóba ittas állapotban száll be, nemcsak a saját, hanem társai testi épségét is veszélyezteti. A koccintásokat tehát inkább hagyjuk meg a túraszakasz sikeres teljesítése utánra. Ha elfáradunk evezés közben, álljunk meg. A kenuban tilos felállni, azzal ugyanis borulást idézhetünk elő. Nem érdemes a hajóból a vízbe ugrani sem. Ha hosszabb túrára megyünk, és ismeretlen folyószakasznál álltunk meg, ne egyedül menjünk fürdeni. Kijelölt hajózási útvonalon, munkagépek közelébe és mindenhol, ahol azt tiltó tábla jelzi, hanyagoljuk a fürdést. Viharban, villámlásban gyorsan kössünk ki a parton, és húzzuk partra a hajót, hogy ne tudja elvinni a víz.
TÁBOROZÁS. Ha többnapos kenutúrára vállalkozunk, fontos vigyázni a hajó állapotára. Kikötés után még a parton takarítsuk ki, ehhez egy szivacs nagy segítségünkre lehet.
A hajóba száradt kosz és a folyamatosan halmozódó szemét eltávolításával sokat tehetünk komfortérzetünk javításáért. Abban az esetben, ha a hajó tárolója nincs közvetlenül a parton, és emiatt cipelni kell, a csomagokat először mindig vegyük ki belőle.
KOMFORTSZINT. A túrákat általában négy típusba lehet sorolni kényelmi szempont szerint: nomád, félnomád, komfortos, összkomfortos.
A nomád túrákra lényegében csak a hajót béreljük ki, minden másról magunknak kell gondoskodunk. Ez pénzügyileg olcsónak tűnhet, de ténylegesen csak a nagyon tapasztalt túrázóknak éri meg.
Ha tudatosan választunk a lehetőségek közül, a vízitúrázás egészen biztosan maradandó élményt nyújt.
Ha nem okoz problémát a hajó irányítása, feltétlenül vegyük célba Budapest környékét. A Ráckevei- és a Soroksári-Duna-ágon szabályozott a vízszint, lényegében kockázat nélkül evezhetünk. De bérelhetünk hajót akár a Római-parton is. A Duna egyes szakaszain azért nem árt vigyázni, főleg, ahol a folyó különösen széles és gyors folyású. A nagy hajók által keltett hullámok a gyakorlottabbaknak is problémát okozhatnak, így a belvárost lehetőleg kerüljük el, a Szentendrei-Duna-ág viszont nyugodt szívvel ajánlható bárkinek.
A Körösök vidéke ugyan kevésbé kiépített, ettől függetlenül maradandó élményt nyújt. Szarvas és környéke nagyon népszerű, mint ahogyan a Tisza holtágai is kedveltek.