Beatie Deutsch Amerikában született ortodox zsidó családban, 2008-ban vándorolt ki Izraelbe. Ott ismerte meg későbbi férjét, akivel 2009-ben össze is házasodtak, és hat év alatt négy gyermekük született. A gyerekek mellett főállásban dolgozott kommunikációs területen, de 2015-ben, egy nyaralás során döbbent rá, mennyire nincs formában.
Gyerekként tornászott, a futáshoz nem sok köze volt, de a családi futóversenyeket mindig megnyerte. Ezen a nyáron azonban csak cammogni tudott, így hát elkezdett futni, és hogy motiválja magát, benevezett egy helyi maratonira. Reggelenként 5-kor kelt, hogy 6.30-ig, amíg a gyerekek fel nem ébrednek, letudja az edzését. Élete első maratoniján 4:40-es időt várt magától Tel Avivban, 3:27 lett belőle – 2016-ot írtunk ekkor.
„Kicsit furcsállották az emberek, ahogy kinézek, nagy pocak és hosszú szoknya, de egyik sem zavart. Kíméletesen edzettem a baba miatt, de könnyen bírtam a tempót, és minden feltételezés ellenére a szoknya sem zavaró” – mondta a verseny után 2017 februárjában.
A szoknyához fűződő viszonya sokat elárul róla.
„A szoknyámnak üzenete van. Azt fejezi ki, hogy bárki elérheti úgy az álmait, hogy az elveiről le kelljen mondania. Az edzőm is szokta mondani, hogy nagy melegben nyugodtan vessem le. Én csak mosolygok. A szoknya akkor is marad, ha nagy hőség van...”
Beatie legutóbb a rigai félmaratoni megnyerésével hívta fel magára a figyelmet (1:17:34), de idén már megnyerte a jeruzsálemi és a tiberiasi maratonit is, az izraeli bajnoki címet 2:42-es idővel szerezte meg, s ha ezen az időn tud még kicsit faragni, jó eséllyel ott lehet a tokiói olimpián.